Szatmári Újság, 1917. december (1. évfolyam, 24-48. szám)
1917-12-22 / 42. szám
2-ik ukial. Vázsonyi a Máz elé terjesztette a választójogi javaslatot. mmmmm Szatmári üj3ag Budapest, dec. 21. A képviseiőház readkivüli nagy érdeklődése mellett terjesztette be ma Vázsonyi Vilmos a választójogi törvényjavaslatot. A Ház karzata roskadásig megtelt közönséggel. Több, mint háromszáz képviselő jelent meg az ülésen. Szász Károly elnök jelentette az ülés megnyitása után, hogy három sürgős interpellációra adott engedélyt. Ezután Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter állott föl és a következőket mondotta. — Van szerencsém beterjeszteni az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. Indítványozom, hogy a Ház a javaslatot külön választandó negyvennyolc tagú bizottsághoz utasítsa és ezt a bizottságot a szünetet követő első ülésén válassza meg. Vázsonyi beszédet a kormányt támogató pártok hosszas tapssal fogadták, a munkapárt azonban szomorúan csendes maradt. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter által a képviselőház üiésén beterjesztett választójogi reform-javaslatának fontosabb intézkedései a következők: Választó minden magyar állampolgár, aki 24-ik évét betöltötte, irni, olvasni tud; a vitézségi érem. vagy a Károly-csapatke- reszt minden tulajdonosa, tekintet nélkül a szolgálati időre; akik altiszti rangot értek el, továbbá azok, akik iparengedély alapján ipart őznek, avagy ipari, vagy mezőgazdasági üzemeknél állandóan alkalmazva vannak, végül mindazon választók, akik az 1914 évi j választói listában szerepelnek, mindaddig, í amig abba való felvételük jogalapja fennáll, j A választójog megilleti mindazon nő- I kei. akik 24 életévüket betöltötték, magyar ; álinaipolgárok, irni, olvasni tudnak, négy polgári iskolát végeztek, vagy megfelelő j műveltségi fokot igazolhatnak, vagy akinek j férje a háborúban elesett, illetőleg a háborúi! viszontagságai, avagy sebesülés folytán meghalt, ha házasságból gyermekük van. A választójog megilleti továbbá mindazon nőket, akik két év óta tudományos, irodalmi vagy , snüvészegyesületnek tagjai. A passzív választójog feltételeit a javaslat a férfiakra és a nőkre egyenlően megállapítja. Választható, aki a választás idején választói jogosultsággal bir és a javaslatban felsorolt kizáró ok, mint például gondnokság, vagy hasonló alá nem esik, ha a 24. életévet beíöitötte és a magyar államnyelvet szóban, Írásban birja. Választójogosultsággal bírnak ipari üzemben, vállalatnál, vagy őstermelési ágakban állandó alkalmazottak, állandó cselédek. Állandó alkalmazottaknak tekinthetők ipari, kereskedelmi üzemben azok, akik ugyanazon, vagy több munkaadónál a legutóbbi két év folyamán egyfolytában legalább tizenkét hónapig, vagy a legutóbbi év folyamán, ha megszakításokkal is, legalább hat hónapig alkalmazásban voltak. Az őstermelés terén állandó alkalmazottnak tekintendő, aki ugyanazon, vagy több munkaadónál a legutolsó öt év folyamán, ha megszakításokkal is, három éven át alkalmazásban volt. A törvényjavaslat elrendeli néptanítókból, közalkalmazottakból álló bizottság létesítését, amelynél igazolni lehet az irni, olvasni tudást. A javaslat felhatalmazza a kultuszminisztert, hogy a felnőttek számára tanfoiya- mot létesítsen, melyen a »négy elemi iskolai képzettség megszerezhető. A statisztikai kimutatás szerint az uj javaslat alapján a választók száma 3.590000 lesz. Hozzájárul ezekhez 260000 női választó. Minden községben kötelező a válasz- , tők évenkinti összeírása. Minden 23. évét | betöltött egyén büntetés terhe alatt köteles s évenként október 1-én* blankettát kitölteni, í melyen választójoga bizonyítására személyi adatait közli. A városokban a szavazás titkos. Tilos zászlók kitűzése, vagy egyéb nyilvános jelvények használata. Gondoskodás történik arról, hogy a választók nagyobb anyagi áldozatok nélkül eljussanak a választás színhelyére, amennyiben a vasutak, a hajózási társaságok kötelesek állami kártalanítás ellenében a választókat oda és visszaszállítani, A választókerületekben a választáskor előző nap délután 6 órától a választás befejeztéig szeszes italok kimérése és a választók közötti szétosztása tilos. A hivatali hatalomnak a választások befolyására való felhasználását suitó rendelkezések megszigo- rittatnak. A javaslat szerint köziisztviselők, akik a választáskor mint jelöltek fellépnek, megfelelő szabadságot nyerne*:. A javaslat végül bejelenti a választókerületek uj beosztására vonatkozó javaslatot. Az 1913 iki választójogi törvény több mint 650.000 huszonnégyéven felüli és harminc éven aluli férfit kizár jogtalanul a vá-' lasztójogosultságból. A népiskola hatodik osztálya elvégzésének feltétele szintén korlátozó természetű volt. 2.634.995 huszonnégy éven felüli férfiak közül, akik elvégezték a négy osztályt, csak 1.400.000 végezte el a hat osztályt. Az indokolás hivatkozik arra, hogy a haza életét az egész magyar nép megvédeimezte. A háború nevelő, tanitó hatása is igen nagy Az ilyen választójog nem vezet demagógiához. A szervezett demokráciában több erő ván, mint az előjogokra felépített társadalmi rendben. Csak ilyen re- i form teremthet nyugalmat, amire a háború- j utáni korszakban az újjászervezés és alkotó munka számára van szükség. A javaslat rámutat arra is, hogy az irás olvasás tudására aiapiiotí választójog az ország egyes vármegyéiben azonnal érvényesíti az általános választói jog elvét, más helyeken megközelítőleg eléri és a kultúra előrehaladásával mindenütt automatikusan megvalósul. Budapest, dec. 21. Vázsonyi Vilmos választójogi minister egy újságírónak kijelentette: — A sors különös kedvezéseinek tartom, hogy módomban vau azt a nagy elvet, a melyet egy életen keresztül képviseltem és amelynek, egy élet munkáját; áldoztam, — törvényjavaslat alakjában a képviselőház elé terjeszteni. , Sz Est eltiltása a frontról. ! Budapest, dec. 21. Fényes László nyir- . egyházai országgyűlési képviselő a képviselő- i ház mai ülésén interpellált az előzetes cenzúra alá vont lapok ügyében és az Estnek a frontról való kitiltása miatt. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy az Estet nem a csehek elleni harca miatt helyezték előzetes cenzúra alá, hanem, azért, mert Ausztriát és a had- vezetőséget megengedhetetlen módon támadta, amiből az entente államokban már azt következtették, hogy a monarchiában megkezdődött a bomlási processus, nem kell békét kötni tehát, ki fog törni a forradalom. Ilyen eredményre vezettek az Est cikkei. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy az anarchiára való lázitást nem fogja tűrni, hanem minden eszközzel elfojtja. CSAK MH * - . FSF==sass==^c=======i Mlsópéuss. Hogyan vesztegetett a munkapárt a felvidéki kerületben. Budapest, dec. 21. A képviselőház mai ülésén Pál Alfréd képviselő a beregmegyei felvidéki választást tette szóvá és azt hangoztatta, hogy a beregi főispán fenyegetéssel is terrorizálta a tisztviselőket. Ugrón Gábor belügyminiszter a felszólalásra válaszolva, kijelentette, hogy a főispán mindössze három községben fordult meg. Ugyanis Gulácsy Dezső alispán megfenyegette a választókat, hogy bevonultatja őket, ha nem szavaznak a munkapárti jelöltre. Ezért utazott ki Mezőssy László főispán a három községbe, hogy megnyugtassa a választókat: nem lesz báníódásuk, ne féljenek az alispán fenyegetésétől. Hivatkozott a belügyminiszter szolgabirói jelentésekre, amelyek szerint a választók a maguk bevallása szerint a munkapárttól pénzt kaptak. Jelen volt a választáson Fráter Emil és Pál Alfréd munkapárti képviselő. Fölkiálltások balról : — Pfuj ! Becsukatni őket! Ügyész elé velük ! Ezután ismét Pál Alfréd szólalt föl és védekezni próbált. Ugrón Gábor belügyminiszter elmondja, hogy választók a munkapárttól 10—100 koronát kaptak, hogy a munkapárt jelöltjére szavazzanak. A pénzt letétbe helyezték. Fölhívja a Házat, szavazza meg a beterjesztett választójogi javaslatot, amelynek az ilyen etetés — itatás e'íen szigorú paragrafusai vannak. Ezután az elnök a legközelebbi ülést január havára tűzte ki. iSzdílltáí, i 91 í. a Malus autonómia. Örök alapítvány az egyházaknak. Budapest, dec. 21. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter a képviselőház inai üiésén beterjesztette a katolikus önkormányzatról szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a katolikus egyház önkormányzati jogánál fogva maga intézkedik szervezeteivel, és alkot az egyházi vagyon és iskolák ügyeiben és egy önkormányzati szerv létesítendő. Ugyancsak beterjesztette a kultusz- miniszter a 1848. évi 20. törvénycikk 20. háltak fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely, a református, az ág. ev. és az unitárius egyháznak egyházi szükségletére az eddigi évi segélyezési, rendszer helyett 200 millió korona örökhagyományt, az izraelita vallás javadalmazására pedigaz állam 25 millió korona örökhagyományt létesít. 9 kemkedali szepnzkedbs. Dr. Katona Sándor előadása. A követkéz® sorokat kaptuk : Az Országos Magyar kereskedelmi Egyesülés szatmári szervezetének előkészítő bizottsága fel- i hívja, az összes szatmári kereskedőket, hogy a december 23-án, vasárnap d. e. 11 óra- : kor a városháza nagy termében tartandó ünnepélyes alakuló gyűlésen teljes számban jelenjenek meg és kereskedő társaikat a megjelenésre hívjak fel. Az alakulás keretében dr. Katona Sándor központi főtitkár a .Háborús Pénzügyekéről előadást fog ,4ar- j tani. Legyen ez a gyűlés méltó ahhoz a munkához és ahhoz a hivatáshoz, amelyet a kereskedők folytatnak és minden kereskedő tartsa kötelességének a gyűlésen való megjelenést, hogy az minél inpozánsabb legyen. Az előkészítő bizottság felhívja a nagy- közönség figyelmét is dr. Katona Sándor előadására, ki a legaktuálisabb es legérdekesebb kérdést a pénzügyeknek a háború alatt való fejlődését, a gazdasági helyzetnek a békeidőben való kiiálasait fogja részletesen tárgyalni.
