Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-17 / 15. szám

1

Szaimáp, 1918. Január S7.

Előfizetési árak helyben és vidéken: Egész évre 30 K — f. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 90 f.

Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér.

Lapvezérlő bhiottság:

Dr. Fahissy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Béíia Dr. Adler Adolf Lí Weisz Sándor.

l'öszerkeszlö: Dr. Havas Miklós.

Szerkesztősig: Kazinczy-utca 20. szám.

„ Telefonszám: 455.

Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. szám. „ Teleionszám : 454.

Laptulajdonos:

Demakráczia lapkiadó Részvénytársaság

Félj egyzések.

Brcstlitowskban az orosz különbékéről tárgyalnak. Nem tudjuk teljesen megérteni a tárgyalás egyes fázisait, sok megmagyarázhatatlan jelenséggel állunk szemben, de ebbe bele kell nyugpdnunk, mert a háború kitörése óta homályba burkoltak előttünk sok mindenfélét. Egy körülmény fáj azonban nekink nagyon a bresztli- tovszki tárgyalásokról szóió hírek olvasásakor : a hang megváltozott a tárgyalások második szakaszának megkezdésekor. A hangban nincsen már az a melegség, az a történtek fölötti fájdalom, mint a békedelegátusok első találkozásán. A békéért sóvárgó népek aggódó félelemmel és reszketve figyel nek Brestlitowsk felé: miért változott meg a hang? A népek békesóvárgása ugyanaz maradt!

*

Magyarország a megindult orosz árucsereforgalomból teljesen kimaradt. Az osztrák érdekeltségek megegyeztek a hadvezetőséggel a csereforgalom részleteire és módozataira vonatkozólag, a magyar kereskedelmi világ már csak befejezett megállapopásokről értesült. Az első és a hrtedik hadsereg frontját jelölték meg a magyar kereskedők részére, hogy ott cserélhetik áruikat a békíilő muszkákkal. Oda is utazták ambiciózus kereskedőink, de keserves csalódással tértek visszai Az osztrák megint túljárt a nehézfejü magyar eszén, mert ezeken a frontszakaszokon a közlekedési viszonyok és a forgalmi gócpontok erre a célra teljesen alkalmatlanok. Szóval a magyar, a hős magyar, a lovagias magyar már az első üzletnél kimaradt! És igy lesz az a jövőben is. A szövetségeseink nagyon jó üzletemberek, ezeknél pedig az egoizmus a vezető elv. A harctéren szívesen látták a magyart konkurensként, de a csereforgalomnál csak maradjon a magyar odahaza.

*

Belpolitikánk zavaros. A helyzet nehezen tud kialakulni. A munkapárt pedig látván ezt, azt hiszi, hogy az ő korrupt és panamás érdekszövetsége újból hatalomra kerülhet. Tisza István megjelent a sópártban, verte a mellét,

í hogy igy katonai vívmányok meg i amúgy katonai vívmányok, ő meghozza \ majd a magyar hadsereget, ő meg- j hozza majd az annexiós és kártérité- ! ses békét, neki nem kell a nemzetre

és az ő szellemi intelligenciájára veszélyes általános választójog, neki a hatalom kell. És erről ábrándozik is a munkapárt. Csak ábrándozzon. Ót már csak az ábrándok vigasztalhatják.

Folytatják a béketárgyalést

OOOQ

A központiak csak a háború útin iritlieiik ki a megszállt területek«!. A széleskörű népszavazást akceptálják. Közeledés a területi és a pslitikai kérdésekben. Szerbia is békét kivén kötni.

Bn'>f|itowsM>< ír nv -j '< '-kenőhöz jutottak a tárgyaló felek és tudja Isten, hány árkon kell még a béke fáradt gebéjének átugrania, amig célhoz ér. Trockij bizony nem valami nyájas polgártárs. Kereken kijelentette, hogy neki a béke és a barátság biztosítása nem kell a békeokmányban. Azt is rendben találja, hogy a bolsevikiek láziló röpiratokat terjesszenek a német hadseregben. Tessék — úgymond — nálunk is izgatni, na tudnak. Erre német részről Hoff marni tábornok kardját csörtetve izgatottan válaszolt, ami öreg hiba, mert az izgalom nem jó tárgyalási eszköz. De azért nem kell félni, hogy a tárgyalások fonala megszakad.

Mind a két fél tudja jól, hogy a békét okvetlenül meg kell kötniök. És épp ez a kényszer az oka, hogy mérges kiszölásokban tombolják ki magukat. Végre is a tények hatalma győz és az ellenállhatatlan békevágynak deferálni kell. A népek millióig láthatatlan tanúi a békekonferenciának, türelmetlenül lesnek minden egyes szót. A felelősség óriási és a legnagyobb vakmerőség volna a tárgyalások meghiúsítását kockáztatni. A tárgyalások tovább folynak.

Mai távirataink a következők :

A béketárgyalások.

ooo

A január 14-iki békeülés.

Brestlitovsk, jan. 16. A Magyar Távirati Iroda jelenti január 14-iki dátummal:

(Válasz az orosz javaslatra.)

A mai ülésen Kühlmann .bejelentette, hogy hajlandók az oroszok megformulázott javaslataira megformulázott szóbeli javaslatokkal válaszolni.

Ezután előterjesztették a központiak válaszát, amely kijelenti, hogy az oroszok javaslatát a központiakig' megszállott teríilelekie vonatkozólag mai formájában nem fogadhatják el, mert nem viseli magán a kompro- missun jelleget, 'imi után a központiak törekszenek, hanem inkább mint egyoldalú «rósz követelések tűnnek fel. A központiak delegációkennek dacára készek a sióban forgo kérdésekről vallott nézeteiket megfor- mulázva kifejezésre juttatni, hogy még egy kísérletet tegyenék, vájjon van-e kilátás a kompromisszam létrehozására.

De hangsúlyozzuk, Tfegy az öroszor- országgai megkötendő béke nem jelenti ránk ! nézve az általános békét, sőt kényszerítve vagyunk a háborút többi ellenségeinkkel szemben folytatni.

A központiak delegációi sa oroszokkal szemben kijelentik, hogy szerintük az uj államok területein működő alkotmányos szervek ezidőszerint teljesen illetékesek arra, hogy a lakosság széles körének akaratát kifejezésre juttassák.

(A központiak nem üríthetik ki a megszállt területet.)

A központiak válaszának legfontosabb része a következő: Amig a világháború tart, lehetetlenség, hogy hadseregeinket visszavonjuk a megszállott területekről, ámde szó lehet arról, hogy amennyiben katonai szempontok megengedik, a hadsereg létszámát oly mértékre csökkentsik, amelynek a rend és a technikai üzemek biztonsága szempontjából szükségesek. A nemzetközi csendőrség alakításáról tárgyalni lehet. A menekültek és a kiürített területek lakosságának visszatérését illetőleg esetről-esetre jóindulatulag hajlandók vagyunk megvizsgálás tárgyává tenni a kérdést. E kérdést, minthogy nem döntő jelentőségű, a külön bizottságnak lehetne átutalni.

(Népszavazás.)

A központiak delegációi hozzájárulnak ahoz, hogy az állami hovatartozásra nézve széles alapú népszavazás döntsön, az általános népszavazást nem fogadják el. Szerintük széles alapom megválasztott, vagy kiegé-