Szatmári Újság, 1917. december (1. évfolyam, 24-48. szám)

1917-12-08 / 30. szám

Szatmär, 1917, Szatmári Újság 3-ik oldal. A hétfői közgyűlés tárgysorozata. Szaf már-Németi szab. kir. város tör­vényhatósága folyó hó 10-én d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozata a következő: Hitelesítő köldöttség kirendelése, hite- I lesités helyének és idejének megállapítása. Polgármester havi jelentése intézkedése- j iről és a törvényhatóság állapotáról. Minister! leiratok. Kereskedelemügyi ministeri leirat a kövezetvámszedesi jog érvényének meghosz- szabitása tárgyában. Tanácsi előterjesztések. Közigazgatási bizottság tagjainak vá­lasztása. A legtöbb adófizetők névjegyzékének bemutatása. Csornai Győző v. napidijas Írnok há­borús segély-ügye. R. főkapitányi hivatal részére szüksé- ges bútorok és berendezési tárgyak megren­delése. Az 1918 évi költségvetés letárgyalása és felhatalmazás megadása 70 százalék köz­ségi pótadó szedésére. A közpénzek gyümölcsöző elhelyezése. Gazdasági és jogügyi szakbizottsági javaslatok. A város alapjainak és alapítványainak 1916 évi zárszámadása. A németi részi gör. kath. egyház újabb 600 kor. segély megállapítása iránti kérvénye. A Darvas-Mohai erdő égés folytán az államvasutakkal kötendő egyezség. A Szatmári Kölcsey Kör kérelme az eddig élvezett évi 800 kor. segélyének to­vábbi 3 évre való megszavazása iránt. A Ferenc József laktanyának villamvi- lágitási berendezéssel való ellátása. Városi tisztviselők kérelme a tűzifa árak és villamvilágitási dijak tekintetében némi kedvezmény nyújtása iránt. A városi színházra vonatkozó szabály- rendelet módosítása. Hatósági átiratok. Kecskemét th. város közönségének át­irata a köztisztviselők szolgálati idejének le­szállítására vonatkozólag. Komárom város törvényhatósági bi­zottságának a március 15 ének, mint nem­zeti ünnepnek, törvénybe iktatására vonatkozó átirata. Kassa szab. kir. város közönségének megkeresése gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi minister urnák, a román ta­nítóképzők hatályosabb ellenőrzése céljá­ból kiadott rendeletéért való üdvözlés tár­gyában. Kolozsvár szab. kir. város közönségé­nek átirata, hogy a békekötés alkalmával nemzetközileg biztosittassék az, hogy Ma­gyarország Románia részéről újabb támadás­nak kitére ne lehessen. Moson vármegye közönségének átirata a tüdőbetegség miatt hazabocsátott katonák­kal szemben követendő eljárás tárgyában kiadott körrendelet módosítása iránt. Ma szombaton már d. u. 3 órától lehet jegyet váltani Az Obsitos szenzációs előadásaira. HÍREK. Szatmári krónika. A csángók. Bukovinába szakadt véreinkről sok szó esett nálunk a héten. Eljöttek hozzánk és kedves vendégek gyanánt fogadtuk őket. A polgármester és a főkapitány a vasúti állomásra elibük mentek és ahogy mondani szokás: ma­gyaros vendégszeretettel üdvözölték őket. Én sem voltam rest és a nagy hideg­ben gyalogszerrel kimentem a vasúthoz, miután konflist természetesen nem kap­tam és a városi fogat sem állott ren­delkezésemre azon egyszerű okból, mert a lovak: a városé, ellenben a nagy ha­tár: a tűzoltóké-, jobban mondva az az­zal való rendelkezési jog: a főparancs­noké Nem akartam tehát, hogy ismét hatásköri összeütközés történjék a két jogosított között . . . Szóval kisétáltam és dideregve lestem az első csángót, amint először a kocsi ablakból kitekint, aztán az ajtóban megjelenik. Lestem, hogy a kiszállásnál miként fog az első csángónak segédkezni a fogadásra ki­küldött hatósági előkelőség és mit fog az üdvözlő beszédre válaszolni az első bukovinai csángó. Mindebből azonban vajmi keveset láttam és hallottam, mert a hidegtől és a visszateiepitési akció hazafias buzgal­mával eltelt szivem meghatottságától könnyben úsztak a szemeim. Elhatároz­tam, hogy eredmény nélkül még sem megyek haza és amikor a hivatalos fo­gadás véget ért, egy waggon ajtajában álló csángó bácsit megszóllitani bátor­kodtam . . . — Ugy-e, kedves csángó bácsi, jobb lesz itthon, mint Bukovinában? Semmi válasz ! — Ugy-e kedves csángó bácsi, jól esik ismét szép magyar hazánk föld­jén lenni és itt szeretni, szántani, hat ökröt hajtani ? Semmi válasz 1 Azt gondoltam, a csángó bácsi is igen meg lehet hatva, vagy pedig ta­lán a magyar arisztokrata-gőg költözött a szivébe, amikor a honi földet meg­érezte a lábai alatt és ezért feleletre sem érdemesít. Végre is neki bátorod­tam és megkérdeztem : — Miért nem felel csángó bácsi ? — Na scsiu ungurestye! ............. ha ngzott a valasz 1 — Á zo? . . . Megértettem, hogy a visszateiepitési akció ideje valóban elérkezett! * Az udvarias gavallér. Sokat pletykálnak egy művésznőről, akinek az idén a színpadunkon határozottan sikerei vannak. — Az előadások után azonban még nagyobb sikereket ér el, mert a helybeli ifjúság pacemak- kerjei nemes vetélkedést folytatnak, hogy előadás utáni vacsorára ki hívja meg előbb a művésznőt ? ónagysága azonban módfölött szi­gorú és erényes, aminek következmé­nyekép az ifjúság egyre-másra kapja a kosarakat. Beszélik azonban, hogy egy meghívást mégis elfogadott egyszer a diva. A boldog ifjú a vacsora után bi­zalmas teára is engedélyt kapott, sőt a tea után különféle édes likőrökre és egyéb efféle bóditó italokra is sor került. A felhevült ifjú elragadtatásában azután egy csókért könyörgött, amit hosszas imádság után végre a művésznő nagy­kegyesen megadott... A búcsuzásnál azután ezzel a fogós kérdéssel fordult a szép diva a kitűnő ifjúhoz : Mondja, mi volt jobb? a tea, a cointreau, vagy a csók ? Mire a gavallér unottan igy felelt: — Hát ... a tea, az lagymatag volt, a cointreau csupa glycerin és a csók — az mindenesetre jobb volt, mintha a padlásról estem volna le ! .. , A művésznő elhatározta, hogy ezen­túl teát és cointreaut többé senkinek sem ad ! Violin. Tompa emlékünnepély. A helybeli ref. főgimnázium tanári kara és tanuló ifjú­sága tegnap délután 5 órakor a főgimnázi­um tornacsarnokában Tompa Mihály szü­letésének 100-ik évfordulója alkalmából em­lékünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt ének­számmal kezdték meg, melyet Saja Sándor vezetése mellett a főgimnáziumi énekkar adott elő. Ezután Szabados Ede főgim. tanár mon­dott magas szárnyalásu beszédet, méltatván Tompa Mihály költészetét és ennek jelentő­ségét az irodalomban. Steier Anna VI. oszt, tanuló Tompa Virágregéit szavalta el nagy tetszés mellett. Lengyel István VIII. oszt. tan. Tompa Mihály életét és költészetét ismertet­te jeles készültséggel. Tompa egyik legjele­sebb alkotását az „Uj SimeonM Csernyi . Zoltán VII. oszt. tanuló szavalta el. Az ünnepélyt Tompa Mihály „Télen nyáron pusz- I tán az én lakásom“ cimü költeményének elő- , adása fejezte be, melyet a főgimnáziumi 1 énekkar adott elő. Az iparkamara közgyűlése. A deb­receni kereskedelmi és iparkamara december 11-én, kedden délután félnégy órakor rendes ] közgyűlést tart, amelyen több szatmári vonat- | kozásu fügy is tárgyalás alá kerül. Uj rend a szatmári piacon. Oláh Gyula tb. rendőrtiszt szerdán a főkapitány megbízásából megjelent a piacon és az áru­sokat teljesen uj beosztás szerint helyezte el. Az uj beosztás lényege az, hogy az egyes szakmabeli árusok úgy lesznek elhelyezve, hogy a termelők, illetve tenyésztők teljesen el legyenek különítve a viszonteladóktól és kofáktól, amivel — természetesen kellő ellen­őrzés mellett — meg lesz akadályozva az a sokat visszaélés, hogy a kofák és viozont- eladók a piacon összevásárolhassák a fogyasztó közönség elől a termelők áruit. Ezenkívül azokat az árusátrakat, amelyek eddig a járda mentén voltak elhelyezve, a piac belső terü­letén helyezték el. A leszerelésről. Még nem tartunk annyira, de az utóbbi napok orosz külön­béke hirei mégis azt idézték elő, hogy min­denfelé a leszerelés eszméjével foglalkoznak. Ezt természetesen nagyon sokféleképen kép­zelik el, de a legvalószínűbb formája alig­hanem az, ahogy.az osztrák hadi- és átmenet­gazdasági főbizottság szociálpolitikai bizott­ságának dr. Klein volt miniszter elnökiésével tartott ülésén Hufner képviselő ajánlotta a kormány figyelmébe. A leszerelést általában az erről szóló császári parancs kibocsátása után lehetőleg gyorsan kell végrehajtani, amennyire a'közlekedési és technikai eszközök engedik, még pedig katonai formációk szerint

Next

/
Thumbnails
Contents