Szatmári Újság, 1917. november (1. évfolyam, 1-23. szám)
1917-11-06 / 2. szám
2-ik oldat. Szatmári Újság Szatmár, 1917. 9 rendőrség átszervezése. A főkapitány újabb javaslata. Szalmár, nov. 5. — Saját tudósitónktól. — 0 z ö r y István rendőrfőkapitánynak, mikor Szatmárnémeti város főkapitánysági állását elfoglalta, első intézkedése volt az a nagyszabású javaslata, amely a szatmári rendőrség teljes átszervezését és modern alapokra , váló fektetését tűzte ki feladatul. A javaslat, — különösen anyagi oldalát tekintve, — élénk eszmecserét szült a törvényhatósági bizottsági tagok között s többen aggodalommal tekin- < tettek az egyébként feltétlenül szükséges és hasznos szervezet beállítása elé, amély 260.Ö0Ö korona többletkiadást jéléntett volna a rendőrség eddigi bud- géttjéve! szemben. - I Épen ezért Jékey Sándor főispán, dr Nagy Vincze országgyűlési képvi- ■ selő és Ozory István rendőrfőkapitány ; illetékes helyen, a belügyminisztérium- j nál eljártak a tekintetbeu, hogy vájjon a küszöbön álló államosítás esetén, a szervezéssel járó tekintélyes többlet- kiadás, tiem fogja-e a városunkra kiszabandó hozzájárulási költséget a város közönsége kárára befolyásolni. Az illetékes helyről nyert felvilágosítás és a város anyagi érdekeinek mérlegelése alapján úgy tudjuk, hogy Ozory István rendőrfőkapitány javaslatát módosította és újabb javaslatot terjeszt be a törvényhatósági bizottsági közgyűlése elé. Ez uj, módosított javasiatában a tervezett átszervezést ma is feltétlenül szükségesnek tartja és kéri is az egész szervezést, mint feltétlenül szükségest, jóváhagyni. Tekintve azonban, hogy a rendőrlegénység teljes létszámának beállításához szükséges munkaerőket a mai háborús viszonyok között egyáltalában nem lehet kapni, a főkapitány a rendőrlegénység teljes létszámának a beállításától egyelőre a változó viszonyokig eláll és kéri a városnak a csendőrséggel kötött szerződését további egy évre rneghosszabbittatni. Szükségesnek tartja azonban a főkapitány a tisztviselőkar teljes átszervezését. Itt — csupán némely állások kivételével, —az egész szervezést 1918. január 1-vel be akarja állítani és erre vonatkozólag meg is tette a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez a javaslatát. A főkápiíány által a közgyűléshez benyújtott módosított javaslat a város közönségének csupán 75.976 korona többletkiadást jelentene. Tekintve azonban, hogy ezen összegből a kormány által nyújtandó évi államsegély cimén 48.000 korona megtérülne, a város közönségének körülbelül csupán 30.000 korona körüli többletkiadása merülne fel. Ezzel a csekély többlet kiadással szemben, mindenesetre felér a nagy előny, amelyet a főkapitány áltál újjászervezni szándékolt rendőri szolgálat a közönségnek nyújthat. Örömmel üdvözöljük azért a rendőrfőkapitánynak ez újabb javaslatát és és hálásak vagyunk azért, hogy a város anyagi érdekeit méltányolva, de viszont az elkerülhetetlenül szükséges követelményeket is felismerve igyekszik hivatásának megfelelni. Hisszük és reméljük, hogy a város közönsége megérti a főkapitány nemes és célszerű intentiöit és a közgyűlésben is egyhangúlag hozzá fognak járulni módosított javaslatához. 9z Iparos Otthon hSzgyűlése. Szatmár, nov. 6. Az Iparos Otthon saját helyiségében vasárnap délután népies közgyűlést tarlott, melyen az Otthon anyagi helyzetével foglalkozott. Misky Lajos pénztáros előadásából megállapította a közgyűlés, hogy az Otthon adóssága a kamatokkal együtt immár 362.600 koronára emelkedett s ez az I összeg az, amely rendezésre vár. Fe- ( rencz Ágoston, városi tanácsos, az ■ Otthon tb. főtitkára azt ajánlotta a | közgyűlésnek, hogy fogadja el azt a í javallatot, mely szerint az Iparos Otthont 400.000 koronáért a városnak átadja. Dr. Szűcs Sándor, az Otthon ügyésze, rámutatott a mozgófénykép- szinház, mint üzletnek, Szatmár városában lejátszódott fázisaira és megállapította, hogy miután sem egyesek- ,! nek, sem a városnak ebből jövedelmező vállalatot létesítenie nem sikerült, egyedül az Ipáros Otthon volt az, amelynek a kezén a mozgofénykép- szinház virágzó üzemmé fejlődött. Ekkor jutott a város abba. a helyzetbe, hogy az Otthon által megteremtett kész üzemből először 4—5, később fokozatosan 8—10.000 K jövedelemhez jutott, amely évek során folyton emelkedett, úgy hogy 1918. évre ez az évi jövedelem már 36.000 koronába van praeliminálva. Szerinte a városnak ma is fennáll az a kötelezettsége, hogy az Otthon által felveendő 200.000 koronás kölcsönt garantálnia kell, igy nem vitatható el, hogy nagyérdekü és széttép- hetetlen jogi kapcsolatban áll a város az Otthonnal, annál is inkább, mert az eredeti szerződés szabadkezet engedett ugyan a városnak további mozgószin- ház felállítására, de nem foszthatta meg az Otthont senki a részére engedélyezett játszási jogtól. Bélteky Lajos súlyosaknak tártja a fenforgó akadályokat s éppen azért nagyon meggondolandónak tartja; Hogy vájjon az Iparos Otthon ne adja-e át épületét a városnak 400.000 koronáért. Katona Imre kijelenti, hogy fájó szívvel válik meg az Ipáros Otthontól, mert abban nagyon sok kiváló egyénnek egy egész életre kiterjedő munkásságának gyümölcsét látja. Riszdorfer Imre a közgyűlést nem tartja jogosítottnak érdemi határozat hozatalára, részint azért, mert tágsági dijakat már évek óta nem szednek s igy a tagok száma meg nem állapítható, részint azért, mert áz Ipáros Otthon tagjainak kétharmada hadba vonult. Thurner Albert a pénzügyi oldálát világította meg a fenforgó kérdésnek. Hérmán István az Iparos Otthont fentártandónak találja, de a sülyós anyagi kötelezettségből mentesíteni kívánja a kőtetezetteket. Dr. Barabás Ferenc nem hiszi, hogy ma a 200.000 koronás kölcsön felvételének akadályai volnának s a mozijog gyakorlásának bizonyos ideig az Iparos Otthonhoz való rögzítésével a kérdést szanálhatónak tartja. Kerekes István és Braunstein Ferenc felszólalása után Tankóczi Gyula kijelenti, hogy nem kívánja a tagokat ebben a kérdésben egymással szembeállítani és a közgyűlésnek a hadba- vonultakkal szemben is érzett kötelességük tudatában egyhangú elhatározásra kell jutni, de addig, amig a mozi-jog kérdése teljesen tisztázva nincs, miga 200.000 K. kölcsön felvétele most meg nem kiséreltetik, addig nyugodtan sem egyik, sem másik irányban nem tudná leadni szavazatát; kérte a közgyűlést a napirendről való levételi indítvánnyal szemben, hogy 2—3 hétre újabb közgyűlés hivassék össze. A közgyűlés kimondta, hogy a napirendre tűzött választmányi javaslat tárgyalására 3 hétre ismét közgyűlést hiv össze és Bölönyi László, Ferenc Ágoston, dr. Szűcs Sándor, Kerekes István, dr. Barabás Ferenc, Katona Imre, Tankóczi Gyula, Farkas László, Bélteky Lajos, Thurner Albert és még többekből álló bizottságot küldött ki a mozi-jog tulajdonjogának felderítésére, az iparosok általános véleményének kipuhatolására, az épület megbecslésére és a 200.000 K. kölcsön felvéte- lének megkísérlésére. ________________ A delegáció munkapárti tagjai. Budapesti tudósítónk jelenti: A munkapárt a delegációba többek közt gróf Tisza Istvánt, Teleszky Jánost és báró Madarassy Beck Gyulát jelölte.
