Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-10 / 9. szám
V Szalmár, ISIS. január iO. Cs»tirtok Előfizetési árak halyben és vidéken : Egész évre 30 K — f. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2 K *0 f. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. LapvezérW hizeltság: Dr. Falussy Árpád Dr. Nagy Vinte Dr. járray Béla Dr. Adler Adolf Dr„ Weisz Sándor. Fiszerkeszlő: Dr. Havas Mikié«. Szerkesztései': Kaziaszy-utsa '20. szán». „ TcMmsjmi: 465. Kiadóhivatal : $azi««ay-uMta 22, szám. „ Telefsaszám: 4®4. Lapteilaidoass: Deietkráczia topl'iaaft Résavénytávaasáí 1 Mtóriplások fcetarós! lóinak OfűszompL Hí# Az éimenetgazdasági kérdések«! sürgeti a kSztli orosz bé.., Itz entente sociálistái rávtszik kormányaikat a bókotérgyaiásra Wilson foékopcntjjai. Vérbofuit franoia támadás Fiircytőí nyugatra A bresztlifowski béketárgyalás Lloyd George után megszólaltatta Wilsoni, az Unió elnökét is, aki a kongresszus elé terjesztette békeprogramját. Nem mond mást, mint Lloyd George. Wilson békeprogramja is tele van nagyhangú kijelentésekkel, de már szeüdebben szárnyal a fantáziája. Megszelídítette a bresztli- towski béketárgyaiás, amelyre — mint Trocki mondja — az entente szociálistái oda akarják kényszeríteni kormányaikat is. Mai jelentéseink a kövei kezűk : A béketárgyalások. cco Oroszország föltétlenül békét akar. Berlin, jan, 9. Wekerle Sándor magyar miniszterelnök berlini újságíróknak következően nyilatkozott: Mi Magyarországon hamarosan békét remélünk Oroszországgal. Ezért az átmeneti s gazdasági kérdéseket el kell intézni. Meglátogattam a kancellárt. Oroszországról is beszéltünk. Véleményem szerint az Oroszországgal való tárgyalások ismét kedvezően fognak alakulni. Oroszország feltétlenül békét akar. A gazdasági kérdések minden főbb pontban tisztázva vannak, Már megindult a kereskedelmi forgalom Oroszországgal. Az ukránok eddig nagy előzékenységet és engedékenységet tanúsítottak. A románokkal majd később fogunk leszámolni. Az entente szocialistái a békéért. Orosz határ, jan. 9 A Pravda, Trocki lapja írja : A békelárgyalások kedvező eredményére vonatkozó kilátások ismét javultak. Úgy lehet, a kormány az alkotmányozó gyűlés elé pozitív eredménnyel léphet. A szovjet döntő ülésén a hadseregek bizottságainak 26 képviselője tiltakozott a tárgyalások esetleges megszakítása ellen. Joffe utalt azokra a kötelezettség erejével bíró megállapodásokra, hogy a tanácskozásokat Bresztlitowskban kell folytatni. Trocki ezután közölte, hogy Anglia, Franciaország, Olaszország szocialista pártjai közölték vele, hogy fennáll a lehetőség arra, hogy az antantot rá lehetne venni arra, hogy résztvegyenek a béketárgyalásokon, ha a tárgyalást semleges helyre helyeznék át. Az antant szocialistái a legnagyobb nyomással I dolgoznak, hogy kormányaik végső ellen- j állását legyőzzék. Ezután a szovjet megbízta Trockit, j utazzék Breszt-Litowskbí, igyekezzék meg- | nyerni s központiakat a tárgyalás áthelyezésé- I hez. Ezalatt a német-«rósz tárgyalások Pété r- váron tovább tartanak. Az entente hozzájárul az orosz békekötéshez. Berlin, jan. 9. A Wojfjf-ügynökség egy pétervari szAratáviratot tesz közzé, amely január 6-án érkezett. A távirat címzése így szól: Mindenkinek! Ebben a (táviratban az van, hogy Lloyd George angol miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnak előbb meg kell állapítania határát Németországgal és Ausztria-Magvarországgal szemben s csak azután lehet szó az általános békéről. Az entente tehát élőnyösebbnek tartja, hogy az Oroszországgal való leszámolást egyelőre magára Németországra bizzák. Vagyis Németország kártalanítsa magát Oroszország rovására. Minél nagyobb kártalanitást kapnak a németek keleten, annál könnyebben tud az entente a németekkel nyugaton megegyezni. A szövetségesek az altalános béke ut- j ján is elérhetnék ugyan ezt az eredményt. : de ez esetben nyilvánvaló lenne, hogy a | szövetségesek elárultak Lengyelországot, Lit- ! vániát, Romániát, Kurlandot és ez országok I rovásara elégítették ki a németeket. Elzász nélkül nincs béke ! Svájci határ, jan. 9. Clemenceau francia miniszterelnök közölte a pártvezérekkel, hogy Franciaország Elzász nélkül nem köthet békét. Ezért elutasították a béketárgyalásra vonatkozó orosz meghívást. Wilson békeprogramja. Washington, jan. 9. Wilson, az Unió elnöke a kongresszushoz beszédet intézett, melyben bírálta a bresztlitowski megegyezést és különösen kiemelte azt, hogy a Bresztlitowskban eleinte hirdetett liberális elveket a német katonapárt meghiúsította. Azonosította magát Lloyd George beszédével, melyet cáodálatraméltóan őszintének mondott. Ezután a német államférfiakat felelőtlenséggel vádolta, mert a háborút, melyben az igazság nincsen oldalukon, pusztán hatalmi vágyból folytatják. Fejtegette az orosz nép szánalmas helyzetét. Ereje meg van törve, lelke azonban nem akarja magát alávetni a német hatalomnak. Akár hiszik a jelenlegi orosz vezérek, akár nem, tegbensöbb óhajunk az orosz népnek segíteni és szabadságra, állandó békére irányuló messzemenő reményeit teljesíteni. A tárgyalásokat vezessék nyíltan. A hódítások, terület nagvobbitásek, titkos szerződések napjai elmúltak. Azért lép tűnk háborúba, mert jogszegesek fordultak elő és mert biztosítani akarjuk, hogy a világon mindenki békésen élhessen. Ezután Wilson békeprogrammot terjesztett elő, kifejtvén az első pontban, * hogy minden szerződés nyilvános legyen, a másodikban, hogy teljesen szabad legyen a tengeri hajózás, a harmadikban, hogy az összes gazdasági korlátok lehetőleg megszüntettesse- nek a negyedikben a fegyverkezéseknek belső biztonsággal összeegyeztethető lehető csökkentéséről beszél. A további pontokban követeli az összes megszállt orosz területek kiürítését, Belgium, Románia, Szerbia, Montenegró helyreállítását, független lengyel állam létesítését, szabad kijárattal a tengerre, az olasz határ kiigazítását, az 1871-iki jogtalanság jóvátételét, Ausztria-Magyarország nemzetiségeinek teljes autonómiát kivan. Mi nem akarjuk Németországot — folytatta Wilson — megsérteni, vagy befolyásolni és hatalmát korlátozni. Azt kívánjuk, egyenlő jogú helyet foglaljon el a világ népei közt. Még azt sem akarjuk, hogy belső berendezésén változtasson. De a tárgyalás előfeltétele, hogy tudjuk, kiknek nevében beszélnek, a német birodalmi gyűlés többsége, vagy a katonai párt nevében ? A forradalmi Oroszország. 030 Ultimátum Romániához. Stockholm, jan. 9. A Djen jelenti: Az orosz népbiztosok tanácsa ultimátumot intézett Romániához, hogy azonnal bocsássák szabadon a Moldvában letartóztatott orosz
