A Szatmári Országos Tűzoltó Kongresszus Lapja, 1908 (1-2. szám)
1908-08-15 / 2. szám
A SZATMÁRI ORSZÁGOS TŰZOLTÓ KONGRESSZUS LAPJA. gosokkal.) Mentették a magas ablakokból az embereket, asszonyt, gyereket. S mindez a munka csupán az utcai homlokzaton ment végbe. Beljebb nem akadt dolga senkinek, pedig az udvar tele volt gyúlékony tetejű félszerekkel. A lépcsőn sem ment föl életet menteni senki (azon, az egyen kívül, aki Isten tudja hogyan s mikor került föl a padlásra.) Persze ez csak gyakorlat volt. De, hogy az ily megszokott formaság hogyan bosszulja meg magát, azt is láttuk hires városban, ahol a nagyvendéglő harmadik emeleti ablakába följutni a csővezető félóráig nem tudott, mert a tolólétra megcsökönyösödött. (A kőlépcső egészen szabad s tüzmentes volt és az épület harmadik emelete alatt egyáltalán nem volt még semmi baj.) Ámde az e vendéglőnél többször is tartatni szokott gyakorlatoknál mindig kívülről volt a fölhatolás rendezve, igy eszökbe sem jutott tíiz esetén a lépcsőt venni igénybe. A hires gőzmalom magas ablakaiból csomószámra ugratták le a munkásokat a tűzoltók a rongyos mentőponyvájukba, s a gyászos halálugrások és mentőkötél-szakadások közben könnyedén menekült le néhány munkás a malom ép lépcsőzetén, melyet a tűzoltók figyelmen kívül hagytak. így történnek végzetes hibák a szerek elhelyezésében, a csővezetés és viz- szerzés körül, (számtalan példát tudnék mondani), s fejveszett az egész vezénylet és vezérlet is valóságos tűz esetén. Mert sokhelyütt csak a formaság az uralkodó minden ténykedésben. Még az egynémely helyeken „szakértők“ által rendezett csoportos versenygyakorlatok is csak ily irányban mennek végbe. Persze, hogy kell bizonyos formaság is, de csak annyi, amennyit a lényeg megkíván. Bizony ideje volna már szakítanunk a sok üres formasággal s rátérni magára a lényegre. Ha igazán magát a lényeget tartanánk szem előtt: de sok céltalan, haszontalan, akadékos, gyötrő, szemszuró, fölösleges formaságot lehetne és kellene kiküszöbölnünk. És ekkor tisztában állana, jobban érvényesülne a lényeg. És nagyobbra lenne tartva a tűzoltó ügy, többre becsültetnék a tűzoltóság. Vasvár. Barabás István. Az ujonan megállapított tűzvédelmi dijak. (F. J.) A városi tűzoltóság s a tűzrendészet évi szükségletére vonatkozó költségvetés a városi költségvetéssel egyidejűleg a tanács utján a törvényhatósági bizottsághoz szabályszerű tárgyalás után megállapítás céljából bemutatandó s jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő. A városi tűzvédelmi kiadások fedezésére szolgálnak a tűzvédelmi dijak, melyeket kétfélekép vetnek ki: 1. mint a háztulajdonosok által a házak, illetve a szobák után fizetett járulékot s 2. mint a város lakosságának személyes járulékát. A biztositó társaságok, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek, gyártelepek s általában a jogi személyek tűzoltói járulék cimen egyenes állami adójuk után 5 százalékot tartoznak fizetni. Ház, illetve szobák után kivetett járulék. A háztulajdonosok által fizetendő évi tűzvédelmi dijat az építkezési szabályrendeletben kitüntetett kerületek szerint s telek után, illetve a telkeken összeirt szobák után vetik ki, úgymint: I. kerület. Lakó szoba után 1 K 50 f. Bolt után . . . 2 » — » II. kerület. Lakó szoba után 1 » 25 » Bolt után . . . 1 » 50 » III. kerület Lakó szoba után 1 > — » Bolt után . . . 1 » 25 > IV. kerület. Lakó szoba után — » 75 » Bolt után . . . 1 » — » V. kerület (külterület.) Tanyaszerüleg felépített telhek után . . . 3 K — » Magánlakóház után . 1 » — » VI. Szatmárhegy. Minden telek után és pedig : két szobánál nem nagyobb ház után . . 1 K Két szobán felüli ház után 2*K Személyi járulékok. Szatócsok, italmérők : I. és II. kerületben . . 4 K a többi kerületekben . 3 K Kis iparosok: kik 3 segédnél többel dolgoznak . . 3 K kik legalább 3 segéddel dolgoznak .... 2 K kik háromnál kevesebb vagy egyáltalán segéd nélkül dolgoznak ..................................1 K Kö z- és magántisztviselők, tanárok: kik 1400 koronán aluli fizetést élveznek . . 1 K Kiknek évi fizetésük az 1400 koronát meghaladja, de nem több 2400 K-nánál . . 3 K Kik 2400 koronán felül élveznek javadalmat .... 6 K Kereskedők, vendéglősök: ha 400 koronán aluli bért fizetnek üzleti helyiségük után . 4 K ha 400 koronán felül 800 koronáig fizetnek . . 10 K ha 800 koronán felül fizetnek ..................................15 K Ok leveles egyén, ügyvéd, mérnök, orvos stb. ha 80 korona kereseti adónál többet nem fizet . . 5 K ha 160 korona kereseti adónál többet nem fizet . . 10 K ha 160 korona kereseti adónál többet fizet . . . 15 K nem okleveles eavének . 4 K magánzók .... 4 K Mindenki csak egy cimen lehet megróva s mindig első sorban mindenki a ház, illetve a szobák után rovandó meg. Több cimen megróható egyének azon cimen rovandók meg ezen hozzájárulási díjjal, mely szerint a legmagasabb összeget fizetik. Ingatlan utáni több rendbeli megadóztatás különböző jogcímet nem képez s igy a többszörös háztulajdonosok kötelesek minden házuk után tűzvédelmi dijat fizetni. A tűzvédelmi dijat a közadókkal együttesen az adószámvevőség veti ki s azokkal egyidejűleg évnegyedenként esedékes és fizetendő. A dijat a közadók módjára hajtják be. A tűzvédelmi dij fizetése alól senki felmentve nincs, minthogy a tűzvédelemnek is mindenki ki van téve. Az önkéntes tűzoltók csak saját személyükre nézve mentesek a tűzvédelmi dijak alól. A tűzvédelmi dijak kivetése ellen tett felszólamlások tekintetében első fokon a városi tanács, második fokban a köz- igazgatási bizottság és harmadfokon a közigazgatási bíróság határoz. Ez az uj rend 1909. évi január elsején lép életbe, a Szatmárhegy területére azonban hatálya egyelőre ki nem terjed. Tisztelgések. A hevesmegyei, pestmegyei tűzoltószövetségek és a% nyíregyházai tűzoltók testületileg tisztelegtek szombaton déli 12 órakor a városházán gr. Széchenyi Viktor szövetségi elnöknél. A hevesmegyei küldöttséget Helleb- ronth Géza egri orsz. képviselő vezette. Hellebronth a következő beszéddel üdvözölte Széchenyi grófot: Méltóságos Elnök Ur! A hevesvármegyei tűzoltószövetség ez évi nagy gyűlését Gyöngyös városában szept. 8.-án fogja megtartani. Ez alkalommal a vármegye tűzoltótestületei nemes versenyre fognak kelni azon vándordíjért, amelyet Gyöngyös város nagynevű boldogult polgára, a tűzoltó ügyeket szivén viselő kiváló férfiú, Kózer (?) alapított. Ezzel az ünnepséggel össze lesz kötve a vármegyei gazdasági egyesület 50 éves jubileuma, ipari és gazdasági kiállítással kapcsolatban. Ez ünnepély fényét emelendő jelentünk meg Méltóságod előtt, hogy mint az országos szövetség elnökét meghívásunkkal megtiszteljük. Örömmel és bizalommal jöttünk Méltóságodhoz. De nemcsak bizalommal, hanem szeretettel is. Mert mi és az ország minden polgára nem csupán elismeréssel viseltetik Méltóságod iránt a tűzoltóság terén kifejtett érdemeiért, hanem szeretettel is, mint olyan kiváló «férfiú iránt, aki magas származása és kiváló közjogi állása mellett is mindenkor talál szivében helyet a tűzoltó intézmény' számára; aki: a nagy tudást és éles látást az ernyedet- lenfszorgalommal egyesíti és aki az elnöki tekintélyt mindenkor össze tudja egyeztetni az atyai szeretettel és mérséklettel. Ezért nemcsak bizalommal jöttünk, hanem szeretettel is, hogy felkérjünk téged, Méltóságos Elnök ur, hogy ami ünnepünk fényét légy kegyes emelni személyes megjelenéseddel! (Zajos éljenzés.) Gr. Széchenyi Viktor a következő szavakkal válaszolt: Nagyságos Képviselő Ur! Mélyen tisztelt Uraim! Mondhatom, mélyen meghatottak a nagyságos ur szavai és az önök megtisztelő óhajtása, hogy az ünnepélyen megjelenjek. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy egész bizonyossággal megígérhessem megjelenésemet — Mert hogyha valamit egész határozottan megígérek, mindig szavamnak szoktam állam és mivel attól tartok, hogy akadályozva leszek a megjelenésben, nem tudom határozottan megígérni részvételemet. Azonban mindenesetre legyenek meggyőződve uraim, hogy a hevesvármegyei szövetség működését és működésében elért kitűnő eredményeket legnagyobb rokonszenvvel és figyelemmel kisérem és azt óhajtom, hogy országunk minden vár- megyéjének volna ilyen tűzoltósága és oly eredményeket mutatnának fel, mint Hevesmegye. — Legyenek meggyőződve, hogy legnagyobb rokonszenvvel kisérem önöket és ha nem is vehetnék részt személyesen, gondolatban ott leszek. Kérem, hogy szives jóakaratukat tartsák meg továbbra is számomra, legyenek meggyőződve, hogy ez kölcsönösségen alapszik. (Élénk éljenzés.) Ezután a nyíregyházai tűzoltók tisztelegtek dr. Konthy Gyula főparancsnok vezetésével s a grófot üdvözölvén, őt egy díszes aranyéremmel a milánói facsimiléjével tisztelték meg. A gróf felfűzvén az érmet mellére, a következő beszéddel köszönte meg az üdvözlést: Igen tisztelt Uraim ! Végtelen örömmel és köszönettel veszem megtisztelő ajándékukat s szives üdvözlésüket. Hogy én a nyíregyházai tűzoltóság iránt mily érzelmekkel viseltetem, szinte felesleges jeleznem. Mint tűzoltó és magyar ember is örömmel láttam, hogy önök voltak azok, a kik a külföld előtt egy nagy nemzetközi ünnepélyen az egész világ előtt dokumentálták a magyar ember rátermettségét, életre valóságát akkor, midőn oly gyönyörű diadalt arattak. Sajnálom, hogy eddig nem volt alkalmam Nyíregyházára ellátogatni, de ígérem, hogy e óhajomnak igyekszem mielőbb eleget tenni. (Zajos tetszés és éljenzés.)
