Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-25 / 22. szám

2-w\ uíJä!. S z a! in 0 r i ü j s a g ségnek egyoidaiu engedményeket tenni, amelyek lehetővé teszik nekik, hogy a háborút kockázat nélkül tovább folytassák. Vajha felhasználná Wilson a szövet- j ségeseire való befolyását, hogy ezeket nyilat- i kozatra bírja, milyen feltételek mellett haj- i landók a békéről beszélni ? Épp oly nyíltan . fogok nekik válaszolni, mint Wilsonnak. A lengyel állam függetlenségére vonat- j kozó pontra Wilsonnal nyomban megegyez- j hetnénk. Ha Wilson javaslatát az általános népszövetség gondolatával megkoronázza, az egész monarchiában sehol sem fog ellen- j állásra találni. Mint látszik, felfogásaink a ; konkrét békekérdésekben is közelednek, a ; fennálló differenciák nem látszanak oly nagyok- j nak, hogy megbeszélések ne vezethetnének I közeledésre. A monarchia és Amerika érdekei í a legkevésbbé eilentétesek. Ezért közel fekvő ! a gondolat, vájjon engesztelékeny, általános ! béke kiinduló pontját nem képezhetné-e két I hatalom közti eszmecsere ? — Nos, uraim el­érkeztem beszédem végéhez, de ez a leg- j fontosabb, amit most mondani akarok. Én az í Ukrajnával és Oroszországgal megkötendő békén dolgozom. Az Oroszországgal való különbéke a végleges helyzeten nem változtat semmit sem. Szemben állanak csapataink a péter- vári kormánnyal. Péíervárról nem lehet hoz­zánk semmit exportálni, mert semmijük sincs a forradalmi anarciát kivéve, amelyet köszö­nettel visszautasítottunk. Mindennek dacára akarom a békét Pétervárral, mert közelebb hoz bennünket az általános békéhez. Másképpen áll a dolog Ukrainával, a mely a békekötés után élelmiszert, amelyből nagy készlete van, fog exportálni. Köteles­ségem a nép nélkülözéseit megkönnyíteni, de azért nem fogom bizonyos hisztérikus ide- genségből néhány nappal, vagy héttel ko­rábban megkötni a békét. Ilyen békének időre van szüksége, mert meg kell állapítani, hogy mit és hogyan-szállítsanak nekünk, ha a mindenáron való békére kényszerítenek. A háborúból semmiféle gazdasági előnyt nem szerezhetnénk és népünknek kellene lemon­dani minden előnyről, ha azon benyomást tesszük, hogy mindenáron békét akarunk kötni. Egyetlen véka gabonát sem 'kapunk és eredményeink platonikusak lesznek. Nem arról van szó, hogy az ukrán fronton bevé­gezzük a háborút, mert emberi előrelátás szerint ott végkep végetér, miután ®az an- nexio nélküli alapban megegyeztünk, Nincs szó imperialisztikus annexiónista tervekről, csak arról, hogy a lakosság jól megérde­melt jutalmát megkapja, élelmiszert kapjon. Ezerszer valótlan, hogy oly helyzetben vagyunk, hogy készek vagyunk rossz békét kötni, gazdasági előnyök nélkül! Ma épugy, mint holnap kedvező gazdasági feltételekkel! Az élelmiszer nehézség oka a szénszállitó esz­közök hiánya. A sztrájk folytonos szervezé­sével élelmezési helyzetünket megnehezítik. Megvetéssel szól arról a hírről, hogy a kormány állott a sztrájk mégfttt. Akik azt hiszik és ilyen eszközökkel gyorsítják a békét, csalódnak. A kormány ugyanolyan, mielőbbi tisztességes békét kiván, mint a lakosság. Éppenezért őrültség hátbatámadni a kor­mányt. Vagy megbíznak benne, mint béke- delegátusban s ezesetben támogassanak, vagy nem s akkor buktassanak meg. Biztos vagyok abban, hogy a magyar delegáció bi­zottságának többséggé mögöttem áll. ,Ha itt a bizalom kétséges, nyilvánítsák ki. Ha itt a többség ellenem lesz, azonnal levonom a konzekvenciákat. Egy külügyminiszter sem folytathatja a tárgyalásokat bizalom nélkül. Vagy bizalommal viseltetnek irántam, vagy megbuktatnak. Harmadik eshetőség nincs! Bizalom Czernianek. Bécs, jan. 24. Az osztrák delegáció ülésén Czernin után Waldner szólalt fel. Teljes bizalommal van a külügyminiszter és ama mód iránt, ahogy a béketárgyalásokat vezeti. Egész Ausztria német népe elvárja, hogy szövetségeseinkhez rendíthetetlen hűséggel ragaszkodni fogunk. Härtling kancellár beszéde. • Berlin, jan. 24. A birodalmi gyűlés ma délután 3 órakor ülést tartott, amelyen Härtling kancellár mondott nagy beszédet. Az a nagy feszültség, ameig a birodalmi kancellár régen bejelentett beszédét várta, külsőségeiben abban nyilvánult meg, hogy a birodalmi gyűlés épülete előtt óriási ember­tömeg gyűlt össze és a képviselők is szo­katlanul nagy számban jelentek meg az ülé­sen. Közvetlenül az ülés kezdete után H?rt- ling kancellár emelkedett szólásra. Beszédé­ben foglalkozott a' bresílitowski béketárgya- lásokkal, amelyeket tovább fognak folytatni. A tárgyalásokon igen nehéz differenciák merültek fel, de remény van arra, hogy kedvező befejezést fognak nyerni. Nagy a remény arra is, hogy Ukrániával mihama­rabb eredményre jutunk. Január 7-én telt le az a terminus, a melyeket a tárgyaló felek az ententenak a béketárgyalásokhoz való csatlakozásra adtak. Erre nézve máig sem érkezett válasz, tehát e tekintetben nem vagyunk kötve tovább. Ezután Lloyd George angol miniszter- elnök és Wilson amerikai elnök beszédével foglalkozott a kancellár, Lloyd George be­szédének valami más, enyhébb hangja van, de a béke hangulatát nem lehet belőle ki­olvasni. Azt állítja, hogy a háború felidé­zéséért a nemzetek bűnösek és törvényt akar ülni fölöttük. Pedig Németország szö­vetségei tulajdonkép defenzív jellegűek vol­tak. Németországnak Oroszországgal és Fran­ciaországgal szemben lulajdonkép defenzív módon‘kellett védekeznie. Elszász Lotharin- gia lakosságának legnagyobb része tiszta német. Elszász- Lotháringiát nem mint ide­gen területet, hódítottuk meg. Ezután Wilson békepontjaival foglal­kozott a kancellár. Poníonkini foglalkozott Wilson béke- pontjaival. Az első négy pont tekintetében nincs semmi nézeteltérés. Ami a gyarmatok kérdését iileti, ezt először Angliának kellene fontolóra vennie. Az orosz területek kiüríté­sébe az entente nem avatkozhat, miután nem csatlakozott a béketárgyalásokhoz. Belgium­nak Németországhoz való erőszakos hozzá csatolása nem programja a német politikának. A megszállt francia területek csak értékes kézizáiogként vannak a németek kezében, azonban a német birodalom területét alkozó részekről való lemondásról sohasem lehet szó. Az a terület, amelyen V7 és fél százalék a német lakosság, nem adható oda az ellen­ségnek. Az olasz halár kérdésében az osztrák­magyar külügyminiszternek, a török területek kérdésében pedig a török államférfiaknak engedi át a nyilatkozatot. Trocki 27-én visszatér Brestlitowskba. Pctervár, jan. 24. Trocki január 27-én visszautazik Brestlitowskba. A forradalmi Oroszország. OCX) Bécs, jan. 24. A Tägliche Rundchaunak jelentik Pétervárról, hogy a maximalisták ré­széről kijelentik, hogy Lenin és Trocki kö- zátt egyáltalán nincs egyenetlenség. Minda- ketten .megegyeznek abban, hogy Oroszor­szágot csak az mentheti meg, ha mielőbb békét köt a központi hatalmakkal. A harctér eseményei. OCX) Vezérkarunk jelentése. Budapest, jan. 24. A helyzet változatlan. A vezérkar főnöke. A német vezérkar jelentése. Berlin, jan. 24. A nagyfőhadiszállás jelenti : Nyugati harctér : Nem történt, különö­sebb esemény. Gyalogságunk élénk felderítő tevékenysége az arcvonal számos helyén foglyokat eredményezett. A Boesinghe-staa- deni vasútvonaltól északra hat géppuskát zsákmányoltunk. Keleti harctér : Nincs újság. Macedón arcvonal : A Egyes szaki- szókban a tüzérségi tevékenység a Doiran tótól délnyugatra meghiúsult egy angol előre­törés. Olasz arcvonal:A helyzet változatlan. Ludendorf, első főszállásmester. Az orasz-ronián háború. Szófia jan. 24. A bolgár távirali iroda jelenti Babadagbói: Az orosz-román viszony rendkívül feszült. Miután kisebb orosz és román egységek között rövid összeütközés történt, igy a harc mosímár a nagy csapa­tok között és megkezdődött. Ebben a pil­lanatben a világ tauuja lehel a szövetsége­sek közölt kitört uj háborúnak, amely abból indult ki, hogy a románok hatalmukba akar­ták keríteni a 4. szerbiai hadtest munícióját. Galatz környékén, a szeretkés a Poníh kö­zött a legelkeseredettebb harc folyik. Mind­két részről ágyuk és monitorok is közremű­ködnek á harcban. A román csapatok nagy erősítéseket kaptak. Egy orosz dandár csa­patai, hogy a románok hatalmába ne ke­rüljenek, a fegyverszünetre megjelölt demar- kacionális vonalra mentek és kiszolgáltatták felszerelésüket a bolgároknak. Az orosz had­test további részei támogatást várva folytat­ják o harcot. A politika eseményei. ooo A képviselőház összehívása. Wekerle uj kabinetje. Budapest, jan. 24. A Magyar Tudósitó jelenti : Az e gyesült függetlenségi és 48-as pártban ma este élénk volt az élet. A beszél­getés főtémája a jelenlegi politikai események, különösen a kabinét rekonstrukciója volt. Ezzel kapcsolatban foglalkoztak a katonai kérdéssel és az egységes párt alakításának tervezetével. A kormány részéről Földes Béla miniszter és Palugyai államtitkár volt jelen. Az Apponyi-pártban úgy tudják, hogy a jövő héten összehívják a képviselőházat, amelynek ülésén Wekerle már az uj kabinet­tel mutatkozik be és előterjeszti programját. Budapest, jan. 24. A M—g írja a poli­tikai helyzetről: A legközelebbi időben több politikus kihallgatást fog nyerni a királytól, ami bizonyára hozzá fog járulni a helyzet kialakulásához. Bizonyos, hogy a kormány elhatározta lemondását a legutóbb miniszter- tanácson és a válság megoldásg mihamarább megtörténik. A találgatók már is kiosztották a miniszteri tárcáka. Ezeknek a találgatások­nak azonban semmi alapjuk sincs. Kitűnik ez abból is, hogy a belügyminiszteri tárcát is oda Ítélték, holott a mg kiadott hivatalos jelentás szerint nem felel meg a valóságnak, hogy akár gróf Hadik, akár Tóth János van kiszemelve a belügyminiszterségre. «

Next

/
Thumbnails
Contents