Szatmári Újság, 1917. november (1. évfolyam, 1-23. szám)

1917-11-24 / 18. szám

2-ik oldal. Szatmár, 1917. Német vezérkar jelentése. Berlin, nov. 23. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Ruprecht trón­örökös hadcsoportja : Flandriában a tűzharc csak a délutáni órákban fokozódott nagyobb hevességre. A Cambreitői délnyugatra levő csatatéren Nöuvre és Fontainei voltak a tegnapi harc gócpontjai. Nöuvrének és az ehez nyugat felől csatlakozó állásoknak az ellenség több Ízben eredménytelenül rohant neki. Kezdet­ben elért kisebb sikereit ellentámadá­sokkal kiegyenlítettük. Fontaine két oldalán az angolok nagy erőket vetettek harcba vonalaink ellen és elkeseredett közelharcokra ke­rült a sor, a melyekben az ellenség ve­reséget szenvedett. Gyalogságunk len­dületes támadó kedve verte vissza az ellenséget és rohammal foglalta el Fontaine falut és a La Floie erdőt az ellenségtől megtisztítottuk. Az angoloknak Prumily, Baníeux és Vendhuile ellen irányuló támadása veszteségteljesen omlott össze. Az alsó sziléziai és pozeni csapatoknak nagy részük van a tegnapi harcok sikeres kimenetelében. Éjjel a tüzérségi harc csupán a csatatér egyes szakaszain maradt élénk. A Neuvre déli szegélyén kora reg­gel óta uj harcok folynak. A német trónörökös hadcsoportja : Jó látási viszonyok mellett a Va- uxailon és Craone között a Champág- neban és a Maas mindkét partján megélénkült a tüzelés. Keleti harctér és macedón arcvo­nal: Nem volt nagyobb harci cselekmény. Ludendorf főszálíásmester. Belpolitikai hírek. Budapest, nov. 23. A kormány nem tárgyal a munka­párttal a választójog ügyében. A tegnapi ministertanácson tisztán a politikai helyzetiét foglalkoztak. Vázsonyi az utóbbi időben több­ször hangsúlyozta a minister társai előtt, hogy a mostani helyzet tarthatatlan. A kisebbségi kormány, a melynek a választjogi javaslat beterjesztésekor nincs meghatalmazása az or­szággyűlés feloszlatására, csak abszolutista kormány. Ilyen minőségben nem hajlandó és nem is képes a javaslatot képviselni. Vázsonyi álláspontját a kormány összes tagjai osztják. Teljes egyetértés van köztük s arra az esetre, hogy ha az előzetes szentesítéskor nem kapják meg a feloszlatásra a felhatalmazást, akkor az egész kormány le­mond, mert a munkapárttal nem tárgyalnak. Se alku, se paktum vagy kedvezmény a választójog körül nincs. December 3. Budapest, nov. 23. A kormányt támogató pártok tegnapi összejövetelén gróf Batthányi Tivadar közölte, hogy a kormány remélhetőleg e hó 28. vagy 29-én megszerzi a választójoghoz az előze­tes szentesítést és a javaslatot december harmadikán a delegátió ülése előtt beterjesztik. Szatmári Újság Mi lesz a háború után ? Ez az a kérdés, amely ma min­denkit foglalkoztat. Még vége sincs, de érzi már min­denki, hogy nemsokára vége kell le­gyen ennek a világrengető nagy ziva­tarnak s a förgeteg elől biztonságos ereszek alján jószerencsével meghúzó­dott praktikus emberek máris számit- gatni kezdik: mi következik, mi kez­dődik azután, ha majd egyszerre csak beáll a nagy csönd. Izgató szép kérdés. Poéták fan­táziájának való. De földönjáró és szá­mitó emberek hamarább foglalkoznak vele. És sokkal jobban, mint Jókainak légjáró Tatrangi Dávidjai. Nem kell rossz néven venni tő­lük. Sőt dicsérni kell őket. Végtére ma már nem hátrafelé kell tekinteni, hanem előre, a jövőbe nézni ! Ezek a számitó, okos, hozzáértő emberek azt beszélgetik — és jó lesz, ha az avatatlanok is megértik — hogy mindjárt a háború után, eddig soha nem képzelt szédületes aranyokban fog fellendülni a — vállalkozási kedv. A háborús sebek gyógyítása köz­ben, egyetlen jelszó harsonája rivalg I majd át hegyeken-völgyeken: Mun­kára fel! Építeni a romokon. Uj, koloszális alkotásokat adni a világnak. Pilléreket rak-ni, amelyek áthidal­ják egyik országot a másikkal. Föld mélyéből felhozni a kincse­ket és eddiginél fokozottabb mérték­ben kihasználni, amit az anyaföld ma­ga jószántából önként is ád. Ilyenforma kész programmjuk van a hidegen számitó praktikus pénzem­bereknek, — a háború utánra. És azt mondják, hogy ennek a programúi­nak mélyen szántására szinte szűz ta­lajul kínálkozik Magyarország. A kiaknázáshoz azonban pénz kell. Befektetés. Akinek tehát ma pénze van, akármennyicske, rakja el erre a célra, erre az időre, a háború utánra, mikor majd a vállalkozási kedv lehetősége szédületes arányok­ban megindul. Aki a háború után vagyont akar szerezni: siessen, fektesse be pénzét most hadikölcsönbe. Mert a hadiköl- csön a háború után is készpénz. Bár­miféle vállalkozásra szilárd segítő esz­köz. A bankó, az nem bizonyos. De a hadikölcsönkötvény, az bizonyos — a háború után is. A nők választój ogához. Szatmár, nov. 23. A választójog legtágabb kiterjesztésének híveit is meglepte az a legújabb hir, hogy a nők választójoga’ a legradikálisabb megol­dásban részesül. Nemcsak választók lesznek a nők, hanem választhatók is. Törvény lesz, hogy nő is lehet képviselő. A választójog kiterjesztésének, s az igazi népuralomnak a hívei jóleső örömmel tapasztalhatják, hogy a demokrácia és az uj világátalakulás bőséges eredményeket tudott elérni. Uj eszmék, uj felfogások keletkeztek, j s hatásuk oly hatalmas, hogy minden ósdi előítéletet irgalmatlanul romba döntenek. Talán még a iegutolsó képviselőválasz­táson is úgy volt, hogy a választó, aki az alkotmányos mámortól még mozgatni tudta a nyelvét, — az asszonynak, ki haragudott, hogy hajnal-tájban vetődött haza választójo­gos férje, — annyit bizonyára mondani tu­dott még, hogy: „nem értenek ahhoz nők! És ezzel aztán minden feminista-kérdés sok-sok időkön át ei is volt intézve. A választójog a személynek, az egyén­nek legtermészetesebb joga. Akinek joga van az élethez, — annak joga van ahhoz is, I hogy ezen élet szabályainak a megalkotásá- ! bán részes legyen, hogy az életben való ér­vényesülés módozatai az ő közreműködése mellett történjenek. Az ósdi uralom hívei, a népuralom el­lenzői, akik évszázadokon át a maguk ízlése és érdeke szerint szabták meg a milliók életviszonyait; a kik rettegnek tőle, hogy a választójogot kiterjesztik azokra a népréte­gekre is, a melyek eddig az ő akaratuk sze­rint éltek és szolgálták őket: rettegve hall­gatják, hogy választójogot akarnak adni a nőknek is. Választójogot — a nőknek! 1 — Az ő felfogásuk szerint a választójog ezutáni legközelebbi kiterjesztése már nem is lehet majd más, mint kiterjeszteni a választójogot a versenylovakra és az agarakra ! Ha a demokratikus uj világrend komo­lyan akarja a népuralmat; ha lehetetlenné akarja tenni, hogy milliók élete és vagyona felett egy régi kiváltságos osztály uralkodjon továbbra is; s ha elismeri azt a jogot, hogy a törvényhozó testületben mindenki, a ki az államnak öntudatos tagja, — képviselve le­gyen : nem mellőzhette a nők választójogá­nak elismerését. Gyakorlati jelentősége pedig ezen jog elismerésének csak úgy iehet, ha a passiv választói jogot is megadják a nőknek. Mert voltak és a háború ideje alatt csak lényege­sen fokozódtak a speciális női-probiémák : kell, hogy ezen érdekeknek oly képviselői is legyenek, akik ezen kérdéseket ismerik és lelkiismeretes megvalósításáért munkálkod­nak is. Addig is, mig a választói jogot telje­sen ki nem terjesztik, mig minden állam­polgár nem részesül e jogban: örömmel kell üdvözölnünk a választójognak az arra érdemes nőkre való kiterjesztését is, mert ez már igen nagy haladás a demokratikus nép­uralom felé. Mindenkinek, aki az emberi haladás­nak, s az uj világfejlődésnek hive, — támo­gatni kell a nők mozgalmait, mellyel jogai­kat akarják elismertetni: — s egészen bizo­nyos, hogy a Feministaegyesületnek decem­ber hónapban tervezett itteni gyűlése már a legnagyobb érdeklődés tárgya lesz. Dr. R. M. Asszonyokat lapkihordásra jófizetéssel felvesz akiadóhivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents