Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-13 / 12. szám

Mi lesz az Iparos Otthonná? ? A közgyűlési határozat » végrehajtása. Sokszor és sokan tették föl ezt a kér­dést, mielőtt a város az iparosok szép, de rosszul megépített palotáját megvásárolta volna. Most már tudjuk, hogy mi lett az Otthonnal, illetőleg ott tartunk, hogy ismét kérdezhetjük: mi lesz az Iparos Otthonnal ? Mert a közgyűlés félremagyarázhatlanu! kimondotta, hogy az épületet megveszi és abban egyelőre a zeneiskolát helyezi el. igen ám, de a közgyűlés tervez, hatá­roz, — a polgármester végez. A helyzet ak­ként kérd kialakulni, hogy az Otthont már aem ,ta'rtjáku alkalmasnak a zeneiskola cél­jaira. Még pedig azon egyszerű okból, mert a palotában levő moziszinház közönsége, főként ennek a közönségnek olcsó helyárak­kal szórakozó része, sokat találkozik majd a zeneisko'a növendékeivel, akiknek erkölcsi in­tegritására pedig nem lenne jó hatással ez a gyakori találkozás. Ennélfogva nem tanácsos a zeneiskola áthelyezése. Ez az argutneníálás a Szamos ez. lapban is megjelent és semmi kétségünk sincs az iránt, hogy ezt az állás­pontot a nevezett -apnak nyilván illetékes helyről sugalmazták. Miután pedig ennek a kérdésnek tagadhatatlanul van egy kis politi­kai mellékize is és miután arról is tudomá­sunk van, hogy az iparosok egy pár vezető emberét ugyancsak illetékes helyről meg­nyugtatták, hogy egyelőre nyugodtan marad­hat az Otthon a palotában: helyesen követ­keztetünk, hogy a fordulat központjában a polgármester áll. Mindjárt rá is mutatunk: hol van a dolog politikai vonatkozása? A terv az volt, hogy ugyanakkor, amikor az Otthon kivonul a palotából, az Iparos Otthon, mint egyesü­let, fuzionál az Olvasó Körrel. Ez kétségte­lenül helyes, okos és mindkét egyletre nézve •inden irányban praktikus megoldás lenne. Csakhogy ez az egyesülés a munkapárt szá- ir,hasaiban zavart csinál, mert az Olvasó Kör túlnyomóan, sőt csaknem teljesen független­ségi érzelmű tagjai között az Otthonbe'i egye­sületi tagok bizonyosan elvesztek a munka­párt számára. Mig — ha az egyesülés nem jön létre, úgy az Olthon iparos tagjai a mun­kapárti számítások és jövőre szóló tervezge- tések részére kombinációba vehetők és pedig annál inkább, mert az Otthon elnöke: a polgármester, aki pedig (mint a múltban is volt) a jövőben is a helybeli munkapárt po­litikai bizalmának letéteményese, vagyis vá­lasztás esetén jelöltje lehet. Ilyenformán te­hát kétségtelen, hogy a munkapártnak nem érdeke az, hogy az Otthon iparosai az Ol­vasó-Körbe bevonuljanak és az ottani füg­getlenségi eszmék levegőjét szívják. Ezt meg­akadályozni a legkönnyebben azzal lehet, hogy az Otthon iparosait a polgármesteri el­nök önzetlen jóindulata révén a fészekben hagyják és valamely formában ott a részükre tovább is helyet szorítanak. Ez azonban le­hetetlenné válik, ha a palotát a zeneiskola rendelkezésére bocsátják. Mert az épületben mozi-színház, iparos klub és zeneiskola is egyszerre nem lehet. A munkapártiak tehát most azt gondolták ki, hogyan lehelne és kellene a zeneiskolát onnan kiszorítani ? Úgy, hogy egy „argumentumot“ dobiak be az Iparos Otthon palotájába. Kispekulálták, hogy a növendékek erkölcseit veszélyezteti a mozi­közönség ! Erre a ravaszul kikombinált érvelésre, mely egy közgyűlési határozat végrehajtását akarja megakadályozni: egyszerű ellenérvet tndunk. Az Iparos Otthon földszinti részét min­denképpen amúgy is szükséges lévén átala­kítani (amint azt a határozat is mondja) ez az átalakítás úgy kell, hogy megtörténjék, hogy a zeneiskola növendékeinek útjában ne álljon a moziba járó közönség tömege. Ez esetben nem fognak a növendékek találkozni a jövő-menő mozi-publikummal és igy er­Szatmári Újság kölcsi érzékük nem lesz veszélynek kitéve. Szakértők mondják, hogy az ily módon való átalakítás igen egyszerűen lesz foganatosít­ható. Ezzel a kérdés meg is van oldva és a közgyűlési határozat végrehajtása ellen ilyen — utólag kieszelt — indokokat felhasználni nem lehet. A magunk részéről, amig egyfelől szá­mon tartjuk a közgyűlési határozat végr«- hajiásának kérdését és azt a jogerősség idő­pontjától kezdve állandóan sürgetni is fogjuk, másfelől figyelmeztetjük a szatmári iparo­sokat hogy a munkapárti számítások és po­litikai játékuk eszközéül ne hagyják «agukat felhasználni. Az egész országnak és éppen az ország iparos-testü'eíeinek áll érdekében, hogy a munkapárt végleg elveszítse láb* alól a talajt. hugy a demokratikus előrehaladásnak sehol útjában ne álljanak a letűnt kormány­zat hívei és hogy csirájában akadályozzanak meg minden kísérletet, mely őket szétválasz­tani és nem összetartani igyekszik! A Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaság árdrághass ügye. Tárgyalás a rendőrségen. Ozory István rendőri 'Kapitány ma vette tárgyalás alá a Szatmári Kereskedelmi Rész­vénytársaság ismeretes árdrágítást ügyét. Dél­előtt 9 órákor nyitotta meg a kiliágási tár­gyalást, amelyen megjelent Székely Endre, mint ügyészi megbízott, dr. Farkas Jenő ügy­véd, mint Fekete Józsefnek, a részvénytársa­ság ügyvezető igazgatójának védője és Merte István sértett képviseletében dr. Gönczi Béla ügyvéd. (Fekete első vallomása) Fölolvasiak a n omozás során fciveit t jegyzőkönyvet, Oláh Gyula rendőrtiszt jelen- ' tését. A december 29-en fölvett vaüomási jegyzőkönyvben Fekete igazgató beismeri, hogy Novak Istvánnak 693 koronáért adott el 1 mm. marószóda-, amelynek rendeletileg megállapított maximális ára kilogramonkint 53 fillér. A pénztarba 53 koronát utalt be, a többi pénzt külön borítékban helyezte, amely- í ben összesen 31161 kor. 10 fi!!, volt. Ez I összegben még 625 kor. túlfizetés van gyufa- i eladásból, a többi tételek kivétel nélkül le j nem bonyolított és rendezésre váró ügyletek- j bői erednek s igy nem voltak még elkönyvel­hetők. „Sem én, sem a részvénytársaság egyik tagja sem foglalkozunk árdrágítással. El­ismerem, hogy a marószóda esetében nem | jól cselekedtem. Kovák nagyon kért, hogy adjam ki a marószódát. Megígérte érte a 603 koronát. Azért utaltam be csak a maximális árat, hogy a hatóság elienörzését kijátszani. A félárt más címen akartam elkönyvelni. A Novak túlfizetései igazgatótársainnak sr.ég nem hoztam tadowására. Tagadom, hogy e két eseten kívül bármilyen árdrágítás fordult volna elő a részvénytársaságnál. A maró­szódát a Solvay müvek r. t-től 46.50 fillérért szereztük be métermázsáakint.“ (A 603 koronás szóda eladásának beismerése) December 30-án ismét kihallgatta a rendőrség Fekete igazgatót, még pedig a 3116110 K eredetének tisztázása végett. Ez alkalommal következő fc.jelentéssel egészítette ki előző napi vallomását: Tegnap a váratlan eset annyira felizgatott és idegessé tett, hogy elfelejtettem felhozni: amikor Nováknak a szódát eladtam, rögtön meg is bántam és az üzleti nyugtát visszavettem, agy hogy ezáltal megakadályoztam a szóda elvitelét. Arra gondoltam, hogy Reiter Mór igazgatóval meg­beszéljük a dolgot és visszaadjuk a pénzt. — Nem hiszem, hogy kiskereskedőknek, vagy magánfogyasztóknak megtagadtuk volna az áru kiszolgálását, ha volt készlet, esetleg oly cikkekről lehet szó, amelyeket alispáni utalás nélkül nem adhatunk ki, minthogy a vár­megye ellátását eszközöljük. Szamiat, I9i8 január 13. A vallomások fölolvasása után Ozorv főkapitány, mint kihágási bíró, összegezte a bizonyítási eljárás során megállapitást nyert tényeket, amelyek alapján Fekete József igaz­gató ellen két árdrágitási eset és üzleti könyvek meghamisításának vádja forog fenn. — Megértette a vádat? — kérdezte a főkapitány a terhelttől. — Igen. —. Tessék részletesen elmondani, hogyan történt a szóban forog szódavásáriási eset ? (Fekete igazgató módosítja vallomását.) Fekete József igazgató: Szombaton délelőtt jött hozzám Novak. Egy mázsa szó­dát kért. 5 kg-t szívesen adok — mondtam neki. Tovább forszírozta a 100 kg-t. Nem reflektált rá maximális áron. Azzal bocsátottam el, beszélje meg a. feleségével, hogy nem e!ég-e kevesebb szóda. Türelmetlenül vártam vissza. Déiután be is jött. Ragaszkodott a 100 kghoz. 10 kg- cukrot is kért. Ásvány­vizet is. Átvettem a 603 K-t. 53K-t beutal­tam folyószámlájára, 550 K-t átmenetileg kezeltem, azzal a gondolattal, hogy meg­beszélem Reiíerre! : vagy visszaadjuk Novák­nak, vagy felhasználjuk Novák só- és ásvány- viztételeire. Közöltem Reiteriel, hogy Novak miért volt nálam. Reiter azt mondta rá: képtelenség. Megállapodtunk, hogy vissza csináljuk az ügyletet. A kasszaiapot vissza­vettem Weiner alkalmazottunktól. Mikor a rendőrség jött, rendkívül izgatott voltam, i ért a II161. 10 K-t tartalmazó borítékra rájegyez­tem : nátron 603 K. Arra gondoltam, ez ellenem fog szólni. Ezért nem akartam a pénzt a rendőrségnek kiadni. Ozory főkapitány konstatálja, hogy Fe­kete mai vallomást lényegesen eltér a vizs­gálat során jegyzőkönyvezett vallomásaitól. Fekete: Novák azt mondta, mondjam azt, amit Oláh akar. Főkapitány: Előttem is fentartotta vai- ' lomását! ' Fekete: Rendkívül izgatott voltam, nem : is tudtam gondolkozni. (A 603 korona körül) Főkapitány : Szóval most úgy módo­sítja múltkori vallomását, hogy Reiter igaz­gatóval közölte a szódaügyietet. Elismeri, hogy felvette Nováktól a 603 K-t? Fekete: Ott hagyott 603 K-t azzal, hogy másnap vissza jön. De nem csak szó­dára hagyta a pénzt. Sót és ásványvizet is kért Novák. Főkapitány: Miért irta akkor a borí­tékra : nátron 603 K ? Első és második val­lomásában beismerte, hogy igenis a nátro­nért vette fel a 603 K-t! Fekete : Rendkívüli állapotban voltam. Főkapitány : Milyen szavakkal közölte j Novákkal, hogy a pénzt nemcsak a nátro­nért vette fel ? Fekets: Nem emlékszem rá. Farkas Jenő dr.: Bizonyítani fogom, hogy mennyire beszámíthatatlan állapotban volt. Okmányokkal igazoljuk, hogy a gyu­fáért fizetett összeget nem is ő vette fel. És ez az összeg a gyufa árának a gyárosok ál­tal jelzett drágulása esetére szolgált biztosí­tékul. Később meg is jött az áremelésről az értesítés, amely szerint 9 koronával több jön ki a gyufáért" csomagonkirst. Ezután a 31161.10 K téíelenkinti iga­zolásra került a sor, melyekre nézve üzleti leveleket, táviratokat mutatott fel t védelem és tanuk kihallgatását kéri úgy a védelem, mint az ügyészi meghízott. Délben a főkapitány felfüggesztette a tárgyalást, amelyet délután 3 órakor foly­tattak. (Ellentétes vallomások.) Reiter Mórt, a részvénytársaság másik igazgatóját, mint bűnsegédet hallgatta ki a főkapitány. Kijelenti, hogy a Novák-féie szó­davásárlást közölte vele Fekete József, de nem tett említést arról, hogy maximá­lis áron felül adta el. Csak Oláh Gyula ren­dőrtisztnek Megjelenése után hallott arról, hogy a szódát maximális árnál drágábban.

Next

/
Thumbnails
Contents