Szatmári Napló, 1905. június (2. évfolyam, 69-75. szám)
1905-06-21 / 74. szám
1905. junius 21. SZATMÁRI NAPLÓ 3 gad már a jövő hó, vagyis julius 1-től, de egyelőre csakis vonós és fuvóhangszerekre. Jelentkezni inár most is lehet nála bármely napon. — Tűzoltók mulatsága. Az önkéntes tűzoltók egylete Szent István király napján nagyszabású nyári mulatságot fog rendezni. A mulatság, melyen különböző érdekes látványossággal fogják a közönséget szórakoztatni, az eddigi megállapodások szerint a hidontuli katonai gyakorlótéren lesz megtartva. — A helybeli kir. kath. íitanitó- képző intézetben a képesítő vizsgálatok f. hó 13., 14. és 15. napjain történtek meg. Képesítő vizsgálatra jelentkezett 26 jelölt, kik közül 5-en egy-egy tantárgyból karácsonykor teendő újabb javító vizsgálatra utasittattak. Az oklevelet nyert növendékek névsora a következő: Almásy Gyula, Bara- ; zsu István, Gábriel Pál, Gyöngyösy Lajos, Haill Gyula, Haiti János, Herman István, Hevessy János, Hoffmann József, Károlyi ! János, Koppányi Lajos, Lenn János, Mada- rassy Endre, Májer András, Pfeffer Jakab, Rácz Mihály, Román József, Smied Ferenc, Villand József és Vonház József. — Értesítés. Az internátussal kapcsolatban álló brassói állami felső kereskedelmi iskolánál a tanulók felvétele a jövő 1905— 1906-ik tanévre folyó évi junius hó 30-tól julius hó 3-ig d. e. 8—12 óráig fog telje- sittetni, midőn a beirt tanulók az igazgatóságnál hagyják bizonyítványaikat s a felvételi dij lefizetése ellenében beirási igazolványt kapnak. Ha a felvett tanulók a következő tanév elején szeptember 4-ikéig bezárólag az osztályfőnöknél nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, henem a befizetett felvételi dijat is elvesztik. Felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja, gyámja vagy azoknak külön megbízottja kíséretében tartozik megjelenni. Levélben vagy Írásban való jelentkezésnek nincs helye. Tandíj egész évre 50 korona, felvételi dij 10 korona. Az internátusba való felvételért szintén junius 30-ától julius 3-ikáig minden tanulónak személyesen atyja, anyja, vagy gyámja kíséretében lehet jelentkezni. Az internátusbán a teljes ellátás évi dija 500 korona. Brassó, 1905. junius hó. Az igazgatóság. — Cipész tanfolyam. Both József vándor cipész-szaktanitó e hó 15-én kezdte meg előadásait több hallgató ellőtt az iparos Otthonban. — Életunt milliomos. Nyíregyházáról jelenti tudósítónk: Szenzációs öngyilkosság történt tegnap városunkban. Navra- til János földbirtokos és többszörös ház- tulajdonos a feletti bánatában, hogy egy tizezerkoronás perét elvesztette, szivén lőtte magát. — A király Szentpéteri Sárának megkegyelmezett. Végre befezést nyert az évek óta húzódó szenzációs bünpör és a király kegyelmet adott Szentpéteri Sárának. Szentpéteri Sára azzal volt vádolva, hogy férjét, a nyomorék Szentpéteri Károlyt Kunhegyesen harminckét késszurással meggyilkolta. A szolnoki törvényszék első ízben felmentette az asszonyt és ezt az Ítéletet a királyi tábla helybenhagyta. A Kúria megsemmisítette a fölmentő Ítéleteket s ekkor a szolnoki törvényszék, amely újra tárgyalta a port, ismét fölmentő Ítéletet hozott. A budapesti királyi tábla megint helybenhagyta a fölmentést, a Kúria azonban ezt az Ítéletet megváltoztatta és Szentpéteri Sárát férjének meggyilkolásáért életfogytig tartó fegyházra ítélte. Hosszú, nehéz harc indult meg ezután a Kúria okainak megdöntésére és a pör revíziójának elérésére. E harcnak ele- intén alig volt sikere. A szolnoki törvényszék a vádlott asszony jeles védőjének, Kerekes Géza ügyvédnek pörujitó kérelmét elutasította, a királyi tábla azonban elrendelte a pör ujrafölvételét és Szentpéteri Sára ügyét újabb tárgyalás végett a szolnoki esküdtszékhez utasította. A szolnoki esküdtek ki- j mondták, hogy a vádlott asszony nem bü- i nős ugyan férje meggyilkolásában, de bü- | nős abban, hogy az ismeretlen gyilkos által szorongatott Szentpéteri Károlynak elég gyorsasággal segítséget nem hozott s ezzel a tettes bűncselekményét előmozdította. E miatt a bíróság a vádlottat, mint a gyilkos bűnsegédjét, tiz évi fegyházra ítélte. Az Ítélet ellen beadott semmiségi panaszokat a Kúria visszautasította, s ezzel a sokat hányatott bünpörben elhangzott az utolsó bírósági döntés Szentpéteri Sárát a jogerős ítélet alapján Mária Nosztrára vitték, ahol immár több mint négy évet töltött. Ügyvédje, aki többedmagával szentül meg volt győződve az asszony ártatlanságáról, nemrégiben kegyelmi kérvényt adott be, amelynek kedvező elintézése a minap érkezett meg a fegyházba. Az elitéit asszonyt, aki néhány hónap óta beteg már, nyomban, értesítették a kegyelemről és Szentpéteri Sára I már el is hagyta a mária-nosztrai fegyintézetet. Ezzel ennek a bönpörnek végképen lezáródtak az aktái. — Nyakszirtmerevedés. A nyakszirt- merevedés, vagy mint tudományosan emlegetik: agy és gerincagyhártyalob ügyében a belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy esetleges fellépéseit huszonnégy óra alatt bejelentsék. Tartani kell ugyanis ettől, mert a hazánkhoz közel eső Felsősziléziában gyakran fordulnak elő ily megbetegedések. A miniszter az esetre, ha ez a betegség járvány alakjában lépne föl valamely vidéken, gyakori kimerítő jelentéseket kiván a helyzetről. — Eígázolás. Groza Jánosné 56 éves asszony hétfőn délelőtt csendesen ballagott a Bányai utón s nem vette észre, hogy háta mögött egy szekér gyors vágtatással közeledik feléje. A gyors hajtásnak az lett a következménye, hegy a szekér elgázolta az öreg asszonyt, ki bal alsó lábszár csontján súlyos sérüléseket szenvedett. A mentőket telefonon értesítették, kik nyomban megjelentek a helyszínén s a súlyosan sérült nőt a Felsőszamospart 3. szám alatti lakására szállították. A csendőrök a vigyázatlan kocsist, Apáti Józsefet letartóztattak. — A diószegi czigányok gyásza. A bihar- diószegi czigányok muzsikusok es vályogvetők igazán érdekes, hamisítatlan czigány-izlésre vallómódon siratták el az ő patronusokat: József kir. hercyeget. Tegnap délután, a budavári temetés órájában — tudósítónk híradása szerint — amolyan kasírozott temetést rendezett Horváth Jóska tiz tagú cigány bandája, mely díszes koszorút is küldött a ravatalra. — Nagy gyászmenet indult a temetőbe. Elől a Jóska tiz legénye fátyollal behúzott vonóval gyászindulót muzsikált, azután következő a koszorúkkal halmozott szekér, sőt a gyászkocsi sem hiányzott. A fekete lobogókat vályogvetök — vagy mint tudósítónk nevezi — sármunkások vitték a menet előtt, mely végig az utcákon a temetőbe vonult. A halottak birodalmában Rézműves Lidi fiatal cigánymenyecske imát mondott. Előbb cigányul,aztán magyar nyelven; — Nyugossza meg a jó isten, halóporában is áldja, csókoljuk holta után is a kezit-lábát: Estére járt az idő, rnire a gyásztévő-cigány- ság szomorúan, sírván kászolódott a temetőből a halotti torra. — Gyilkolt, mert szeretett. Márama- rosmegye Tarujfalu községében Szivuze Fodor 40 éves, jó módú parasztgazda megölte feleségét, mert őt elakarta hagyni, hogy szeretőjével élhessen. Felesége holttestét egy szénakazal alá rejtette, ahol a minap fedezte fel a csendőrség. A nyomozás során bevallotta bűntettét a gyilkos férj. Szivuze már a mármarosszigeti törvényszék börtönében várja büntetését. — Merénylet egy vonat ellen. A resica—szekuli hegyi vasútra f. hó 18-án óriási sziklatömböket hengeritettek, hogy a kora reggel közlekedő vonat kisiklását előidézzék. A vonat tényleg kisiklott s a mozdony és az ahoz kapcsolt tiz teherkocsi a Berzava folyóba zuhant. A fűtőt megmentették. A kocsik felvonása hossabb időt fog igénybe venni. A merénylő egy elcsapott munkást, ki ezzel bősz úját akarta kitölteni, elfogták. Vizet! A közönség köréből. Beteg vagyok, de nem tudom mi bajom. Fáj minden tagom, de nem tudom mi fáj. Járom az orvosokat, de nincs orvosságuk számomra. El kell vesznem, de nem tádom: miért? Pedig a XX-ik ssázadban élek. Abban a században, melyben a tudomány sok vajúdás után már révhez ért. Abban a században, melyben minden szenvedő gyógyirt lel fájdalmára. Abban a században, melyben megmentenek mindenkit, akiben van még ép lélek! És nekem el kell vesznem. Nekem el kell pusztulnom. Pedig tudom, hogy nincs semmi bajom! Hiszen most jöttem haza, nem is mesz- sziről. Ott még egészséges voltam. Ott még éreztem ereimben a vért, az erőt. Ott még dolgoztam fáradhatatlanul napestig. Ott még éreztem, hogy élek, hogy érzek, hogy gondolkozom, hogy vagyok! — Itt meg nyavalygok, satnyulok, pusztulok, veszem . . . . De miért?! Vájjon senki sem érezte még e város lakói közül azt, hogy milyen hatása van szervezetére a viz? Nem érezte, hogy mennyire tönkreteszi vele étvágyát, gyomrát? Nem érezte, hogy lassanként ellankasztja összes tagjait? Városunkban valóban tarthatatlan állapot uralkodik az ivóvíz terén, itt megnyílhatnak az egek összes csatornái s mégis örök a szárazság. Itt teremhet minden, mi a földön megterem, de a gyomor soha nem lesz kielégítve, mert hiányozni fog mindig legéltetőbb eleme a viz! Minden város, ahol a viz terén ilyen mizériák voltak — óriási áldozatok árán is — segített azon. Artézi kutakat furatott, vízvezetéket rendezett be. Csak itt nálunk hazánk egyik legszebb városában nem jut eszébe senkinek, hogy tegyen e téren valamit. Valamit, ami megtehető! Valamit- ami kivihető! Valamit ami változtas, son e nyomorúságon. Valamit, ami enyhítse ez óriási mizériát! Eszem a legjobb ételeket, de mégis éhezem. A gyomrom megtelve és mégis éhezem ! És folyton éhezem, mert szomjas vagyok. Ezt a vizet nem bírom meginni. Ásványvízre nem telik. El kell vesznem, el kell pusztulnom, mert nem bírok viz nélkül élni! Tekintetes Tanács! Alázattal kérem méltóztassék adni egy ital jóvizet! Szerkesztésért felelős: a kiadó és laptulajdonos: Újvárosi Sámuel. 5zataát is Vidflj« földes urai figyelmébe! fririoitoii eiMffásni és réíeiéf. Az egész országban kiterjedt ismeretségünk folytán azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy a leggyorsabban ===== bonyolítunk le ===== valamint mindennemű bérlet ügyleteket is. — Midőn a megbízások pontos teljesítéséről megbízóinkat előre is biztosítjuk, kérjük szives pártfogásukat: Halmán Bijnávz és Fia Szál már, Alilla-ntcu S. sz., (Telefon 77.)
