Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1918-04-10 / 86. szám

2-iK oldal. Szatmári Újság A romén békeszerződés ratifikálása. Berlinből jelentik: Hir szerint a jövő héten egybegyűlö birodalmi gyű­lésen a román békeszerződés ratifiká­lásával fognak foglalkozni. Bukarestből jelentik: Czernin oszt­rák-magyar külügyminiszter ma reggel Bukarestbe érkezett. Zendler tábornok, romániai oszt­rák-magyar meghatalmazottat Odesz- szába helyezték át. A meghatalma­zotti ügyvitelt a bukaresti osztrák­magyar gazdasági törzskar főnöke, Kotz alezredes vette át. Angol huvárha jók a németek kezén. Pétervárről jelentik: A keleti tengeri flotta parancsnoka hivatalosan megcáfolja azon hirt. hogy a finnországi Hangőnél a németek kezére került néhány angol búvár- hajó. Romey kapitány valamennyi hajóját idejében megsemmisítette. kormány többi tagjaitól és különösen a mun­kapárton mintegy szembeállítják őt a kor­mány választójogi politikájával. A kormány­párton úgy tudják, Wekerie alkalmat fog ke­resni, hogy még a bizottsági tárgyalás meg­kezdése előtt e tekintetben minden félreér­tést eloszlasson. A 8 Órai Újság szerint egy vezetőpo­litikusunk következőket mondotta: A meg­egyezés a választójog kérdésében meglesz. Sőt már megvan. A megegyezés politikája győzött. Ugyancsak ez újság szerint egyes kor­mánypárti hírforrás szerint gróf Bethlen Ist­ván kihallgatását azzal a kombinációval hoz­zák kapcsolatba, hogyha Wekerlének nem sikerülne a megegyezés és a kormány emiatt válságba kerül, ez esetben Bethlen István kapna megbízást a kormány megalakítására és az uj kormány feladata lesz a választó- jogi megegyezést keresztülvinni. 9 béke lehetősége. Clémenceau, az osztrák és magyar mo­narchia utján, tárgyalásokat akart kezdeni a központi hatalmakkal. Franciaország minisz­terelnöke nem adott, hanem kért békefelté­teleket. Tette ezt bizonyára az entente összes hatalmainak a tudtával, sőt beleegyezésével, — de alapos a föltevés, hogy az entente éppen azért bízta Franciaországra ezt a tapogatózást, mert be akarták neki bizonyítani, hogy a bé­kének egyetlen akadálya a franciák elzász- lotaringíai követelése. Az entente most már tisztában lehet ma­gával. Tudhatja, nogy mindenről lehet tár­gyalni, csak Elzász-Lotaringiáról nem, amely a béketárgyalásokon még csak szóba sem ke­rülhet- De Franciaország ezek után különösen érezheti magát szövetségesei között, mert hi­szen bátran szemére vethetik, hogy ezentúl csupán érette és miatta harcolnak. A semleges diplomácia ebben a tisztá­zódásban bekelehetöséget lát. Az entente ezek után most már kiváncsi lesz arra, hogy mily mértékben tárgyalhatok egyéb követelései. Elképzelhetlennek tartják, hogy a reális Ang­lia és a vérmes Olaszország ne nyúljon az után a lehntőség után, amely tárgyalhatnak nyilvánítja országaik érdekeinek az érvénye­sítését. Egy-két konferencia ki fogja élezni ezeket az ellentéteket és nem tarthat soká, amikor bekövetkezik az a pillanat, amelyben az entente többsége fölismeri, hogy kisebb­ségi követelésekért esztelenség harcolni. Csak az a kérdés, hogy mikor jut Franciaország valóban kisebbségbe, mikor marad egyedül- való érdekével magára ? Ezt a kérdést Ame­rika fogja eldönteni, mint ahogy már ma is mindenképpen Amerikán áll, hogy az entente folytassa-e a háborút, avagy megkezdje leg­alább a kísérleti tárgyalásokat. Svájcban biztosra veszik, hogy Amerika előbb-utóbb javasolni fogja a kísérleti béke­tárgyalások fölvételét, még pedig azzal a cél­lal, hogy mindkét hadviselő csoport fölfedje részletes békefeltételeit, amelynek Közlése után Amerika eldönti további magatartását. A dip­lomáciai erőfeszítések a tetőponton állanak. Esetleg igen hamar fog eldőlni, vájjon az entente első lépését követni fogja-e egy má­sik, — és igen nagy súllyal esik a latba, hogy Amerika nem kötelezte magát semmire ' sem az ententevel szemben, az entente mindez- ideig csupán Amerika gavailérságára számít­hat. De sem Londonban, sem Versaillesben Amerika nem vett részt a kötelező megállapo­dásokon, nem jelentette és nem is irta alá sohasem, hogy nem köt külön békét. Ha bizonyos is, hogy Amerika soha­sem fogja egyszerűen cserbenhagyni az en- tentet, — amelynek ugyan nem tagja, csak támogatója, — az is bizonyos, hogy vannak saját érdekű tervei, amiket nem fog a végle­tekig alárendelni Elzász-Lotaringiának. El kell jönnie és talán rövidesen annak a percnek, amikor Amerika éppen azzal igyekszik meg­menteni a neki rokonszenves Franciaországot, hogy nem hagyja tovább vérezni, elvérzeni... De Czernin szavai, hogy csak Elzász-Lota- ringiáró! nem lehet tárgyalni, eljutnak és gondolkodóba ejtenek Angliában és Olasz­országban is. As entenfte a spanyol király ellen. Zürichből jelentik: Itteni diplomáciai körök szerint Alfonz spanyol király azárt akar lemondani trónjáról, mert védekezni akar az ententének személye ellen iránynló uszításai ellen, amelyek már a legszemérmetlenebb for­mában ütik fel a fejüket. Az angol befolyás következtében Spanyolországban szakadatla­nul izgatnak a király ellen, mert az entente követelései elől eddig következetesen elzárkó­zott. A király kijelentette, tudni fogja a mód­ját annak, hogy őt ne érje olyan sors, mint Konstantin gorög királyt. A jelek szerint az entente Spanyolországban is olyan tervekkel próbálkozik, mint Görögországban. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Szerdán este: Nóra’ (B.) Csütörtökön este: Kis gróf. Bérleísztt- net. Szalma Sándor jutaiomjaieka. HÍREK. — Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmarvarmegye Kúzigazgatast bizottsága rendes navt mesét aprnis 12-en tartja meg. — Kitüntetés. A király ejrendelte, hogy Koinuroczy Peter 12. nouvédgyalogez- redoeii nepreiKeió hadnagynak az ellenség­gel szemoeu tanúsított vitéz magatartasa el­ismeréséül a iegteisüOb dicsérő elismerés a kardoK egyidejű adományozásával mdtul adassek. — A városi viliamosmü alkalmazot­tainak haourus segelye. a oeiugytuuusz- ter a szatman varoai vnidinosműnei alkalma­zott tisztviselők es egyeo alkalmazottak ré­szére engedeiyezett naoorus segeiyekre vo­natkozó kOzgyumsi határozatot jóváhagyta. — Temetes. A szerencsetienui járt Nagy Karoly szatmári postasegedtiszt teme­tése keduen este 6 orasor a rét. temetőben nagy reszveuei ment vegoe. A temetesi szer­tartást Beiteky Lajos rét. leihész vegezte. A rokonság es a kartarsak a következő koszo­rúkat Helyezték a aoporsojara. — Szeretett jO Karoly útiknak édes anyad és testvéreid. Szeretett Kartarsunanak, a budapesti közp, tavirda hivatal szemeiyzete. — Szeretett Kar- tarsunknak, a Posta Üzemi tisztviselők egye­sülete. — Szeretettel. — Hugnes-katonai oaj- tarsaiű. — Szeretettel a központi távíró iskola Hughes tanfolyam hallgatói. Szerető Kartár­said, (a Segédtiszti Casino.) — Szeretett Kar- társunknak, a Szaunarnemeti 1. sz. hivatal tisztviselői kara. — Szeretettéi kartarsunknak, a Szatmarné eti-i 11. sz. hivatal tisztviselői kara. — Ezeken kívül több virágcsokor is volt. — Postaforgalmunk Oroszország­gal. Genfből jelentik: A központi hatalmak és Oroszország között május elsején a posta- és táviróforgalom megnyílik. Ukránjában levő csapataink parancsnoka. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mint illetékes helyről értesülünk, Böhm-Ermolli tábornagy átvette az Ukrániában levő oszt­rák és magyar csapatok főparancsnokságát. Japánok Wladi «rostokban. Moszkvából jelentik: Kátó japán ad­mirális meglátogatta Wladiwostok polgár- mesterét és közölte vele, hogy a japán csa­patok csak azért szállottak partra Wladiwos- tokban, mivel ott nagy az anarchia és a bün­tettek száma is igen megszaporodott. A pol­gármester erélyesen tiltakozott a partraszállás ellen, ennek dacára újabb fengerészcsapato- kat tettek partra. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból: A japánoknak Wladiwosztokban történt part­raszállása, amelyet nemsokára angol csapa­tok partratétele követett, szükséges volt, mert néhány hét óta bizonyos elemek el voltak szánva, hogy Japánt cselekvésre kényszerít­sék. A Wladiwosztokban élő japánok ismé­telt brutalitások célpontjai voltak. Politik kirrt. — Budapesti tudósítónk jelentései. — • Szerdán Wekerie Sándor miniszterelnök lakásán fontos tanácskozások lesznek, me­lyen résztvesznek Tisza, Andrássy, Vázsonyi és Apponyi, Ezenkivől ä kormány és a munkapárt néhány előkelőbb vezérfia, ' Bécsből jelentik: A király tegnap Se­rényi Béla titkos tanácsost, földmivelésügyi minisztert kihallgatáson fogadta. Serényi ki­hallgatása a választójoggal van kapcsolatban. Serényi kifejtette az uralkodó előtt a választójogi reform elé tornyosuló akadályo­kat és rámutatott azokra az utakra és mó­dokra, amelyek a nehézségek leküzdésére al­kalmasak. Budapestről jelentik : Beavatott kor­mánypárti helyről arról értesülünk, hogy Vá­zsonyi Vilmos már többször fölajánlotta il­letékes helyen is lemondását, amikor a vá­lasztójogi javaslat tárgyalását az elhalasztás veszélye fenyegette. Lemondását sohasem fo­gadták el. A kormány teljes egyetértésben van a választójogi helyzet legsürgősebb meg- érlelése tekintetében, Kormánypárti körökben annál feltűnőbbnek tartják, hogy Wekerie személyét általában mégis különválasztják a

Next

/
Thumbnails
Contents