A Szatmári Országos Tűzoltó Kongresszus Lapja, 1908 (1-2. szám)
1908-08-15 / 2. szám
A SZATMÁRI ORSZÁGOS TŰZOLTÓ KONGRESSZUS LAPJA. Mert ők voltak az elsők. De bocsánat, ez riport akar lenni és nem líra. Mónus Lajos, Kádas József, Vajnai Lajos és Balog Dezső — ezek fogadták a megérkezteket s legott gondoskodtak az elszállásolásukról is. Valamelyik leleményes utcai siheder- nek, aki a menetet kisérte, aktuális versszak jutott eszébe: »Szeged híres város!« Pedig a fickónak állítólag több köze volna Váchoz, mint Szegedhez. Jön a banda. A délutáni gyorssal érkezett: Nagylak, Nyíregyháza, Selmecbánya, Marosvásárhely, Battonya. A nagylakiak bandát is hoztak magukkal. Pattogó népdalok, tüzes indulók csaltak sorfalat a marcona legények köré. A nép egyszerű és bővített gyermekei valóságos rajongással beszéltek Nagylakról, amely úgy kitett magáért. Egy úriember, aki veszedelmesen hires elméncségeiről, hamarjában élcet is faragott a következőképp: Nagylak jár a kis utca mentében... De a közfelháborodás még idejében elsodorta ezt a vén bűnöst, aki a komoly ünnepi hangulatokat sem tudja respektálni. A Selmecbányái trombitás is figyelemre méltó. Valódi bányavárosi tüdő harsogott a trombitáján keresztül. A nyíregyházaik elhozták hires-ueves parancsnokukat is Dr. Kontit, aki szakszerű szereléseivel első dijat nyert a milánói világkongresszuson. A menet a városházánál fölállított díszkapuig ment. Itt Tankóczi Gyula fő- parancsnok ki-kinek kijelölte szállását s a városok tisztelegvén, a legkatonásabb rendben elváltak. Választmányi ülés. Az »Országos T. 0. Szövetség« választmánya tegnap este 11 órakor a »Pannónia« dísztermében választmányi ülést tartott, amelyet gróf Széchenyi Viktor elnök vezetett. Az ülésen megválasztották a zsűrinek és az igazgató bizottságnak tagjait; az első 15, a második 3 tagból áll. — Breuer Szilárd szövetségi előadó terjesztette elő ezután, hogy a versenyre 10 csapat jelentkezett i volt: a váci, Selmecbányái, ó-becsei, bat- tonyai, nagylaki, kisvárdai, szegedi ö., máramarosszigeti, hatvani és adonyi csapat, utóbbi visszalépett. A csapatok közzül kettő kocsi-fecskendővel, a többi mozdonyfecskendővel versenyez. Az eredmény az elért eredmény-pontozatok szerint fog megállapittatni. A választmány az előterjesztést tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért. Dalárdák jelentkezése. Az Iparos dalárda 25 éves jubileuma alkalmából a következő dalárdák jelentkeztek: Máramarosszigeti városi dalárda, Máramarosszigeti polgári dalkör, Nagybányai dalárda. Nagykárolyi Dalegyesület, Kisújszállási dalárda, Hajdu-Szoboszlói dalárda, Szatmári Dal- és Zene Egylet. A dalegyesülek ma este 7 órakor jönnek meg, az indóháznál az Iparos Dalárda elnöksége testületileg fogadja. A nagybányai kirándulás programmja. A kirándulók csapata d. e. 10 óra 30 perckor érkezik Nagybányára, hol a város nevében Égty Mihály fogadja a vendégeket a kiket még a városi meg a kincstári tűzoltóság zenekara is üdvözöl. Az állomásról zeneszó mellett a Casinó nyári helyiségébe vonulnak, 1 óra hosszáig tartó villás reggeli lesz. Innen a város nevezetességének a megtekintésére indulnak, megszemlélik a Szent-István tornyot, a városi múzeumot, Széchényi ligetet és a kereszlhegyi aranybánya-műveket. D. u. a tűzoltóság támadó gyakorlata a Rákóczi- téren, majd d. u. 2 órakor ebéd a Casino helyiségeiben. Indulás vissza este 10 órakor. A nagybányai kirándulás kezdetén belül a társaság a fernezelyi kohóműveket is megtekinti, hova Nagybányáról reggel 7-kor indulnak. A fernezelyi társaság este 10 órakor indul vissza Nagybányára. Hires konyha és jó italairól már általánosan elismert Kron Mihály »Németi Kávéház« és vendéglőjében a kongresszus alkalmából szombat és vasárnap árkedvezményes kiszolgálás. A tiszta jövedelem 2 százaléka a tűzoltó kongresszus javára lesz fordítva. A rekonstruált tolólétra. Szatmárváros tűzoltóságának tolólétrája, mely nehézkes szerkezeténél idáig csak nagy-ügyei bajjal volt a vész színhelyére kivihető és felállítható, Tankóczi Gyula tűzoltó parancsnok kezdeményezésére rekonstruáltatott, úgy, hogy a jövőben a tolólétra használatba vétele jóval könnyebb lesz. Eddig a létra elé széket kellett alkalmazni s annak segélyével a vész helyére szállítani. Ezen elmés szerkezettel Kádas József tűzoltó alparancsnok úgy segített, hogy a tolólétra elé egy járművet alkalmazott, mely jármű csavarok segélyével az esetleges tűz színhelyén pár perc alatt elszállítható s a több helyütt is rekonstruált tolólétra könnyűszerrel jöhet alkalmazásba. Az eddigi próbák a tolólétra kezelhetőségének könnyű módját fényesen igazolták. Á kongresszuson jelenlevő szakértők és tűzoltó bajtársak előtt mindenesetre méltó feltűnést fog okozni, mivel ilyen rendszerű létra ezidő szerint az ország egyik tűzoltó testületének sincs birtokában. A szükséges gép- és egyéb alkatrészeket Szalontai Kálmán helybeli fiatal kovács mester, tűzoltó egyesületünk tagja készítette, általános megelégedésére az egylet tagjainak. A verseny gyakorlatok. Korra reggel mér félhét órakor zeneszó mellett felvonultak az első versenyző csapatok mint a kisvárdai, ó-becsei, váci, Selmecbányái, hatvani, szegedi önk.tűzoltók. A választmány a zsűri elnökéül Mezei Mihályt (Nagyváradi jelölte ki, tagjaik pedig Szabó Gyula (Kismarton), Barabás István (Vasm. Szövetség), Szigeti István (Zombor), Szávics Sándor (Nagybecskerek) Ramafay József (Lőcse), Fándly József (Székelyhid), Drexler Adolf (Temesvár), Apáthy Vilmos (Gölnicbánya), Vargha Lő- rinb (Temesvár), dr. Szily József (Budapest) és Jászberényi József (M.-Tárkány) valamint Tankóczi Gyula parancsnok és Ferenczv János lapszerkesztő, volt tűzoltó parancsnok lettek. A versenyek közel 7 óra előtt kezdődtek, sorshúzás utján elsőnek a hatvani tűzoltó-egylet kezdte a versenyt, Hirling Gyula parancsnok vezetése alatt iskolaszerelés, kocsi fecskendő, angol dugó-létrával. A zsűri Ítélete szerint a gyakorlat ügyes, tetszetős katonai mozdulatunak bi- ráltatott. Második versenyző máramarosszigeti ö. t. egylet volt, kik ugyanazon feladatot végezték, mint az előbbiek. A szigetieket Szkrobovics Vince szak. parancsnok vezényelte, kinek szép katonás vezénylete mellett a tűzoltó baj társak derekasan megállották helyüket. A harmadik versenyzés gyors szerelés, kocsi fecskendő, 2 szívó, 2 nyomó tömlő, 3 darab angol dugó létrával, 2 tekercs tömlővel. A hatvaniak szereltek 1 perc 38 mp. vissza szereltek, 1 perc 17 */6 mp. alatt, a szigetiek pedig 1 [perc 16 mp. alatt; vissza 1 p. 14 mp. alatt szereltek. Ezután következett a nagylaki tűzoltók versenye, mozdony fecskendővel, a szerelés 4 szívó tömlővel, 4 motoláról vett nyomó tömlővel és 3 részű támrudas gráci dugó létrával. A csapatot Pekneczky Antal alparancsnok vezette, nagyon szépen ügyesen, meggondolt higadtság és tudatosan végezték a szerelést. A versenyek 9 órakor befejeződtek s a megjelent tűzoltó tisztek Széchenyi Viktor gróf elnök vezetése .alatt a városháza nagytermébe vonultak, a hol a kiküldöttek igazolása, majd 11—12 választmányi ülés volt. Glosszák. A kakasviadal tehát elmarad. Ezen sopánkodnak most azok, akik mindig találnak valami sopánkodni valót s akik mindenesetre érdekes típust képviselnek. Ezek az úgynevezett zokogó kedélyek, akik a legnevetőbb vigasságból is kikeresik a szomorúságot, csakhogy zokoghassanak. S egy szerencse, hogy mindig akad olyasvalami, amin könnyet hullatni lehet. Ha netán nem akadna — ezek ójaj! azon siránkoznának, hogy nincs min siránkozni. Most főképpen azért sír, búg, zokog és kesereg sirám az ajkukon, mert a viadal elmaradása állítólag anyagi kárt is okoz. A kakasok tudniillik, az orpingtonok, ko- king-kinaiak és egyéb kiváló fajok már megvannak. Már most hizlalják őket, trenírozzák a versenyre és egyszerre püff! a viadal elmarad. Hát bizony e miatt az érzékenyebb lelkek vödörszámra is potyogtathatják könnyeiket. S azok a kakasok, akik nem tagjai a párbaj-ellenes ligának, akár hírlapi polémiát is kezdhetnek. Erre a ka- kastoll-harcra készségesen ajánljuk föl hétfőtől kezdve lapunk hasábjait. No de a dolog nem olyan tragikus. Mert kérem szeretettel! Az önérzetes és osztálytudatos kakas nagyon jól, úgyszólván betéve ismeri a jogait és kötelességeit. A kakas kötelessége: a jövő nemzedékről gondoskodni; joga: a közte és fajellensége között keletkezett differenciákért lovagias elégtételt szerezni. Mihelyt azonban kényszeríteni akarják a kakast jogai gyakorlására — a verekedésre : ez a jog nem jog többé, hanem kötelesség. Nos, mi lett volna, ha az önérzetes és osztálytudatos kakasok visszautasítják ezt az újabb kötelességet és dáfke! csak azért sem viaskodnak? * Malicia. A próba-támadások alkalmával a tömegnek valamelyik feketemáju paránya ezt a megjegyzést gurította a közelállók fülébe: — Na! Pokoli maliciája volna a sorsnak, ha épp a tűzoltók kongresszusa alatt támadna városunkba oly nagyobbszabásu tűz, amit lokalizálni ne lehessen. Ohó! Ne menjünk oly messzire! Nekünk szerény, de határozott meggyőződésünk, hogy ahol ennyi derék harcedzett levente gyűl egybe ott a poklok lángja is gyöngének bizonyulna. Olthatatlan tűzről hát szó se lehet. Mi több, ha ennek az ötletszerűségnek a fenekére ereszkedünk : tán gyöngyöt is halászhatunk, természetesen a magunk számára. Mert ránk nézve föltétlenül haszonnal járna egy kis parázs tűzeset. Az az ezer ember, ki hivatva van hírnevünket a szélrózsa minden irányába röpíteni, bizony alig fog már egy pár hónap múltán emlékezni valamire. ami valamelyest városunkhoz fűzi. (Mert a kényelmet, a vendégszeretetet el szokták felejteni azok, akik élvezték. Hogy ezekért keservesen megdolgoztak egynehá- nyan: erre nem is gondolnak.) Ha azonban azzal kezdheti meséjét rólunk, hogy valóságos tűzünk is volt: az eszmekapcsolódás révén bizonyára egyéb kellemeset is prézsmitálhat felőlünk. No hát ez a sors malicia voltaképpen nem is volna malicia. Inkább jóindulat. De mert ennek a jóindulatnak sokan megihatnák a levit s egynéhány polgártársunknak nagyon le találna konyulni az orra: köszönjük alássan a Sors őkegyel- mességének nagybecsű jóindulatját. De nem kérünk belőle! Szírt. MO«VAj[ JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZAFMÁBON.
