Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1918-03-31 / 78. szám

4-fk oldal.

Szalmán Újság

nagyon kéíségfeeshék, !ta nem élteibe a remény : határozhat a Lipótvárosi Kaszinó bármit, minden viharokkal dacolva, továbbra ss megmaradnak a bakkarat fészkei és otthonai.

— A német s orosz hatóságok barátságos viszonya. Berlini Sápok jelentése szerint a német és orosz hatóságok közötti érintkezés barátságos, mindkét részről nagy előzéken;, ség mutatkozik. A német bizottság; melyet a polgári foglyok kicserélésének -ügyében és az orosz leszerelés ellenőrzésére küldtek Pétervárra, legközelebb odaérkezik.

— Pintér Unsre kabaréja. Pintér Imre az ismert nevű fővárosi színművész május első napjaiban Szatmárra jön és kát- három estén fehér kabarét rendez a városi színházban.

— Kisasszonyt - a takarításhoz,

A régi időkben egészen szépen hangzott ez a sző: — Kisasszony. A „kisasszony“ egy kedves, finom urileányt jelentett,, aki üvegablakok mögül tekint le a járókelő emberekre s akit a fújó széltől is óv a jómód és a gondtalanság. A költő azt mondta: — Ágota kisasszony s egy hervadozó, finom teremtést értett alatta. A* népdal csak nagyon gazdag leányt, értett alatta : — Szépen legel a kisasszony gulyája! A tréfás sanszon pedig olyannak festette, aki csak a bálba jár s egyébre nincs is gondja; — A kisasszony rózsát tesz a hajába s minden este úgy megyen eí a bálba , . , Mindez hova tűnt. A „kisasszony“ szó értéke devalválódott, mint a jancsibankóé. A „kisasszony“ ma nem fi- írom teremtés, a kire sápadozva néznek a szerelmes ifjak s akinek ablaka alatt minden évben legalább egy gavallér lövi főbe magát. De gulyája sincs már a kisasszonynak, sőt arra sincs ideje, hogy rózsát tűzzön a hajába s úgy menjen* el esténként a bálba. Ezt már azért sem teheti, mert a „kisasszony“ ilyenkor halálosan fáradt, agyondolgozott teremtés, aki egész nap sütött, főzött, mosott, varrt a — mindenessel együtt, a legtöbbször a mindenes helyett A „kisasszonyéból cseléd lett, amint az apróhirdetés mutatja, Az egyik napilapban olvashattuk: Kisasszonyt keresek főzéshez és takarításhoz, azonnalra, havi 50 koronáért.' Mindenes is v$n. Cím a kiadóban. — M- ?t még csak az a kérdés: — van-e vasáinaponkint a kisasszonynak — kimenője ? S itagysádnak szólithatjuk-e -még

a kisasszonyt 1

— A iktshivafainok A kishivataínok igen furcsa ember. A ruhája foltos és kopott. A cipője foltos. Azt nem lehet tudni, hogy sok üressége között mije a legüresebb. A pincéje-e vagy a kamrája ? A zsebe-e vagy a gyomra? Ha hideg van nem jut meleghez ha sötét van, nem kap világosságot Nincs cérnája, amivel a gombját felvarja és nincs szappanja, amivel a gallérját kimossa. De nem azért furcsa ember, mert ser ije sincs hanem azért, mert végtelen türelme van. A türelemben olyan gazdag, mint s mártirok és szentek. Türelmesen hallgat, türelmesen végzi dolgát. Türelmesen veszi tudomásul, hogy a kereskedő, a mészáros, a kofa, a termelő, a munkás, az iparos drágít. Egy kicsit durozsol, egy kicsit rezianái, de a türelme sohasem rogy el. Ez az egy emberosztály tanulta meg Hindenburgtól hogy a háborút türelemmel lehet megnyerni. A többi türelmetlenül seftel. Ez a furcsa ember csak tűr, mert hallotta a paptól, hogy a tü- rőké és szenvedőké a mennyeknek országa. De ha nem hallotta volna, akkor is tűrne, mert jobb tűrni, mint kitömi, jobb ülni, mint állni: jobb feküdni, mint ülni és jobb meghalni, mint feküdni. Ezért furcsa ember a kishivataínok,

— Békéscsaba — város. Békéscsaba volt Magyarország legnagyobb faluja. A Kőrös két partján hatezer házban csaknem ötvenezer ember lakik benne. Az állami és egyházi hivatalok egész sora székel Békéscsabán. Evangélikus püspök:ág. római katolikus esperesség, járásbíróság, adóhivatal, egész sereg iskola. Kövezett utcáit viliamos^lámpák világítják este. Több napi- és heíi- j^íppa van. Ipara, kereskedelme napról-napra

j éíénkebb. Mégis csak falu volt, mert a bel- j ügymimszterium érthetetlen módon nem akarta megengedni, hogy felemelkedjék a 1 hétezer lakosú Nagyszombat i.ivójára és várossá lehessen. A békéscsabaiak egyre jártak, deputációztak, de hiába. Most végre közli a hivatalos lap, hogy a belügyminiszter teljesítette a legnagyobb magyar falu lakosainak kérésói s megengedte, hogy a nagyközség várossá alakulhasson át. Bizonyos, hogy Békéscsaba, a legifjabb magyar város, uj, hatalmas virágzásba iendül.

— Franciaország kénytelen lesz békülni, Szófiából jelentik; Zsekow főparancsnok úgy nyilatkozottá Neue Frei Presse tudósítójának, hogy a központiakra feltétlenül szükséges volt, hogy éreztessék ellenfeleikkel : az összhelyzet Oroszország kikapcsolásával véglegesen a javukra változott meg és az amerikai csapatok nem képesek a kedvező helyzetet megváltoztatni. Most nyugaton olyan mesés gyorsasággal aratott győzelemnek eredménye az a béke lesz, melynek körvonala már mutafkozik a láthatáron és amely semmiesetre sincs oly messze, mint ahogy még egy héttel ezelőtt hitték. Valószínű, hogy először Franciaország iesz kénytelen kiválni.

— Közigazgatási bejárás. A kereskedelmi miniszter értesitcífe a várost, hogy a Leszámitolóbank tervezett iparvasutjának

közigazgatási bejárását április 18 ára tűzte ki. A miriiszíerium képviseletével az Országos hajózási felügyelőséget bízta meg.

— Magánleveleket is visz a légiposta. E hónap 31-től kezdve a bécs—kiewi

j íégi posta Bécsből Lemberghe és vissza na ponként egyszer magánleveleket is száUit. A légi posta leveleinek portója a rendes portón felül külön egy korona ötven fillér légi posta , illeték minden húsz grammos postaküldemény után. A közvetítési és szállítási illeték I céljaira külön egy korona ötven és egykoronás bélyegeket nyomatnak.

Meghalt a fia után. Margert Györgyné majsi asszonynak a fia orosz fogságba esett. Az anya rendületlenül várta fiának hazajövendő’ néhány nap eiőtt megjött a levél, hogy fia súlyos betegen a kórházban van. Margeríné éppen csomagolt, amikor . egy újabb távirat arról értesítene, hogy a fia a kőrhá. ban meghalt. A szerencsétlen asz- szony a távirattal kezében el vágódott és kiszenvedett. Szivszólhüdés ölte meg.

— Lesz vas. Az országos vasbizottság értesítette a polgármestert, hogy a hó- nopok óta tartó vashiány illetve vasszükseg let kielégítésére a szatmári vaskereskedők részére jelentékeny mennyiségű vasat fog ki’ utalni, hogy abból a legszükségesebb mező j gazdasági és kisipari vasszükséglei fedezhe- ; tők legyenek.

— Az önálló magyar hadsereg íer\ vezete. Budapesti tudósítónk táviratozna: A ; hadügyminiszter elkészítette előleges terveze- j tét annak, hogy miképpen volna lehetséges I és keresztülvihető az önálló magyar hadse- j reg felállítása, szervezése. A tervezetet le S küldte Wekerlének, aki az illetékes szakmi- | niszterek elé terjeszti.

— Megengedték a visszatérést Csik- ■ be és Háromszékbe. A belügyminiszter táv- \ iratilag tudatta dr. Vajay Károly kir. tan. polgármesterrel, hogy a Csik- és Háromszék

’ megyéből a román betörés idején elmenekült polgári lakosságnak megengedte a visszatérést. Azok, akik vissza akarnak térni otthonukba, Marosvásárhelyig utazhatnak, ahol az ott székelő kormánybiztos látja el őket útlevéllel, hogy otthonukat minden fennakadás nélkül elérhessék.

— Színházi illemszabályok. 1. Ha

bemegyünk a széksorok közé, a szélén ülőket „szabad kérném* fölszóiitással hívjuk fel, hogy beengedjenek. Ekkor nem háttal, hanem arccal feléjük fordulva, téiiábbal lé pegetünk a helyünkre, közben azonban nem verjük le a kalapokat, látcsöveket, retikülö- ktt, sziníapokat és nem gázoljuk le a hői

Szatmár, 1918. március 3!.

gyek szoknyáját. 2. Ha megkezdődött az előadás, csöndben maradunk, nem beszélgetünk hangosan és nem zörögfeíjük folyton a szinlapot, valamint a fogunkat sem szívjuk hangos cupogássa!. 3. Minthogy néni tudjuk biztosan mikor kell nevelni és sírni és igy esetleg előfordulhat, hogy a legérzékenyebb jelenetekben hangos kacagásba törtünk ki, ennélfogva ajánlatos, ha mérsékeljük magunkat és tartózkodjunk a hangos indulatkitörésektől is. Ha nem érijük a darabot, ez nem ad jogot arra, hogy hallható „oáh“ ásítással fejezzük ki unalmunkat. Ha színház előtt vacsoráztunk és utána jól esnék egy kis hangos, sikoltozó csuklás, a szájunkat zárva tartjuk, igv a csuklás csöndesebb lesz. 4. Az előttünk (i!ő székére nem dűlünk rá, nem is fujunk a nyakába, nem is Röhögünk bele, mert ez esetleg zavarólag hat az élvezetben. A lábunkat sem dugjuk be az előttünk lévő ülőkre, mert sokan nem szeretik, ha a cipőnkkel a hátukat piszkálják. 5. Zenés daraboknál nem énekeljük a dallamot a szereplőkkel 6. Előadás közben, a felvonások alatt nem eszünk szafaládét, de ha mégis eszünk, akkor lehetőleg nem foghagymásat és semmiesetre sem csámcsorogva. A zsíros papirost nem dobjuk el a padiéra, hanem vissza- dogjuk a zsebünkbe. 7. A fogunkat nem piszkáljuk kézzel, se bicskával, se hajtövei. 8 A padlóra uern köpünk. 9. Az orrunkat zsebkendőbe fújjuk. (Aki azt hiszi, hogy ezt fölösleges elmondani, vagy azt, hogy e: vicc, az mostanában nem szokott színházba járni.)

! Bsitossegédiiöi milliomos.

— Horvát Ákosról. —

Egy szatmári fiatalemberről irták az alátbi fővárosi levelet, melyet az „Arad és Vidéke* c. lapban olvastunk é* amelyet leközölni annál is inkább érdekesnek tartunk, mert az a példátlan karriert befutó kereskedő, akiről a levél szól, szatmári születésű és itt nevelték fel, mint árva gyermeket, jó rokonai, akikről hálás szívvel most már ő gondoskodik. A levél a következőképpen szól:

Fillér nélkül, tizenkilencéves korában jött Szatmárról Budapestre, — ma negyven* kétéves — húsz évig a legszerényebb viszo- | nyok között élt, talán 4—5 éve fölkapott | Szerencse-szekerére és olyan ügyesen dl rajta, hogy a sok milliomos között az ő neve lett a legismertebb, ő maga a legirigyel- | tebb.

Boltossegéd volt, mikor Budapestre jött, Wald Ármin király-utcai kézimunka ke- i repedésében dolgozott hosszú évekig, csak akkor önáiiósitotta magát. Megnősült — felesege is üzleti alkalmazott volt leány korában — kis boltheiyiséget bérelt az Erzsébet- körúton és — ezt a szakmát tanulta meg a király-utcai üzletben — kézimunka kereskedést nyitott. Az Erzsébet körút 18. számú házban, ott, ahol ma „Az Est“ kiadóhivatala van, egynyilásos kis üzletben dolgozott a fiatal kereskedő pár kora reggeltől késő napestig. Még ebédidőre sem szünetelt a munka, az üzletben főzték meg szerény ebédjöket, ott költötték el sebtében ha volt ráérő idejük. Szorgalmuk, a vevőközönséggel szentben tanúsított előzékeny modoruk meg is termetté gyümölcsét: a kis üzlet föllendiilt, napról-napra több vevője volt az Erzsébet- köruti kézimuukaüzletnek. egyre szaporodott a megrendelés, az üzemet nagyobbitani kellett és ekkor a Bethlen-utca 21—23- számú házban kézimunkamühelyt rendezett be Hor- vat Ákos. Ez a műhely is szépen jövedelmezett, de váratlanul súlyos anyagi