Szatmári Újság, 1917. december (1. évfolyam, 24-48. szám)
1917-12-07 / 29. szám
Sxatsiiiáp, S9Í7. ■ Péntek ■ Pecercsiber* 7, S, évfolyam. 29. ssárn <^^rwuuw«aiaaBgg»^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egy évre . . 22 K — f. Fél évre . . 11 K — f. Negyed évre . 5 K 50 f. Egy hóra . . 2 K — f. Egyes szám ára — K 08 f. Dr. Falussy Árpád Dr. Adler Lapvezérlő bizottság: Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Adolf Dr Weisz Sándor. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Béla ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vidéken: Egy évre . . 28 K — f. Fél évre . . 14 K — f. Negyed évre . 7K - I. Egy hóra . . 2 K 50 f. Egyes szám ára — K 10 f. Sxegény Tisza! Az emberi részvétnek érzelmével sajnálkozom két történelmi férfi bukásán. Sajnálom Nikolaj cárt és őszintén sajnálom 77H béketárgy kiások is megkezdődtek. sza Istvánt. Nikolaj cár úgy bukott meg, mint 160 millió orosz ura. Most Tobolskban elmélkedik a szerencse forgandóságáról. Tisza István ellenben úgy bukott meg, hogy mint élő halott járhasson a hatalom mai birtokosai között, a kiket még nem régen a szó igazi értelmében lábbal tiportatott. Hejh Tisza István, ki volt Tisza István ? Tiszát Ausztria-Magyarország teljes hatalmú diktátorának tartották, a kinek, mint sajtója emlegette, tetemes része volt a háború szerencsés megindításában; a szerb demars az ő erős kezének stílusa, a további véres dicsőségek mind az ő érdemei tSh r^ni a szegény magyar gyerek véres önfeláldozása ! Tisza István még pár évvel ezelőtt tettekkel fényező, akinek az ellenkező véleményre mindenkor meg volt az erősebb argumentuma. „Kívül tágasabb'1! „Csak magunk vagyunk ide bennm! Hogy miképen, azt ne elevenítsük fel. Ezt a parlamenti argumentátiót, a melyet a bihari administrátor unokája nálunk meghonosított, mindenkor szégyenkezve fogják az utódok pártkülönbség nélkül emlegetni. Hajh, az idő forgataga senkit sem kiméi, nem kímélte Tisza Istvánt sem ! Dr, Adler védőbeszédében csak megsebezte, de jött az orosz szellő, demokratikus eszmét vive a távol Szármát-sikságról. Ez a szellő jutott le, Istennek hála! a mi alföldünkre is és nem az orosz hadsereg. Nálunk Tisza István ezt az áramlatot közönséges légköri zavarnak tekinti, múló jelenségnek, amelyet nem kell komolyan venni. Ezt szerinte nem veszi be a józan magyar elme, ez a haza bukását jelenti. Pártjával opponál ellenej még akkor is, amikor koronás királya utasítja ennek tekintetbe vételére. És ha Ausztria-Magyarország gondolkodó közvéleménye nem tudla kivetni szilárd helyéből a hatalmas Tiszát, úgy az orosz paraszt demokrácia kilökte őt onnan, mint a hasonló gondolkodású junker társait Németországból. Ma már Tisza István nem tettekkel tényező, ma már legföllebb egy 4-5 kilométeres front szakasz kötelesség teljesítő ellenőre. Magyar katona gyerekek jóakaró támogatója. cs a politikában a rossz akarattal informálók tolmácsa, amelyet maga is kénytelen lovagiasan bevallani. A diktátorból rosszul informált tolmács bizony szomorú politikai szerep! Bizony,' bizony sajnálom Nikolaj cárt, de még jobban sajnálom Tisza Istvánt! ! B. /. Pétervár, dec. 6. A munkástanács az antant seregekhez szikratáviratot intézett, melyben tudatja a béketárgyalások megindulását s csatlakozásra hivja fel őket. Zavargások a román fronton. Pétervár, dec. 6. A román fronton zavargások törtek ki, minthogy fel akarták oszlatni a katonatanácsokat. — A román hadügyminiszter lemondott. A Dayly News jelenti a román frontról: A román kormány nem ura többé határozatainak. Orosz manifesztutYi a csapatainkhoz. Pétervár, dec. 6. A népbiztosok manifesztumot intéztek a központi hatalmak katonáihoz, a melyeket orosz repülők millió számra dobáltak le a fronton. A manifesztumban kijelentik, hogy a bolsevikiek célja a háború mielőbbi befejezése. Támogatást kérnek, mert ha a különbékét néhány nap alatt megkötik, a többi nemzet is csatlakozni fog hozzájuk. Trookij s japánokról. Bécs, dec. 6. Cernin válasza a népbiztosok tanácsában élénk megelégedést keltett. Trockij egy intervjuban közölte a válaszát; E szerint Japán nem csendőre Anglia érdekeinek. Ha Japánnak valami érdeke van, Angliára való tekintet nélkül fog a békekérdésben közeledni az oroszokhoz vagy tovább folytatja a háborút. Egyelőre tiz napig tart a fegyverszünet. Sajtószállás, dec. 6. Németország, Ausztria-Magyarors zág, Törökország és Bulgária legfelsőbb hadvezetőségeinek megbízottai dec. 5-én az orosz legfelsőbb hadvezetőség megbízott képviselőivel Írásban megállapodtak abban, hogy valamennyi frontra kiterjedő 10 napos fegyverszünetet kötnek. A fegyverszünet kezdete december 7-ének déli 12 órája. A tiz napos fegyverszünetet arra fogják felhasználni, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat befejezzék. A külömböző küldöttségek tagjainak egy része visszatért hazájába, hogy szóbeli jelentést tegyen az eddigi eredményekről. A bizottságok folytatják üléseiket. Wilson a békéről. Washington, dec. 6. Wilson a kongresszus megnyitásakor beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy Amerika célja az, hogy a háborút megnyerje. E célból egész ember és pénzanyagát latba veti, mert mig a Németországban uralkodó sötét hatalmakat le nem győzik, nem lehet választott bíróságról beszélni. A békének igazságosan, különösen Belgium kárának jóvátételén kell felépülnie. A Monarchiát, Bulgáriát és Törökországot is meg kell szabadítani a porosz katonai kereskedelmi autokráciától. Nem akarunk beleavatkozni bel- ügyeibe, de a despotizmust meg kell törni. Senki sem fenyegeti Németország létét, függetlenségét és békés fejlődését, de a háború után Németországot mai urai alatt nem vehetjük fel a népek szövetségébe. A háború rendkívül nagy kárait jóvá kell tenni, de nem úgy, hogy Németországnak és szövetségeseinek károkat okozzunk. A békeszerződés nem alapulhat egoizmuson. Ha kezdettől fogva nyil- ! tan beszéltek volna, az orosz nép ro-
