Szatmári Újság, 1918. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1918-02-13 / 38. szám

Szatmári UjSég Szatrnár, 1918 február 13. 2"ik oidai. Nyílt levél dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag úrhoz. Két úri ember bemondása alapján ér­tesültem a bizottsági tag urnák a hétfői köz­gyűlés alkalmával a városi tisztviselők mun­kásságát fumigáló beszéde után tett olyan magántermészetű nyilatkozatáról, hogy a fő­jegyző, — már mint én, és a három tanácsi előadó nem dolgozunk semmit. Ha nem tulajdonítanék semmi súlyt annak, hogy a szatmári közéletben mégis olyan nem közönséges fajsulylyal biró em­ber, mint a bizottsági tag ur, tett ilyen fe­lületes és reánk, apostrofált tisztviselőkre egyenesen megbélyegző kijelentést; ha nem látnék bizonyos tendenciát, bizonyos rendszert a bizottsági tag ur eme kijelentésében, — a becsületesen végzett munka büszkeségével térnék napirendre felette. így azonban meg kell kérdeznem a bizottsági tag uraf, hogy ki volt az a rosz- máju ember, aki az Ön iránt való rósz aka­rattal is félrevezette? Mi négyen vagyunk az úgynevezett tanácsi referensek. A többi ta­nácstagok részben nem referálnak, részben keveset referálnak — lévén egyéb sokoldalú elfoglaltságuk. A tanácsnál iktatott darabok száma a húszezerét meghaladja. Nagy általánosságban , a négy aposztrofált referensre 4—5000 da- j rab jut. Spéciéi a főjegyzőre 4500. Emellett j minden tisztviselőnek más elfoglaltsága is van. A főjegyző, mint helyettes polgármester, referál a közigazgatási bizottságban vagy j 700 darabot s ezek közt bizony nem egyszer j akad sok előtanulmányt igénylő dolog. A fő- j jegyző szerkeszti a polgármester havi jelen- j léseit, úgy a közigazgatási bizottsághoz, J mint a közgyűléshez. Tessék elhinni, bízott- i sági tag ur, hogy egy rendes keresetet sok­szor könnyebb megírni, mint egy ilyen havi jelentést. Emellett a hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján elbírálandó igények — s legújabban az ingatlanforgalmi dolgok ha­tósági jóváhagyása s a polgármesternek ár­vaszéki ülésen, esetleg a tanácsban, vagy más üléseken való helyettesítése, jó lélekkel mondom a bizottsági tag urnák, akkora szel­lemi munkát igényelnek tőlem. Nem is em­lítem a fegyelmi vizsgálatokat, melyek egyik­másika egyenesen lélekölő. Mindez azonban olyan munka, amely pro foro interno van. A nagy világ nem látja. De voltam én tiz hónapig helyettes főkapitány is s arra a működésemre is azt mondta a bizottsági tag ur, hogy nem csi­náltam alatta semmit. Akkor lenyeltem ezt a nyilatkozatát a bizottsági tag urnák, most azonban erre is megfelelek. Előterjesztést tettem a tanácsnak, hogy a fekáliás hordókat, a szükkeblüségnek eze­ket a kulturember arcát pirító, ronda instru­mentumait cseréljük ki légmentesen záró vashordókkal. Talán 14—15000 koronába került volna akkor, — ma biztosan a há­romszorosát* kerülne. Fedezet hiányában megtagadtatott. Egy nyelő kút készítésére tettem előterjesztést a Szamos azon részén, hol ezeket a betegséghordó fekáliákat a kék legyek milliói lepik el. 10—12#00 koronába került volna. Ma harmincezerért se csinálnák meg. Megtagadtatott. Nagy tüzzel-vassal ki- salakoltattam a piacot, megszerveztem a ci­pész- és a fszabó-szövetkezetét. Ez utóbbi helyen 2—300 szegény ember kereshetett naponkint 4—5 koronát. Mindezt az első 4—5 hónapban, attól eltekintve, hogy az elődöm az elintézetlen akták tömkelegét hagyta rám. Előterjesztést tettem tisztviselők kicserélésére — nekem ez se sikerült. Minden mérsékelt törekvésemnek az akadályát láttam, s az 5-ik hónap végén a tudtomra adták, hogy — ne reklamirozzam magam, úgy se én leszek a főkapitány. No, lássa a bizottsági tag ur, ott az volt a baj, hogy agyon reklamiroztam magam, most meg az a baj, hogy csendben dolgozom, — sőt nagyon sokszor a más cégére alatt dolgozom, Egy dologra azonban megkérem a bi­zottsági tag urat: Ne bántsa a szegény tiszt­viselőket? A magyarságnak ezeket a szellemi dzsentrijeit. Még egy VII. fizetési rangosz­tályban levő 9—10000 korona évi fizetéssel biró tisztviselő is koldus ma, uram ! Mert a pénz vásárló értéke az 5-öd részére csökkent. Egy sütőtökért 6—7 koronát kellett most fi­zetni s Ön és a háborúban újra magukhoz jött, hála Istennek, meggazdagodott milliomo­sok nem érzik ezt. De a tisztviselőkar nem­csak ezt érzi, a tisztviselőkar a belső lövész­árkokban harcol a nemzetért. Felülről a ren­deletek tömkelegjei schrapnellezik, alulról a ki nem elégíthető igények s mikor ilyen vi­szonyok mellett a mindennapi szellemi robo­tot rójja — oldalt a család és a létfentartás nehéz gondjai emésztik. Aki ma tisztviselőellenes — az szívte­len ember! Aki megütődik azon, hogy a tisztviselő minden eszközt megragad, hogy legális tormák közt javítson a maga sanyarú helyzetén — az nem tud tárgyilagosan gon­dolkozni ! Egy dolgot azonban megjövendölök a bizottsági tag urnák és ez az, — hogy olyan tónusban, mint ahogy a legutóbbi közgyűlé­sen tette, — egy önérzetes tisztviselői karral a jövében már nem lehet lesz beszélni! Nem érzi, nem látja a bizottsági tag ur, hogy valahogy más szelek fujdogálnak? Uj király van és . . . uj rezsim . . I Szatmárnémeti, 1918. február hó 12. Dr. Lénárd István, v. főjegyző. Peipoleumliiosztis. Egy liter petróleum egy családnak. A szatmári közélelmezési hivatal közli a következőket: Petroleum-kiosztás. A villányvilágitással egyáltalában nem biró háztartások részére a 2. szám jelzésű február havi egész jegyszel­vény ellenében a bevásárlási jogosítvány február havi rovatába való bejegyzés mellett a petroleumjárandóságot (ház artásonként az egész jegyre egy litert) a vásárlási szelvény­füzet hátlapján található sorrend betartása mellett a következő helyeken osztják ki . 1. sz. (bérpalotai) vásárlóknak: a bér­palotai hatósági üzletben (Farkas Antal-utca) 2. (Báthory-utca) Sinkó Pál Báthory-u. üzle­tében 3. (Kenyérgyári) Grosz Zsigmond Tiszt­viselő-telepi üzletében és a németi) hatósági üzletben (Honvéd-u.) 4. (Perényi-u.) Kiss Julia István-téii üzletében 5. (Árpád-u.) Budai Endre Kinizsi-utcai és Kovács Lajosné Árpád­utcai üzletében 6. (Attila-u.) Breczkó János Attila-utcai üzletében 7. (Széchényi-u.) Bor­gida Bernát Széchényi utcai és Roth Dánielné Hunyadi-utcai üzletében *. (Kossuth Lajos-u) Síkos Ferenc Ujmajori és özv. Kolb Vilmosné Kossuth-Lajos-utcai üzletében 9. (Rákóczi-u) a színház melletti hatósági üzletben (Hám János-u.) 10.. (Iparos Otthon) Koós Kálmán Kazinczy-utcai és Troknya Endre István-téri üzletében 11. (bérpalotai) Mertz István Deák­téri üzletében, Tisztviselői kör a Rákóczi-utcai hatósági (köri) üzletben. A petróleum literje 54 fillér. Tekintve azt, hogy a vásárlást a K betűvel kezdődő nevüek kezdik, az elmaradottak napján szombat és vasárnap a K-tól a.Z betűig bezárólag jelentkezhetnek az elmaradottak, — tehát az A-tól J betűig kezdődő nevüek járandósága csak a jövő héten adható ki. A meghatározott árban az egész jegyre a családonkénti egy liter teljesen kiadandó, — indokolt panaszokról hivatalunknak jelen­tés teendő. Az árusítás befejeztével az el­árusítók a beváltott jegyekkel számolni kötelesek. A 8. sz. üzlethez tartozók az előbbi helyen kívül Ficzere János Bányai-úti üzle­tében, a 3. sz. üzletben tartozók pedig Szvatkó András Mátyás király-utcai üzletében is ki­válthatják járandóságukat. Hűha a kőzíísztviseiőH. A szatmári szabók szervezkedése. Az országos népruházati bizottság meg­kezdte működését. Egyelőre a közalkalmazot­tak ruha igényeit óhajtja kielégíteni. E termelő munkában a vidéki iparosoknak is megfelelő részt kiván juttatni. Ezért a szatmári szabó­iparosok is szövetkeznek. E célból kedden délután értekezletet tartottak az ipartestületben Bölönyi László elnöklésével. Boruss Mihály debreceni kereskedelmi és iparkamarai fogal­mazó tartott előadást ezen az értekezleten. Kifejtette, hogy a vidéki iparosoknak szervez- kedniök kell az ipari munkák fővárosi centra­lizálásával szemben. Az eddigi szervezetlenség az oka, hogy a vidéki ipar mindig alárendeltje hogy a|fővárosinak. A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara a népruházati bizottság működé­sének megkezdésével egyidejűleg akciót indí­tott, hogy a vidéki szabóiparosok minden városban tömörüljenek s ilyen módon meg­szerezhessék a ruhakészitést. A Népruházati Bizottság a köztisztvise­lőknek ruhával való ellátása végett részint mérték szerint készülő, részint kész férfi­ruhákat fog a legközelebbi jövőben ország­szerte a köztisztviselők rendelkezésére bocsá­tani és pedig jelenlegi anyagkészletéhez képest egyelőre annyit, hogy a férfi közalkalmazot­taknak mintegy 25 százalékára fog egy-egy ruha jutni. Az igényjogosult köztisztviselők kiválasztását törvényhatóságinként a főispán elnöklete alatt e célra alakuló Szétosztó Bizottságok fogják végezni, melyek utalványo­kat fognak az igényjogosultaknak adni. Az utalványok alapján az árunak kiszolgáltatását a Népruházati Bizottság kereskedőkre kívánja bízni. Ezenkívül a Népruházati Bizottság a vidéki szabóipart is részesíteni kívánja úgy a mérték után készülő, mint a kész öltönyök­ként kiosztásra kerülő ruhák konfekcionálásá­ban, A vidéki szabóipar feladata elsősorban a vidéki köztisztviselők részére mérték után készülő ruhák elkészítése. A Népruházati Bizottság részesíteni kí­vánja a vidéki szabóipart a kiosztandó rak­tári kész öltönyök konfekcionálásában is. Az ezuttai kiosztásra kerülő árunak mintegy 87 százaléka kész saccó öltöny lesz, részint 170 korona, részint 135 korona árban. Ezen legnagyobb részt béleletlen saccóju öltönyök konfekcionálási munkadiját a Nép­ruházati Bizottság 27 koronában állapította meg. Az iparos kiszabott és minden kellék­kel felszerelt anyagot kap. A Népruházati Bizottság kifogástalan rendelésszerü munkát kiván. A népruházat ellátásával kapcsolatos munka megbízatások a vidéki szabóiparnak a háború folyamán történt indokolatlan mellő­zésén és mostoha sorsán lesz hivatva eny­híteni s a meglevő, nagyobb részt tétlenségre kárhoztatott szövetkezeteket és alakítandó csoportokat uj munkafeladatokhoz segíteni. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után az értekezlet Ingük József elnöklete alatt egy tiz tagú előkészítő bizottságot küldött ki a szabóiparos szakcsoport megszervezésére, amely az ipartestület kebelében fog működni. A szervezetbe már is vagy harmincán belép­tek. Szatmár városias Szatmármegyét a nép­ruházati cikkekkel ez a szabóiparos szervezet fogja ellátni. Mihelyt az anyagi biztosíték fixirozva lesz, megkezdődik a munka. Ez 2—3 héten belül be fog következni. Három­féle tipusu ruhát fognak készíteni: mérték utáni ruhát, első és másodrendű ruhákat és munkásruhákat. A mérték utáni ruha ára 270 K, a másik két ruha ára 170 és 135 K, a munkásruhák ára még nincs megállapítva. Egyelőre csak a férfi közalkalmazottak kap­nak ruhát, családtagjaik és női közalkalmazot­tak később fognak kapni. Utcai lapelárusitókat felvesz a Kiadóhivatal

Next

/
Thumbnails
Contents