Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1918-03-17 / 66. szám

9 Sz a t m á r i U \ s a g Szdtmár, 19i8. március 17. arra utálok, hogy a 20 milliárdos mai bankjegy-forgalommal szemben a mo­narchiának 2 milliárdos bankjegyfor­galma békében elégséges volt a for­galom lebonyolításához és hogy va­ll tank egészséges relációja egyéb értékmérőkhöz viszonyítva, más arányt már külkereskedelmi mérlegünk pasz- szivitására tekintettel sem bír eh — Csak arra utalok még, hogy az ország a háború 25 milliárdos költségét a polgároktól be fogja hajtani, a keres­kedelem a maga kiürült raktárait meg­teltem, az ipar elfogyott anyagkészle­tét kiegészíteni és magát mindenki nemcsak ez országban, de az egész világon — miután teljesen lerongyo­lódott — rendbehozni fog igyekezni. Erekhez pénz kell Ettől a nagy restaurálási kény­szertől magát a város sem fogja izo­lálhatni, annál kevésbbé, mert itt nem csak a természetes kopás jelei és az elmaradt időközi pótlások hiányai ész­lelhetők, de a tennivalók egész lán­colata már a háború előtt is fellelhető volt, de azok éppen pénz hiányában voltak a legjobb szándék dacára is megvalósiihatatianok. Ha tehát most a háború előidézte rendkívüli viszonyok folytán mód kí­nálkozik arra, hogy a város megold­hassa feladatait és megszerezhesse magának a szükséges tőkeerőt, miért kel! ezt elszalasztani, miért kel! egyé­ni impressiók és balsejtelmek miatt a városnak Ä kölcsön felvételével addig várni, mig a pénz iránta nagy keres­let már megindult, azt nem tudom megérteni. Azok az érvek, amelyek a köl­csön felvétele ellen felhangzottak, nem voltak egyebek, mint teljesen jóhiszemű de túl pessimista vélemények bizony­talan megnyilatkozásai és nagy rész­ben a nagy összeg hirtelen hallatára kialakult aggodalmak. Én azt hiszem, hogy a város Vi­szonylata vagyonilag teljesen azonos a közterhek viselése tekintetében, hogy ha a város vagyona 40 millióról a felvett kölcsönnel 55 millióra emel­kedik és terhei a mai 7 millióval szemben 22 millióra emelkednek, avagy nem vesz fe! újabb kölcsönt, mert hi­szen a tiszta vagyon mindkét esetben 33 millió korona marad. Csak nem képzelhető el az, hogy a vagyonadó lerovásánál a vagyonrészek között kü- lömbség tétetnék, csak nem gondolha­tó az, hogy egyik vagyonrész kedve­zőbb elbírálásban fog részesülni, mint a másik. Ennél a kérdésnél nincs tétovázás, egy bizonyos és pedig az, hogy minden vagyon köteles lesz adózni és pedig egyformán. Ha ez a máskép el sem képzelhető felfogás megáll, a kölcsön felvétele ellen fel­hozott érvek maguktól megdőlnek. Más lapra tartozik azután az, hogy végez­tesse-e el a város a munkákat a drá­ga anyag és munkaárak mellett, avagy azzal várjon, minthogy ez a kölcsön felvétellel összefüggésben nincs ez már egy egészen függetlenül elbírálan­dó kérdés marad, amelynek eldöntése a megfelelő szakkörök meghallgatása mellett annál nyugodtabban történhet, ha a tőke — hs keli — rendelkezés­re is áll. A városnak ezt a kölcsönt minél előbb fel keli venni, mert minden késlekedés a város súlyos károsodásá­val jár. A pénzpiac helyzete nem tűri a tétovázást, a halogatást. Ezt érzi a váre-s pénzügyi szakembere: a főszám- vevő, araikor azt mondja, hogy a pénz­tárjegyek ma még 97 árfolyamon meg­szerezhetők, de hogy késlekedés ese­tén ennek ára nem-e lesz több, nem tudja. Megnyugtatom a főszámvevő urat, a pénztárjegy már 98 árfolyamon áll, tehát a város már kidobott 150 ezer koronát és én nem kétlem, hogy az 1926 évi beváltási terminus előtt 100-on felül is fog áliani és igy a késedelemmel még igen sok pénzt fog a város kidobni. Nem tartom indokoltnak és igy helyesnek aggályait azoknak sem, akik ezen állami cimletek bomlásának kér­désével a közgyűlésen foglalkoztak és hogy metfnyire tévedtek, igazolja e címletek árának azóta történt 1 szá­zalékos emelkedése. A magyar állam adóságaira a fedezet megvan, az or­szág vagyonértéke és hozama nem­zetközi értékkel is bir, hadikölcsönei négyötöd részben belföldön lettek el­helyezve, tehát saját polgárainak lett adósa. Amig pedig ezen országban van valakinek vagyona, addig az állam adósságaira meg van a fedezet. Ne aggódjék tehát a városnak egy polgára sem amiatt, hogy az állam címletei jók-e, mert sokkal előbb nem leszünk mi mindannyian jók, mint az állam, akinek mi nemcsak hitelezői, de ke­zesei is vagyunk. Alkotmányos sza­bad országban, mint a miénk, lehetnek kívánatos vagy nem kívánatos belpo­litikai eltolódások, de olyan jellegűek, melyek hordereje az állam hitelére be- befolyást gyakorolhatnának, teljesen ki vannak zárva. Ha Budapest, Újvidék, Kolozsvár, Nagyvárad, Székesfehérvár városok mertek hitelezői lenni az országnak és ez alapon kölcsönt felvettek és igy biztosították maguknak jövő fejlődé­sük lehetőségét, Szatmár-Németi szab. kir. város is csatlakozhat ezen váro­sokhoz és meg vagyok győződve, hogy ezen esetet az országban még igen sok városban tapasztalni fogjuk. Magam részéről — azt hiszem — teljesítettem kötelességemet. Nagy fe­lelősség fogja terhelni azokat, akik e kérdés kedvező elintézését bármely okból meggátolni fogják és a város fejlődését ezáltal lehetetlenné teszik. — A miniszter jóváhagyta a bér­kocsisok tarifáját. Meg a mira év derekán a szatmári bérkocsisok a tarifa emelését kérték a várostól. A törvényhatóság, tekintettel a háború okozta áremelkedésekre és az á!ta-( lános drágaságra, a mely a fogatok tartását lényegesen megnehezíti, a tarifaemelést a háború tartamára a békekötés napját követő hat hónap elteltéig megáll ipitoita és felter­jesztette a kereskedelmi miniszterhez. A mi­niszter szombaton leiratban közölte a város­sal, hogy a bérkocsisok bemutatott tarifáját a fémjelzett időre jóváhagyta. Uj március. Irta: Dr. Nagy Vincze orszgy. képviselő. (Folytatás.) Uj államok támadnak Keleten e véres vajúdásból, az egyfajta népek önrendelkezési j vágyának faji ön udattá ébredése alapján, | mint Ukrajna és a kaukázusi köztársaság. Régi államok — mint Lengyelország és Finn­ország — újjászületnek területben és füg­getlenségi jogaikban. Bulgária megifjodik régi terüle.einek visszanyerése által, Török­ország konszolidálódik és uj erőre kap. Per­zsia függetlenségét idegen nagyhatalmak biz­tosítják. Mintha a történelem Géniusza szállna__ végig a területeken s ő intézné e kritikus' napokban a dolgokat. Czernínnek, Viimos császárnak. Trockinak, Hertiingnek hívják az embereket, akik a szinen mozognak, de mintha egy láthatatlan kéz észrevétlenül mozgatná e bábokat: nem olyanoknak látszanak az ese­mények, mintha csinálnák őket. hanem mintha maguktól, belülről csinálódnának. Nem áll el a lélekzetetek egy pillanatra, nem veszitek észre, hogy 3 és fél év véres vergődése után mi történik a szemünk lát­tára? Az öreg Európa haldokolva most szüli az uj Európát. És a szomorúságokkal vegyes örömök márciusában a 70 év előtti forró magyar márciusi napra gondolva, nem szorul-e el a szivetek egy percre, nem gondoltok-e egy pillanatig az egyforma napok evés óvásán, munkáján, szórakozásán kívül a holnapra, a nemzet holnapjára ? Mi lesz velünk ? A keletről áradó vi­har, mely dönt vagy épit aszerint, amint merev falat, vagy szélfogó turbinát állítunk eléje, — vájjon nyomtalanul süvít át a Kár­pátokon és a nagy magyar rónán ? Meg­rázza e gondolkodásra és elhatározásra kész- tetőn az elfogultság és gonoszság magas várablakait? És b hatol-e forró napsugárnak öltözve a laxenburgi palota aranyhimes füg­gönyein át egy kedves fiatal uralkodó dol- ! gozószobájába? Odavetiti-e ez okos, meg- j értő modern ember elé hü képét mindannak, amit erről a magyar fajtáról — látott, hal­lott, tapasztalt; mindazt, amit erről az or­szágról ma már a vak is lát, az ellenség is elismer: hogy anyagi és szellemi képességei megvannak hozzá erősnek, versenyképesnek, | nagynak lenni a többi államok együttesében, | csak engedni kel! szabadon, gazdasági és közjogi bilincsek nélkül erői kifejtésére? A népjogok keletről tomboló vihara mindenkinek szól: királynak és nemzetnek egyaránt. A királynak meg kell értenie és érté­kelni kell minket, Magyarországot. Nekünk ugyanazt kell tennünk: értékelünk kell ön­magunkat, faji öntudatunkra, nemzetünk or­szágunk. értékének és 1000 évet meghaladó jogaink értékelésére keli reá eszmélnünk. Sajnos, hogy sokak részére uj gondolat ez; sajnos, hogy sokan csak most mernek gon­dolni önállósági jogainkra ; még sajnosabb, hogy egyesek most kezdenek engedni azokból. | Sohasem élt államok születnek; halott j és félhalott országok mint független államok ' emelkednek ki a véres konvulzíóból, bárha katonailag alulmaradtak is; járom alatt szen­vedeti n pék lerázzák igájukat a doktriner alapon 24 óra alatt alkotmányt csinálnak maguknak. Csak mi volnánk idióták a népek érett­ségi vizsgáján ? Csak mi volnánk vakok és bűnös gazok, akik ennyi vér- és anyagpa­zarlás után, ennyi könny, bánat, éhség, te­metés, járvány, nyomor, szenvedés és em­berfeletti verekedés után meg a meglevőt, a törvényben minket megillető», őseinktől reánk szállt örökségünket : országunk függetlensé­gét sem tudnók megvédeni és megtisztítani minden elhomályosító, reá férceit rongytól ? A csehek, akik államuknak és feleskü­dött uralkodójuknak árulói voltak, — füg­getlenek, önállók akarnak lenni. A levert, hitszegő Románia uj területeket akár. A tér-

Next

/
Thumbnails
Contents