A Szatmári Országos Tűzoltó Kongresszus Lapja, 1908 (1-2. szám)
1908-08-15 / 2. szám
A SZATMÁRI ORSZÁGOS TŰZOLTÓ KONGRESSZUS LAPJA. haladó anyagi eredményeivel, érthető, ma a főváros a maga fejlettebb tűzrendészeti viszonyaiból várható fokozottabb hasznot a maga részére akarja biztositani egy külön fővárosi tűzkárbiztositó intézet felállításával. Nosza, lett erre nagy riadalom. A kartelben levő bel- és külföldi biztosítótársaságok még a nyomorékjaikat is mozgósították ezen szerintük őket tönkretevő forradalmi mozgalom elfojtására. Közben Ígértek eget, földet, kilátásba helyezték, hogy a főváros összes tűzvédelmi kiadásait fedezik, csak ne szorgalmazzák a kormánynál a közgyűlési határozat jóváhagyását. Közben évek múltak, döntés azonban a főváros minden sürgetése dacára nem történt, mígnem egy nagysokára érkezett belügyminiszteri leirat a főváros anyagi érdekeinek hangsúlyozásával keresztül nem húzta a főváros számadásait, kimondván, hogy a tűzkár- biztositásnak kötelező volta csakis a törvényhozás által statuálható, fakultativ biztosítás mellett pedig a székesfőváros anyagi érdekeit biztosítva nem látja. Azóta a főváros tűzvédelmi kiadásai félmillióról egy millióra emelkedtek, a miniszteri döntés eredményével kiválólag elégedett biztositó társaságoknak azonban eszük ágába sincs visszaemlékezni amaz ' Ígéretükre, hogy a fővárost tűzvédelmi kiadásainak fedezésében saját jószántukból segíteni fogják. Pedig, hogy volna miből, hogy jutna, maradna is abból a fővárosnak, a vidéknek, de még a biztositó társaságoknak is, lássunk egy kis tatisz- tikát! A magyar statisztikai évkönyvnek az 1906. évre feldolgozott adatai szerint Magyarországon (Horvát- Szlavonországot nem számítva) a tűzkár ellen biztosított 9470 millió 118 ezer korona érték után biztosítási dijakból befolyt 33 millió 50 ezer korona. Ezzel szemben az előfordult tűzkárokért kifizettetett tényleg 15 millió 238 ezer korona, mig haszonként a biztosítótársaságok zsebében maradt 17 millió 812 ezer korona; vagyis a befolyt biztosítási dijaknak 46.lO°/0-a fizettetett ki kártérítés fejében, ellenben 53.900/o_a megmaradt haszonképen. És ha a függő, tehát még tényleg ki nem fizetett 2 millió 316 ezer korona kárt a már kifizetett kárösszeghez hozzá is csapjuk, még mindig 46.880/0-°t tesz ki az a brutto-ha- szon, mely az 1906. évi tűzbiztosi- tási üzlet révén a biztositó társaságok markát ütötte. Valóban a szemérmetlenségnek a leghatványozottabb foka szükséges ahhoz, hogy ily kétségbe nem vonható tényállás mellett a biztositó társasógok nem átalják alkalmilag időnkint világgá röpíteni azt az állítást, hogy t. i. a tűzbiztositási üzlet Magyarországon veszteséggel jár. Ilyen tulmerész állításokkal lehet ideig-óráig a világi szemébe port hinteni, a föld méhébe' iiprott igazságnak napfényre jutását késleltetni, ám a minek jönnie kell él is fog jönni, akárhogy áy udnak is ellene a biztositó tár ^agok. A magyar tüze tó intézménynek törvényhozási utón való újjászervezése immár a küszöbön áll. Egyelőre csak még mi magunk, árvaságban sínylődő magyar tűzoltók döngetjük a kaput, ám belülről már elhangzott az első biztató *szó, még pedig a ma legilletékesebb férfiú ajkairól, kimondván, hogy a tűzoltó intézmény ujjászeruezésének kérdése hazánkban csakis a biztosító társaságoknak tűzvédelmi célokra leendő 7óztatásával oldható meg. És nekünk immáron nem soká kell a kaput döngetnünk, azt erős kéz fogja előttünk kinyitni, mert az ige testté lesz. Dr. Szily József, a budapest ónk. tűzoltó-testület parancsnoka. A városi tűzoltóság uj szervezete. (F. J.) Szatmár-Németi szab. kir. városban a tűzoltóságot a közigazgatás szervezetében felosztották a) önkéntes b) fizetéses városi tűzoltókra. Az önkéntes tűzoltóknak jogviszonyait külön alapszabályaik szabályozzák. A város által alkalmazott tűzoltók hatósági közegeknek tekintendők s kiket a következőleg szerveztek : a) parancsnok, b) felügyelő, c) 10 tűzoltó és d) 4 tűzoltó kocsis. A tűzoltóság főnöke a parancsnok, kit a közgyűlés élethossziglan választ. — Megválasztatása után kötelességének hűséges teljesítése zálogául hivatalos esküt tesz; képesítésére megkívánják, hogy az 1883. évi I. t.-c. 19. §. 2-ik pontjának megfelelő elméleti képzettséggel bírjon és megválasztásától legalább is egy év alatt Budapesten tiszti vizsgát sikerrel tegyen. A többi alkalmazott fizetéses tűzoltókat a tűzoltó-parancsnok előterjesztésére a polgármester nevezi ki, kötelességük hűséges teljesítésére hivatali esküt tesznek le a polgármester előtt. Ezen fizetéses tűzoltóknak alkalmaztatásuktól legkésőbb egy év alatt a polgármester elnöklete alatt, a tűzoltói parancsnok, rendőrkapitán}f, közigazgatási tanácsos, tiszti főügyészből álló bizottság előtt elméleti és gyakorlati vizsgát keil tenniök; őket a vizsga sikeres letétele napjától véglegesítik és veszik fel a városi nyugdíjintézetbe. A vizsga tárgyai: a) a rendőrségi szabályrendelet; b) közveszély esetén alkalmazandó állami törvények és hatósági szabályrendeletek ismerete; c) a tűzfecs- kendők szerkezetének, felszerelésének, felvezetésének gyakorlati ismerete és alkalmazása; d) a mászás s egyéb tűzoltó- gyakorlatok; e) baleseteknél kiszolgáltatandó első segély ismerete. Azok, kik, mint önkéntes tűzoltók legkevesebb ezen minőségben egy évet töltöttek, a tűzoltói állásra, amennyiben a szabályrendeletnek egyébként megfelelnek, elsőbbséggel bírnak a felvételnél, úgy a nőtlen jelentkezők is. Az elméleti és gyakorlati képzettségen kívül megkívánják, hogy az alkalmazottak elegendő testi erővel bírjanak, erkölcsi magaviseletük ellen kifogás tehető ne legyen s a tényleges katonai szolgálatnak megfeleltek. A tűzoltóság főnöke a parancsnok, ki a tűzoltóság felett gyakorolja az állandó felügyeletet, rendelkezik tűzeseteknél és működése alkalmával teljesen függetlenül jár el. A műszaki és igazgatási ügyeken kívül teendői közé tartozik: A tűzoltóság elméleti és gyakorlati kiképzéséről való gondoskodás. Tűzoltók törzskönyveinek vezetése. Tűzrendészeti ügyekben részére kiosztott ügydarabok véleményezése, megbízás folytán határozatok végrehajtása. Tűzeseteknél a vezénylés és intézkedés. Tűzeseteknél a rendőrség utján azoknak azonnali letartóztatása, kik a tűzoltókat tettel bántalmazzák vagy az oltási s mentési munkálatokat izgatással és ellenszegüléssel megakadályozzák. A rendőrséggel egyetértőleg tűzkárkimutatások egybeállítása. A bevégzett tűzoltás után legkésőbb 48 óra alatt a kapitányi és mérnöki hivatal közbejöttével, esetleg szakértők meghallgatásával tűzvizsgálat megejtése. Ártatlansági bizonyítványok kiállításánál véleményadás. Általános tűz- vizsgálatoknak a rendőrséggel való megejtése. Tűz-statisztikai adatok gyűjtése. Tűzrendészeti szabályrendelet betartásának ellenőrzése. Közvilágításnak a rendőrséggel közösen való ellenőrzése. Kéményseprési szabályrendelet betartásának ellenőrzése. Mindazon meghagyások teljesítése, melyeket tűzrendőri szempontból a városi hatóság részére kiad. Gondoskodik arról, hogy a város utcáiról a szemetet kellő időben elhordják s a főbb utcákat az időszakhoz képest öntözzék. A tűzoltó-parancsnok állása közhivatali jellegű, 600 korona évi tiszteletdij- ban, illetőleg javadalmazásban részesül, valamint igénye van a tűzoltó laktanyán egy előszoba és egy szobából álló lakásra. Fegyelmileg a városi tisztviselőkre nézve megállapított határozmányok alatt áll. A felügyelő javadalma 960 korona, természetbeni lakás, 80 korona ruha, 32 korona csizmailletmény, 5 évenkint emelkedő 5 százalékos korpótlék. A tűzoltók évi fizetése 600 korona, 80 korona ruha, 32 korona csizma. 5 évenként emelkedő 5 százalékos korpótlék. A tűzoltó-kocsisok fizetése havi 40 korona, 80 korona ruha, 32 korona csizmapénz. A parancsnok közhivatali állásánál fogva a tisztviselői nyugdíjintézetnek tagja, a felügyelőt és tűzoltókat pedig a vizsga letétel után veszik fel a nyugdíjintézetbe. Azok, akik ezután a kötelező vizsga letételétől feltételezetten alkalmaztatnak, a vizsga sikeres letételéig havonkénti 40—40 korona fizetés, 80 korona ruha, 32 korona évi csizmailletménv, szemé- lyükre természetbeni lakás javadalmazásban részesülnek. A magasabb fizetést csakis a vizsga sikeres kiállása után kapják. A fizetéses tűzoltók rendkívüli esetekben a polgármester felhívása folytán rendőri teendőkre esetenként alkalmazhatók. A szolgálati kihágásokra háromfoku büntetés van: a) első fokon a dorgálás; b) másod fokban 1—50 koronáig terjedő pénzbüntetés; c) harmad fokban a szolgálatból nyugdíj igényének elvesztése melletti elbocsátás. Az első- és másodfokú büntetés alkalmazása a parancsnok, a harmadfokú büntetés a polgármester jogköréhez tartozik. A fizetéses tűzoltók nyugdíjazásánál a nyugdij-szabályrendeletnek a szolgákra vonatkozó intézkedései irányadók azon korlátozással, hogy szolgálatban való megsérülés és tűzoltói állásra képtelenné válás esetén az illető munkaképességéhez képest könnyebb városi szolgálatra, de nem kevesebb 600 korona fizetéssel ellátott állásra alkalmazható. A tűzoltói külső- és belső összes műszaki szolgálatot az önkéntes tűzoltó egyesületnek alapszabályai s az ezek függelékét képező szolgálati szabályzat határozzák meg.
