Szatmári Újság, 1917. december (1. évfolyam, 24-48. szám)
1917-12-02 / 25. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság Szatmár, 1917. Egységes kormánypárt. Iria: Dr. Jármy Béla orszgy. képviselő. Újabb hajó-elsülyesziések. Berlin, dee. 1. Az Anglia körüli elzárt területen ismét tizenháromezer tonnát elsüllyesztettünk. Uj harcok Sambránál. Berlin dec. 1. Sambránál lévő csatatéren . uj harcok kezdődtek, amelyek eddig ránk nézve eredményesek voltak. Elkeseredett aknavető és tüzérségi har« col* Flandriában. Az ángyok súlyos vereséget szenvedtek. 4000 angol fogoiyt s több ágyút zsákmányoltunk. Budapest dec. 1, Hivatalos. Olasz harctér. A Monte-Pertiean olasz előretöréseket visszavertünk. Keleti harctér. Változatlan. Albánia. Koreától nyugatra albán szabad- csapatok ellentámadásokkal meghiúsítottak egy francia támadást. A vezérkar főnöke. Német hivatalos jelentés. Berlin, dec. 1. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati harctér. Ruprechttrónörökős hadcsoportja. Flandriában a tüzérségi tevékenység mérsékelt határok között maradt. Arrastól délkeletre tovább tartott a fokozott tüzelés. A Cambra melletti csata tegnap ismét nagy hevességgel fellángolt, állásaik megjavítása céljából indított ellentámadásaink teljes sikerrel jártak. Igen heves tüzérségi és aknavető tűz tört utat gyalogságunknak az ellenséges vonalakba. Csapataink Ban- teusz mindkét oldalán a Seidentől felfelé rohammal elfoglalták a fotyó nyugati partján fekvő magaslatokat, áttörték az első ellenséges vonalakat és elfoglalták Conneliex, Viilers és Guis- íain falvakat. A szívósan védekező ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. Négyezer angolt elfogtunk és több üteg esett zsákmányul. Az ellenség ellentámadásait, melyeket páncélos gépkocsi és lovasság harcbavetése mellett összeomlottak, az erős tüzérharc a csatatéren egész éjjé tartott. A német trónörökös hadcsoportja. A Maas keleti partján a tüzérségek tevékenysége időnkint erős volt. Báró Richthofen százados hatvanharmadik, Klein hadnagy huszonkettedik légi győzelmet aratta. Ludendorf főszállásmester. Beszélnek róla, tárgyalások folynak, hirlapok cikkeznek, várja az egész ország, lesz e belőle valami ? Egyesülnek-e a kormányt támogató, különböző proprammal biró pártok egységes programm alapján egységes kormánypárttá, vagy meddő marad e az egyesítés törekvés és a kormányzás továbbra is különböző pártok támogatása mellett történik. Habár külföldi példák is azt mutatják, hogy több különböző párt támogatásával is j lehet kormányozni, ha a kitűzött és megvalósítandó célok tekintetében a kormány mögött álió pártok között eltérés nincsen : mégis egy nagy egységes párt ereje a kormányzatot mindenek fölött szilárddá tenné. Nálunk különösen mintegy megszokottá vált, hogy felelős kormányzatunk fennállása óta úgyszólván állandóan kompakt és nagy kormánypártunk legyen. Az ország tehát óhajtva várja az egységes kormánypárt létrejövetelét. Azt hisszük azonban, hogy a párt megszervezésének módját illetőleg, a kiindulási alapra nézve a közvélemény, sőt az irányadó körök nagyrésze is téves felfogásban van, téves nyomokon jár, ami főként a nálunk megrögzött merev pártfölfogásokban találja magyarázatát, mely minden eltérést az évtizedekkel előbb megalkotott pártprogrammal elvtagadásnak minősít saz orthodox párt- hűséget elébe helyezi a változott viszonyok folytán helyesnek bizonyult elvek követésé- 1 nek és az előtérbe nyomuló gyakorlati célok megvalósítására való törekvésnek. Szól ez különösen a 67-es közjogi alap híveinek, akik pedig a múltban gyakorta vádolták oríhodoxiával a 48-as elvek hirdetőit. Pedig a világ nagyot fordult a világháborúval és legfőbb ideje annak, hogy emez uj fordulatok intő szavát meghalljuk, és pedig meghalljuk mindnyájan magyarok, mert ha ma sem tudunk a pártpolitikai oríhodoxia miatt egységesek lenni, örökre elvesztettük a játszmát, holott az ütőkártyák kezeink között vannak. A 67-iki kiegyezést visszafejlesztő tör- zsökös hatvanhetesek előtt az önálló magyar hadsereg felállítása, ennek fokozott követelése absurdumnak tetszik, holott a világháború mit sem igazolt fényesebben, mint hadseregünk önállóságának éltjogosultságát, sőt szükségességét nemcsak Magyarország, hanem a dinas- tia szempontjából is. Hogy mi a világháborúban gazdasági terményeinket relativ olcsón vagyunk kénytelenek a hadsereg szükségletére és Ausztria kisegítésére átbocsátani, az osztrák iparcikkekhez pedig szűkösen jutunk hozzá, magunk pedig éppen a gazdasági közösségből kifolyólag fejtett iparral nem birur.k s igy a drága és silány osztrák portékára rá vagyunk utalva, mi másrói győz ez meg, mint az önálló vámterület és gazdasági berendezkedés létjogosultságáról és szükségességéről. Hogy a velünk dualisztikus államközösségben élő Ausztria téveiyedett népei naponta gálád támadásokat intéznek ellenünk, sőt a „vitéz“ csehek, akiknek árulásai miatt annyi becsületes magyar vér ömlött ki az osztrák tartományok védelmében, Magyarország testéből kívánnak 13 ősi vármegyét s ebbeli igényeikkel idegen nemzetek fóruma elé, a béketárgyalás asztalához igyekeznek, hogy a monarchia déiszlávjai a triálismus húrjait pengetik a mi majorizálásunkra, hogy az ellenségeink között harcolt Lengyelország a magyar katona hősi küzdelmei árán éri el szabadságát, függetlenségét és állami önállóságát, mi mást igazol ez, mint teljes önállóságunkhoz való törhetlen jogunkat. Mi másra ösztönöz ez, mint eme teljes állami önállóságunk kivivására, és rajongva szeretett dinasztiánk alatti tiszta personális unióra való törekvésre. A háborúban hősi küzdelmet vívott fiaik érdemei a választójog kiterjesztésére és demokratikus birtokpolitikára serkentenek, a megsokszorozódott munka annak fokozottabb megbecsülésére, a nép életerejének gyöngülése szociális intézkedésekre, az egészségügyi javítására, a néppel összetörött" s annak érdekeit szivén viselő közigazgatásra, a nép- nevelés reálisabbá és intenzivebbé tételére ösztönöznek. Előttünk tehát a jövő programmja, mely nem egyéb, mint az örök igaz 48-as programm s nem kell hozzá egyéb, mint e komoly igazságok megfontolása minden becsületes magyar hazafi állal, követése minden nemzete sorsát szivén viselő igaz ember által. Itt az egységes programm, melynek követésére minden becsületes hazafinak tömörülnie és kell ekkor megvan az egységes párt s a nagy kérdés megoldatot. Legújabb. A Szatmári Újság tudósítójának telefon jelentése. Érkezett éjjel 12 órakor. Lenin Oroszország korlátlan ura. Páris, dec. 1. A Yournal de Génévé irja, hogy Lenin teljes joggal tarthatja magát Oroszország korlátlan urának. Lenin tagadja, hogy a szövetségesekkel szemben Oroszországnak valami kötelezettségei volnának. Krylenkó a fronton. Rotterdam, dec. 2. Krylenko a frontra utazott, ahol mindenütt óriási lelkesedéssel fogadták. Stokholm, dec. 1. A Pravda cimü lap jelenti: A halálzászlóalj kivételével a front összes csapatai hozzájárultak a fegyverszünethez. 750.009 ember az aSücotsnányozó gyűlésen. Bécs, dec. 1. A Dayly Mayl jelenti: A bolsevikiek 400.000, a szociális- ták 200.000, forradalmának 150.000, megbízottat küldenek az alkotmányozó gyűlésre.
