Szatmári Népfőiskola, 1942 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1942-07-15 / 6-7. szám
Hogy a vitaminokkal megismerkedhessünk visszapillantást kell . vetnünk a történelmi múltba,amikor is Eijkmann holland orvos Japánban felfedezi a beri-beri/malá ji szó,mely gyengeséget jelent/betegség okát és ezzel lefekteti a vitaminok tanát. A beri-beri izületi gyuladásokban,ideg gyuladásokban,daganatokban, görcsökben nyilvánuló megbetegedés,amit a "B"vitamin hiánya okoz. A "B"vitamin benne van a búzában,barna kenyérben,zöld főzelékben, borsóban,stb. A háborúban tömegesen jelentkező scorbut-ot a "C"vitamin hiánya okozza.A scorbutot jellemzi a vérzékenység.Az inoy kisebesedik,a fogak meglazulnak,kiesnek,a foginpy vérzékennyé válik,véraláfutasok keletkeznek a végtagokon is. A "C"vitamin benne van a citromban,narancsban,paprikában,burgonyában, de ezen utóbbinak a vitamin tartalma a csirába átmegy és igy a kicsirázott burgonya már vitamin mentes. A "D’Vitamin az angolkórt gyógyitja,Benne van a csukamájolajban.- Ezt palackozott napsugárnak hivják.Teljesen helyettesíthető ultraibolya besugárzással,ami az emberi bőrben lövő provit&minból,az ergosterinből, "D"vitamint készit. A vitaminok termolabilek,azaz hőhatásra elpusztulnak.Ma már syntheticusan is részben előállítják.Dr.Kubinyi Béla körorvos. /Kocsord/ Könyvismertetés. Erdei Ferenc könyve:Magyar falu. Erdei Ferenc történelmet ir a faluról.Leirja falu múltját,jelo- ' nét.A könyvnek 5 fontosabb része van.1.Magyar falukutatás.2.Magyar falvak. 3.Magyar falu.A.A magyar falu élete.5.Magyar falupolitika. A magyar falu története egyszerű,Az emberiség történetével megszületett a falu és a város is.Az ember ahogy szaporodott,sűrűn építettek egymáshoz hajlékot. így társalogni tudtak egymással s az ellenséggel szemben jobban tudtak védekezni.Az ókorban nem igen különböztettek any- nyira falu és város közt,mint ma.A falu tudománya,tudása megmerevült, lassabban fejlődött,mig a városban gyors fejlődés jött létre,de ezzel együtt rohamosan nőtt a városban az erkölcstelenség.Ezzel szemben a falu jobban megtartotta erkölcsét.a városi ember jobban pusztul,hamarabb kihal^mint a falusi.Csaknem minden ország népessége a faluból kapja az utánpótlást.A magyar falu többféle.Vannak szabályos parasztfalvak.A lakosság itt 1000-10.000 lélek közt váltakozik.Általánosan véve/átlagban/ minden magyar falura 2500 lélek esik és határa átlag 600Ó hold.A magyar - -/vei foglalkozási ága:őstermelés.Földes gazda $6 %,iparos 14 %,vágyó n tálán munkás 50 %,Vannak óriás falvak,középnagyságuak,kis falvak és tanyás falvak.Származásilag is többfélék a magyar falvak:1.tiszta magyar falvak2.más nemzetiségű falvak,3.nemes falvak,4,jobbágyialvak/jobbagy eredetű falvak/,5.uradalmi falvak.Magyarország lakosainak 1869~ben 76 %-a élt falun.1940-ben már csak 60 %-a,tehát még mindig többen élnek falun,mint városon.A falura eső 60 %-ból 20 % tanyán él,vagyis egy harmada a falusi lakosságnak.Gazdaságilag vizsgálva a helyzetet:a falu termelésének csak egy kis részét hagyja magának,nagyóbbik részét a városnak adja,mert ebből a pénzből(él.A falu lakossága kis igényű,még eléggé mentes a rossz szórakozásoktól..Szeretik a gyermeket,bar már sok helyen pusztít az egyke. a faluban tekintély dolgában első a földesur,az előljárók,biró, jegyző,pap,gondnok,stb.Politizálni nem igen politizálnak falun»legalább is nem nagy szenvedéllyel.Falun csak kisiparost lehet találni,de ezek száma is állandóan fogy.Népdaltan,hagyományokban a falu igen gazdag.A falut megóvja a romlástól a falu közvéleménye,erkölese.Mindenkit ismernek falun g mindenkit megszólnak.A falusi ember erősen ellenőrzi egymást t, — 6 -
