Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-03 / 3. szám
Sxalmár, 8918. január 3 Csütörtök. ti. évfolyam« 3. szám Előfizetési árak helyben és vidéken : Egész évre 30 K — f. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2K»f. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Lapvezériö bizottság: Dr. Falussy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Béla Dr. Adier Adolf D. Weisz Sándor. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Szerkesztőség : Kazkiezv-utca 20. szín*. „ Telefoniján!: 455. Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. se-sa«. „ Telefonsaim : 454. Laptulajdonos: Demokráczia lapkiadó Részvénytársaság A választójog1. A világesemények és a feszült várakozás, amellyel az általános béke közeli lehetősége felé tekintünk, nem szorították háttérbe a választójog ügyét. A magyar közvéleménynek még arra sincs szüksége, hogy érdeklődésének elkülönített osztályaiban foglalkozzék ezzel a két kérdéssel, mert a béke és a demokratikus reform egymással szorosan összefüggő hatóerői annak a nagy belső átalakulásnak, mely előtt Magyarország áll. Jövőnk szempontjából a képviselő- választásokról szóló törvényjavaslatnak azok a rendelkezései keltenek legnagyobb figyelmet, a vonatkozó indokolással együtt, amelyekből a választók számának anyanyelv szerinti megoszlása tűnik ki. Tudvalevőleg a szavazati jog általánosításával szemben a legfőbb aggodalom és ellenvetés az, hogy veszélyezteti a magyarság túlsúlyát a törvényhozó testület megalkotásában. Ezt az aggodalmat egészen eloszlatják a javaslat statisztikai adatai, amelyek szerint a magyar anyanyelvű választók számaránya 62'7 százalék, vagyis másfél százalékkal több a Tisza-féle- és három százalékkal több a korábbi, törvény számarányánál. Ha tehát ma, a régi rendszer alapján, meg van a magyar szupremácia, akkor ez az uj rendszerben nem hogy gyöngülne, hanem még megerősödik, mégpedig kétszer akkora mértékben, mint ahogy Tiszáék *l@J3-ban tervezték. De a magyarság fokozott számbeli érvényesülése mellett kétségtele- Bül kedvező lesz a szupremáciára nézve a javaslat demokratikus szelleme is, melynek megnyerő, egybefoglaló hatását várhatjuk nemzetiségeinkre, továbbá az a mód is, ahogyan a javaslat a választólog és a választhatóság általános föltételeit megszabja. Általános föltétele a szavazati jognak az írni- és olvasnitudás. Az Írni és olvasni tudó nem magyar ajkúak zöme azonban a magyar nyelvet meglehetősen ismeri, mert ez már az elemi iskolázottsággal is együtt jár. A 373 százaléknyi nem magyar anyanyelvű választó is tehát nagy részben magyarul tudó, akikre a magyar szellemnek közvetetlen befolyása van. Ez a befolyás a kultúra emelkedésével mind jelentékenyebbé válik. Más részről a javaslat a választhatóságot a magyar nyelvnek szóban és Írásban való bírásához kötvén, az idegen ajkuakat a nyelvünkkel és nemzeti géniuszunkkal való megbarát- i kozásra is ösztönzi. Ki vonja kétségbe, hogy ezeknek i a hatásoknak a révén, a majdnem kétharmadnyi számbeli többséggel, az államalkotó és fenntartó magyar szellem igazságos és szilárd uralma még jobban biztosítható a választójogi reform utján, mint lenne anélkül ? •»»»MIMIM UM «MUlH IMUtM (IMIK«I Mnnr ■»*»»»■■ Lenin többsége az aikotmányozó gyűlésen. Äz orosz kormány a megszállt területek •kiürítését kívánja. Vilmos császár meghallgatta a krestiitovski tárgyalás ererfitményeit. a nr;amlmaSisták kezén. Egy német buvárbajó sikeres útja. ; Az oro3x alkotmányodé gyűlés megalakulása. Stockholm, jan. 2. Az orosz alkotmá- ; nyozó gyűlés a lefolyt végleges választások j után a következőképen alakult: Megválasz- ! toitak 125 maximalistát, 40 baloldali forradalmi sociáiistát, 75 forradalmi sociálistát, 375 jobboldali forradalmi sociálistát, 25 so- ciálisíát, 60 mohamedánt, 20 zsidót, 24 ko- 1 zákot, 10 jobboldali földbirtokost és 25 ka- j det pártit. j As orosz kormány és a ; vitás területek. J f Budapest, jan. 2. Illetékes helyen nem tartják kizártnak, hogy az entente kormányai | mégis valamilyen formában részt fognak venni a brestlitovski tárgyalásokon, de Berlinben nincs meg a hajlandóság arra, hogy az entente esetleges részvéteiének reményében az Oroszországgal megindult tárgyalásokat a legrövidebb időre is megszakítsák, Oroszországgal az entente nélkül sokkal gyorsabban lehet megegyezésre jutni. Az Oroszországgal való béketárgyalá- ; sokon remélhetőleg gyorsan kiküszöbölhető j nehézség az, hogy az orosz kormány a vitás ■ területeken a népszavazást csak akkor hajlandó megengedni, ha a német csapatok ezeket kiürítették. Viszont az ő felfogása szerint e területeknek katonai felügyelet alatt kell maradnia, ellenkező esetben ott minden rend felbomlanék és anarchia állana be, de j hajlandók biztosítékot adni, hogy a népszavazás pártatlan és befolyásolástól ment lesz. A béketárgyalások folytatása. Bács, jan, 2 A N Fr. Pr. jelenti, hogy a monarchia képviselői holnap délután utaznak BresÜitowskba, hegy folytassák a béke- tárgyalásokat. Berlin, jan. 2. A Wolf-tigynökség jelenti, hogy Vilmos császár ma délután meghallgatta Härtling, Hindenburg, Ludendorf, Rödern és Kühlmann együttes élőt. rjesztéseit. Brestlitovsk, jan. 2. Egy ukrán küldöttség Brestlitovszkba érkezett, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon. Berlin, jan. 2. Vitmos császár elnöklé- séve! holnap koronatanács lesz, amelyen főleg a brestlitovski tárgyalások eredményeivel foglalkoznak. Az antant tsz általános békeiárgyalásoii' Becs, jan. 2. A Neue Freie Presse írja : Az entente részvétele az általános béketárgyalásokon nem tekinthető kizártnak, de az általános békéhez vezető ut akkor lehet szabaddá, mihelyt a háború folytatását mindenáron kívánók eltűnnek a szereplés mezejéről, A Pétervár-Eresztliiovszki vas'Műt. Sajtóhadiszállás, jan. 2. A Pétervárról való közlekedésnek a béketárgyalások idejére való megkönnyítése végett közvetlen vonatösszeköttetést létesítettek Pétervár és Brésztlitovszk között. $3émet áruk Oroszországban. Zürich, jan. 2. A De Maiin jelentése szerint nehány nap óta egész Oroszországban oiyan német árukkal kereskednek, amelyek Rigából érkeztek.
