Szatmári Újság, 1917. december (1. évfolyam, 24-48. szám)
1917-12-02 / 25. szám
Szatmár, 1917. Szatmári Ujság 3-ik oldal. A képviselőház: ülése. Nagy Vince beszéde. — Tisza István elégtételt akar adni a főispánnak. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Budapest, dec. 1. A képviselőház tegnap délután 4 órakor ülést tartott. Az elnök jelentette, hogy napirend előtt Nagy Vince képviselő felszólalásra kért engedélyt, melyet ő megadott. (Felkiáltások balról: Halljuk, halljuk !) Nagy Vince: (A beszédet csak kivonatosan közöljük. A szerk.) Tisza István gróf a közelmúltban két váddal illette Szatmár vármegye főispánját. Az első az volt, hogy Jékey Sándor főispán a fölmentések körül nem járt el pártatlanul, a második pedig, hogy a főispán a fölmentettek terrorizálásá- vel igyekezett kormánypárti lapjának vagyoni alapot teremteni. Már akkor módomban lett volna felszólalni ezen alaptalan vádakkal szemben, de azt mondhatták volna, hogy az általam ily módon adott tanúsítás az Odeschalchi- féle bizonyítvány hitelességével ér fel. — Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy tartózkodjék a gyanúsításoktól ! — Nagy Vince: Az ilyen bizonyítványt mágam sem fogadtam volna megnyugvással. Én tehát és a többi szatmári függetlenségi képviselők, jobbnak láttuk megvárni a dolgok kialakulását. Azóta Tisza István grófnak két illetékes tényező: Szatmár vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósága, — mely utóbbinak túlnyomó többséggel munkapártiak a tagjai, — adták meg a választ. Ez a két törvényhatóság nemcsak Jékey főispán mellett foglalt állást, hanem kijelentette, hogy a főispán ellen felhozott állításokat valótlanoknak tartja és mindkét törvényhatóság a főispánnak egyhangúlag bizalmat szavazott. (Felkiáltások: Most beszéljen Tisza !) Nagy Vince: A két törvényhatóság illetékes bizonyítványát tehát van szerencsém átnyújtani gróf Tisza Istvánnak és a két említett törvényhatóság munkapárti tagjainak a függetlenségiekkel együtt meghozott egyhangú határozata alapján kijelentem, hogy a volt miniszterelnök ur alaptalanul vádolt. (Lelkes éljenzés és taps a baloldalon.) Tisza István gróf Nagy Vince beszédére válaszol és hangoztatja, hogy a muttkor olyan informatiók alapjan beszélt, melyeknek valódiságában nem volt oka kételkedni. (Felkiáltások : Hiteles tájékozódást kellett volna szereznie, mielőtt vádolt!) Tisza István gróf megengedi, hogy jóhiszemű tévedés csúszott be állításaiba és igy azon lesz, hogy elsőként adjon teljes reparácíót! A kepviselőház ezután a borital- adó és a konzuli bíráskodás módosításáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalta és a javaslatokat elfogadta. Az ülés végül az interpellációkra i tért át és felhatalmazta a házelnököt j hogy a 3-án kezdődő delegációs tár- I gyalások befejezése után az általa j meghatározandó legalkalmasabb idő- i ben hívja össze a Házat. Alább közöljük az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókjánál és három más szatmári pénzintézetnél a 7-ik hadikölcsönre történt újabb jegyzéseket. A legnagyobb eredményt a Leszámítoló Bank érte el, a mennyiben az itt jegyzett hadikölcsönök összege csaknem a 4 és fél millió koronát éri el. Ez a fényes eredmény a 7. hadikölcsön ma lejárt első ciklusában jelentkezett és bizonyos, hogy a most következő második periódusban is a Leszámítoló Bank fog vezetni. Ez az intézet csodálatos energiával és odaadó munkával teljesiti azt a hazafias kötelességet, mely a hadikölcsönök nagyszerű sikerében garanciákat nyújt arra, hogy a háború terheit az ország törhetlenül elbírja és hogy ezzel biztosítja annak mielőbbi kedvező befejezését 1 A Szatmári Leszámítoló Bank Részvény- társaságnál a Vil-ik hadikölcsönre történt újabb jegyzések : Melléthei Barna Gábor cs. és kir. 65-ik gy. e. főhadnagya egy millió id. K. A. 440000, Papnevelde 300000, dr. Borommisza Tibor 280000, Messinger Mór Domahida 100000, Böiőnyi László 80000, Rácz Péter Nagybánya 70000, N. N. S. S, bér. Kováts Miklós, Br. 51)000—50000, Fel- ber József Gilvács, 45000, Hagymás láposi íkp. 36000, Huszti Általános tkp. 30000, N. N. 30000, Altman Ede 23000, Ref. fögym- násium 21000, Princz Dezső, Goldstein Adolf, Freund Chaiin, Csömör Elemér 20000—20000, Sámuel ígnácz 18000, Melchner Testvérek 15000, Pálos Margit 14000, Grünfeld Bernát, Burger Mayer Gólyaszállás, Schönberger Jakab és Fia, Istvánka, Princz Testvérek, Ger- ner lzráel, Gerner 1. Steinfeld Móricz és Fia Roth Róbert, Guth A. Fiai, Ragályi Lili, Gindl Antal éa nejé, Fehér Nándor, Schreiber Kálmán és Fia Nagybánya, Frennel Testvérek, Unger Ullman Sándor 10000—10000, Huszti Általános tkp. 8000, Szőke Sándor 7000, dr. bér. Kovats Lajos 6000, Fried József Udvari 6000, H. A., Weisz Anna, Szatmári Ügyvédi kamara, dr. Schuck Ármin Nagybanya, Freund Etel, Jakab Antalné, Spitz Béla, Fiied Sulamon, Rothman Dezső, Friedman Henrik, Schvartz Sámuelné Apa, Schvartz Sándor Apa, Emerich Tivadar, Ne- viczky János, Markovits József 5000—5000, László Zoltán, Klein Lajos és testvérei Sár- közujlak, Giosz József Aranyos-megyes, Ref. főgym. tanari nyugdíj alap, dr, Szűcs Sándor, Springer Erzsébet. Springer Margit, Markovits Samu, III. Temetkezési társulat 3000—3000, N. N., Nagymadarász község közmunka alap, albisi Bacsky Domókosné, Leiig Kálmán, dr. Visky Sándor, Spitz Rózsi dr. Berczeller Miksa Mezőkövesd, N. A., Berendi Adolf Sarközujlak, Berendi A. Sár- közujlak, Irma Sándor Sarközujlak, Nagy Ednard 2000—2000, Schvartz Antal, Lichstein Ábranám dr. Hadady Lajos, Markó Belané, Berger Marcel, Nagymadarasz község szegény alap, Bagossy Bertalan, Gróza Ferencz tanár Gazdag Lajos tanát 1000—1000, Grün- feld Sándor 800, Apróbb jegyzések 8750, űz /. cyklusban 386-télelben az összes jegyzések 4 millió 274 ezer 850 korona. Az Orsztrák-Magyar Bank szatmári fiókjánál a következő jegyzések történtek : Bo- romisza Tibor megyés püspök 50000, Szo- boszlai Sándor Tisztaberek 40000, Szatmárnémeti szab. kir. város közönsége 30000, özv. K. S. Szatmár, Szuhányi Ferenc Csen- ger, Vajas Ferenc János Tisztaberek 20000— 20000, Weisz Ignác Sárköz 10000, Péchy Margit Sárköz 10000, Bakos Sándor, Árvaalap Szatmár, Csonka Demeter Alsóberekszó, Csieswein Istvánná Sárköz 5000—5000, Kaufmann Dezső Csenger 4000, Mándi János- né, Hartmann Jakab és fia, dr. Kováts Gyula 2000—2000, Blatniczky István, Sch. K. urleánya, dr. Törzseök Károly 1000—1000 koronát. A Szatmári Takarékpénztár Egyesületnél a VII., hadikölcsönre a következő jegyzések történtek : Szatmári Gőzmalom Társulat 50000, Lengyel Imre 40000, Szatmár sz. kir. város 20000, Félegyházy Sándor, dr. Jékey István, özv. Jeney Györgyné, dr. Lengyel Alajos, S. K. 10000— 10000, Enyedy Sándor 6000, dr. Antal Sándor, Bakos Sándor, Burda Károly 5000—5000, Fokk Gusztáv és neje 4000, Horváth József, Kureczky Károly, Rácz Elemérné, Tabajdy György 3000, dr. Biró József, Kádár Róza, dr. Mécs Gyula, Pozsvék Irén, Rébay Dezső, Sepsy Károlyné 2000—20Ó0, Felső keresk. isk. alapjai 1600, Balajthy Károly, Csűri Miklós, Fodor Károly, Kádas Józef, Schulla Edéné, ifj. Törseök Károly 1000—1000, apróbb tételekben 2050 korona. A Szatmári Egyesült Bank és Takarékpénztár r.-t.-nál a 7-ik hadikölcsönre a következő jegyzések történtek: őzv. Salamon Jánosné, Szegedi Juliska 100000, Demokrácia lapkiadó rt. 20000, Ref. főgymnásium 9000, Ref. főgymnásiumi tápintézet 2000, dr. Haraszty Béla 2000, Ref. főgymnásium tanári nyugdíj, Visky Károly, Kiss Izsó 1000, dr. Kálmán Henrik, Hercz Sándor 500, Kábái Sándor 300, Markos Imre 100, Szilágyi Endre 10000, összesen 167400 korona. r HÍR EK. 1 „Bocikám“ a divatos, a hangulatos, a kedveskedő, a becéző jelszó ma Szatmáron. A közeledő békehírek szenzációjától amúgy is jó kedvbe borult közönség hangulata egy pár nap óta ennek a szónak a jegyében is megnyilvánul. A „bocikám“ jelenti ma azt, hogy te drága, aranyos... te vagy az, akit szívesen ölelnék a keblemre ! „Mondd azt, hogy kis bocikám..." azaz mondd azt, hogy: szeretlek, te kis bohó, te édes! . . . A szerelmesek is igy ömlengenek ma nálunk. És ezen ne tessék elcsudálkozni 1 Egy uj és szebb élet hajnalának reményében, a régi szép idők visszasóvárgasának kedélyhullámai ezek a buta kis recitativók, melyek a színházból indultak ki és röpködnek az úri szalonok levegőjében éppen úgy, mint az egyszerű polgári szobacskákban és az üde, fiatal leányokkal megtöltött hivatali termekben . . . Jól emlékezem, hogy tavaly Budapesten az Andrássy-uton egy ismerős uriasszonnyal találkozva, igy érdeklődött egészségi állapotom iránt: „Hogy van, hogy van kis bocikám ? Amire én a jó izlesre hivatkozva mondtam valamit. Este pedig megnéztem a Királyban a „Sztambuit“ és megértettem ö nagyságát. Pedig akkor meg nem volt ok a jó kedvre, a hangulatra. Ma mar a Statn- bui rózsája itt is kivirágzott és a nép valósággal özönlik oda, ahol a vidámságnak, a bohóságnak, az örömnek ezek a virágai nyílnak. A boci-nótát hallgatja ma esténkint gazdag és szegény, egy0
