Szatmári Népfőiskola, 1942 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1942-04-21 / 3-4. szám

4 ' *

A közekéket,melyek az .újabb időben részben nagy fogyasztásuk már csak kevés számban használtatnak,főképpen mélyítő szémtásoknél alkalmazták, főleg olyan talajon,ahol az altalaj összekeverése a feltalajjal kívánatos volt. f • *"/

Vetőgépek:Ezek rendszerint a sorok,illetve a .rájuk szerelt csorosz .1 : k száma szerint vannak elnevezve,igy tehát vannak:13,15,17,21,22,235 2v, stb. soros ve,tőgépek.Működésükre nézve :korongosak,kanalasak^kombináltak', vagyis műtrágyát is egyszerre lehet vele vetni.De van külön mütrá- gy asz óró gép is. •'

A gépek beállítása 3 féleképpen történik,úgymint:

1. sortávolság,

2. vetőmagmennyiség,

3 - kapcsolósortávolság/első klskerekek beállítása/.

1. sortávolság beállítása:

Ez úgy. történik,hogy a vetőgépszélességet elosztjuk a kívánt sortávolsággal és^a hányados adja a felszerelhető csoroszlyék számát,aég pedig ha a maradék 20 cm.-nél nem kisebb,akkor a hányadoshoz egyet hozzáadunk,tehát egy csoroszlyával többet szerelhetünk fel.

2, vetőmagmennyisógs

Vető -mennyiségre nézve többféle beállítási módot használnák, de ezek koz-i. legjobb a gyakorlatban bevált beállítási mód,mely kiút a ^szabadban történik.Vetőgép-egy kerületi szélessége ölben kifejezve szorozva az egy kerület alett bevetett terület hosszával,ezen mennyiség megszorozva a vetendő mennyiséggel és elosztva-na magyarholdra akarjuk számolni, akkor 12G0--al,ha .khöldra akarjuk számolni , akkor 1600-al.

3•Kapcsolósortávolság beállítása:

Ezt rendszerint az udvaron szoktuk végezni.Még pedig úgy,hogy egyszer felfelé einuzzvk a vetőgépet és a szélső sort egy kis pálcikával megjegyezzük és úgy állítjuk jő a kis kereket,melyet ha a nagykerék nyomában ^ezetünr vissza,a következő sor ismét a kívánt távolságra legyen az előbbi szélső sortól.A kiskerekek csavarral regzithötők,amelyeket jól meg kell huzni,hegy a beállítás után verés 'közben el ne mozduljanak. /Folytatása a következő számban./

Kárpáti Árpád uradalmi számvevő.,- 6 ~

Finn-ugor rokonságunk. ‘; " j/Ö ö

/Előadásvázlat/ y:' j-; . ,'

Folyt atás. -rrgr . U .

II.Finn-ugor népek:

A/Ugor csoporttl.Vogulok:Az Ural hegység és az Öb álsó folyásánál élnek.Számuk 5000.Foglalkozásuk:halászat,vadászat.-2.OsztjákoktJ&SZni nyu^atszibériában élnek.Számuk 18.000-Foglalkozásuk halászat-vadászat.A 1937-ben megjelent Ábc-jükben ez a moré it álljvet amp tálét hul=öt eb halat húz.3.Magyar.-Nyelvileg a vogulok álrrnak legközelebb a ma^yarho.

b/Permi csoport:1.Zűrjének:Hazájuk:0*őszország északkeleti rész Számuk 36o 000.ötször olyan nagy területen élnek,mint a volt Csonkamagy ország. Fa- Ikozásuk f öldmivelös,allartenyész.tes , vadászat,halászat, kere

kedelem.É . ..k zsidajainak is szokták eket nevezni.2.VötjákoktA Káma föl vidékén élnek.Fejlődő n-‘p.Számuk 500.000.Foglalkozásuk földmivolés,álla- nyésztés.

C/Volgai FinneKj].Osremiszek.A Volgától keletre élnek.Számuk 400.000. Foglalkozó suk földművelés »állattenyésztés. 2. Mordvinok :A.- cseremiszek hazájától ctélro Száruk 1 és 3/4 millió.Foglakozásuk földművelés, állattenyésztés.Legnagyobb részük keresztyén.

D/Lappok:ÉszaJc ösnepe.