Szatmári Újság, 1917. november (1. évfolyam, 1-23. szám)
1917-11-27 / 20. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság Szatmár, 1917. Az ellenség ellentámadáséi sikertelenek maradtak. Az orosz román harctéren a helyzet változatlan. A vezérkar főnöke. Német hivatalos jelentés. Berlin, november 26. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati harctér. Rupprecht trónörörkös hadcsoportja. Flandriában csak időnként fokozódott tüztevékenység. A Pölkapel- le és Gheluvelt között sikeres előretöréseket hajtottunk végre. Az ellenséget megsemmisítő tüzelésünk Gra- incourtól délkeletre belecsapott az ellenséges csapatgyülekezetekbe és száSzatmár, nov. 26. A törvényhatósági bizottság tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehívására a főkapitány által előterjesztett és a rendőrség átszervezésére vonatkozó javaslat adót okot. A közgyűlés termébe belépő Jékey Sándor főispánt a bizottsági tagok lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, ezzel is tüntetvén ama méltatlan és kvalikálhatlan támadás ellenében, melyben a főispánt Tisza István gróf minapi képviselőházi beszédében részesítette. A tiszteletnek és szeretetnek további megnyilatkozását tapasztalhatta a főispán dr. Nagy Vince orsz. képviselő napirend előtti felszólalásának elhangzása után is, amikor is a közgyűlés viharos éljenzések között egyhangúlag bizalmat szavazott a főispánnak. Ezzel Tisza István grófnak és bu- sugó társainak olyan frappáns választ adott Szatmár város törvényhatósága,’melyet a munkapárti hősök egyhamar nem fognak elfelejteni és amely a jövőben intő például fog nekiek szolgálni: mit érnek az ő vakmerő rágalmaik és ferdítéseik! A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: A közgyűlést d. u. 3 órakor nyitotta meg Jékey Sándor főispán, hangoztatván a most folyó hadikölcsön jegyzések fontosságát és buzdítván a bizottsági tagokat ennek fokozottabb felkarolására. A közgyűlés napirendje előtt Nagy Vince orsz. képviselő szólásra jelentkezett és ismertette Tisza István parlamenti támadáséta főispán ellen. E támadást két okból látta szükségesnek a munkapárt legfőbb hadura. Az egyik vádja az volt, hogy a főispán a felmentések körül pártpolitikai szempontok szerint járt el, a másik pedig, hogy függetlenségi sajtó-organumot a felmentettek terrorizálása révén szervezett. Szóló ezeket a minden alapot nélkülöző és rossz indulatu besugások alapján iniciált vádakat a törvényhatósági bizottság részéről is visszautasitandónak tartja, mert ami a felmentéseket illeti: a főispán eddigi 4 hónapos kormányzása alatt egyetlen egy esetben sem járt el a felmentéseknél ilyen szempontok alapján és a munkapárt egyetlen konkrét esetet sem képes felhozni. Felhívja a bizottság tagjait, hogy ha csak egyetlen ilyen esetről tudnak, adják elő nyíltan j és őszintén. A lapalapitás dolgában pedig, mely munkálatok heteken keresztül a leg- I nagyobb nyilvánosság előtt folytak, a részvétel 80 százalékban a vármegye és a város függetlenségi párti vezető emberei részéről történt, — de a többi alapítók is minden politikai vonatkozás nélkül vettek abban részt és itt sem történt egyetlen eset sem, melynél a legkisebb terrort alkalmazták volna. Kiemelte a szóló, hogy a vidéki munkapártiak denunciálása minden elfogadható és komoly érv hiányában annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert abban az időben, amikor még a munkapárt volt a kormányzati hatalom birtokosa, a városi függetlenségi párt soha sem futott árulkodni, hollott az atrocitások egész sorozata miatt erre oka lehetett volna és amikor sértett hiúságból munkapárti bizottsági tagok a terror minden eszközét — fenyegetést és feljelentést — felhasználtak arra, hogy a közgyűlés bizalmából az ő helyükre megválasztott szakbizottsági tagokat ezen állásukról lemondásra kényszerítsék. A főispán elleni inszi- nuációk tehát olyan vakmerő és határtalanul rosszakaratú kísérletezések, melyekkel szemben a közgyűlés megbotránkozásának kell, hogy kifejezést adjon és bizalmát kell nyilvánítania a főispán személye és működése iránt. A képviselő indítványát a bizottsági tagok tüntető lelkesedéssel fogadták és a bizalmi indítványt a főispán mellet megnyilatkozott zajos ováció közepette egyhangúlag magukévá tették. Jékey Sándor főispán az ovációt meleg szavakkal köszönte és utalt programmjára, melyet állása elfoglalásakor kifejtett és amikor hangsúlyozta, hogy a közügyek vezetésében soha párt politikai szempontokat nem fog követni. Ennek szigorú betartásával azonban aljas támadások nem fogják őt eltéríteni attól, hogy a törvényes kereteken belül érvényre juttassa azt a politikát, melynek képviseletére vállalkozott. A főispán kijelentéseit a közgyűlés ismét zajos ovációval honorálta. Ezután rátért a közgyűlés a tárgysorozat tulajdonképpeni kérdésére: a rendőrség átszervezésére vonatkozó javaslatokra. Ferencz Ágoston gazdasági tanácsos ismertette az ügyet. Előadta a szervezési és a gazdasági és jogügyi szakbizottság határozati javaslatait és a városi tanácsnak ezekre vonatkozó kiegészítő indítványát. Miután a szakbizottság előterjesztéseivel lapunkban már foglalkoztunk, az alkalommal csak arról referálunk, hogy a közgyűlés Tanódy Márton dr. és Bélteky Lajos hozzá szólása ulán a gazdasági és jogügyi bizottság, valamint a tanács javaslatait egyhangúlag határozattá emelte. E szerint a rendőrségi tisztviselők és alkalmazottak létszáma a következő lesz: A VII. fizetési osztályban egy rendőrfőkapitány, a VIII. osztályban 3 első oszt. rendőrkapitány, a IX. osztályban 3 másod oszt. rendőrkapitány, a X. osztályban 1 rendőrfelügyelő, 2 rendőrfogalmazó, 1 iktató, 1 kiadó, 1 irattáros, 1 gyakornok, 6 polgári biztos, 5 írnok (ebből egy a szatmárhegyi rendőrkapitányi hivatalhoz). Fizetési osztályon kívül lesz 1 őrmester, 10 ellenőr, 1 fogházőr, 2 hivatalszolga, 9 kézbesítő, 1 kapuőr, 1 fertőtlenítő szolga, 5 lovasrendőr (ebből egy a szatmárhegyi hivatalhoz) 88 közrendőr, 13 dijnok (ebből egy a szatmárhegyi hivatalhoz.) Az ekként szervezett uj állások javadalmazása 54840 koronát tesz ki, melynek fedezetéről az 1918, évi költségvetésben történik gondoskodás. A közgyűlési határozat jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez azzal terjesztetik fel, hogy a közrendészet, mint állami feladat érdekében hozott ezen áldozatokkal szemben a közgyűlés a rendőrségi államsegély felemelését kéri. Az életbeléptetés — tekintettel a város nagy anyagi megíerheltetésére — csak jóváhagyás után külön közgyűlési határozattal fog történni. A átszervezés szám szerinti mérlege: Az eddigi rendőrségi kiadás volt 155576 kor. Az uj állások illetménye 92374 kor. összesen 247950 korona. Ehhez hozzájön a legénységi állások betöltése esetén 74161 kor. Az összkiadások tehát 322111 koronát tesznek ki, melyből a iriai kiadások összegét levonva, a tul- kiadás 121010 korona. A közgyűlési határozat meghozatala után Ozory István főkapitány hálás szavakkal köszönte meg a törvényhatósági közgyűlés egyhangú állásfoglalását és Ígérte, hogy ezért nem frázisokkal, de tettekkel fogja háláját leróni. (Taps. Keresztszeghy biz. tag: Ez nem színház, mit tapsolnak? Nagy Vince: Bizony itt már nem a munkapártnak tapsolnak többé!) A rendőrségi reform elintézése után dr. Pirkler Ernő tanácsos referált még a belügyminiszter leiratáról az anya és csecsemő védelem országos szervezése tárgyában. Tekintve azonban, hogy ezt a miniszter egy későbben kiadandó rendelettel fogja közelebbről szabályozni, a közgyűlés ezúttal érdemi tárgyalásba nem bocsátkozott. A porosz választói jog. Berlinből jelentik, hogy a porosz választójog reformja, mely az egyenlő titkos közvetlen választói jog elvén épül fel, elkészült. Szavazati jogot kap minden .25 éves porosz állampolgár, választható minden harminc éves választójoggal biró polgár. n Ludendorf főszállásniester. A város rendkívüli közgyűlése. Egyhangúlag bizalom a főispánnak.
