Szatmári Napló, 1905. május (2. évfolyam, 59-68. szám)
1905-05-21 / 64. szám
2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. május 21. gokat megvarrásra a tagoknak kiadják. A legnehezebb, a legfáradságosabb és az egyforma munkát tehát a gép végzi el s igy a kisiparos szabók szövetkezetbe egyesülve, szabá- szati gépműhelyek segítségével már mint nagy vállalkozók és nagyszálli- tók nemcsak felléptek, hanem sikereket is értek el, mi által a tagok munkához és keresethez jutottak. A cipész iparnál a cipőfelsőrészek előállítását és készítését ily szövetkezeti műhelyekben kell keresztülvinni s azután azokat a tagok otthon dolgozzák fel teljesen kész cipőké. A cipészek szövetkezeti gépműhelyét azonban célszerű a bőranyagot beszerző szövetkezettel vagy szakcsoporttal kapcsolatba hozni, vagyis a kettőt egyesíteni, mert igy a tag az általa bevásárolt felső bőrt mindjárt beadhatja a gépműhelybe felsőrész készítése végett; vagy a szövetkezet a nagyban beszerzett bőröket maga dolgozhatja fel felkészitményként. A katonai lábbeliek és szíjgyártó- munkák egy részének elkészítése végett is vannak ily szövetkezeti gépműhelyek felállítva és működésbe hozva. Ily módon állíthatnának fel az asztalosok, az esztergályosok, a lakatosok pedig a vasalási munkák tömeges elkészítése végett szövetkezeti műhelyeket stb. Nem termelő szövetkezeteket és szövetkezeti gyárakat keli ezek szerint a kisiparosoknak felálirtaniok,mert erre ezek sem anyagilag, sem erkölcsileg nem képesek, de a gyárszerü üzlet nem is tekinthető szövetkezetnek, hanem a termelő szövetkezetek vagy termelő szakcsoportok állítsanak fel és építsenek műhelyeket, szerezzenek be vagy kérjenek a kereskedelemügyi minisztertől, azokba modern szerszámokat, munkagépeket és erőgépeket, vagy a hol közmühely van, béreljenek abban műhelyeket és hajtóerőt, mert csak a gépek használatával lehet a kisipart modern kézműiparrá átalakítani, fejleszteni és a kisiparosok keresetét biztosítani. Az ipari szakszövetkezetek terén tehát a szövetkezeti gépműhelyeké legyen a jövő! A szabók tízparancsolata. A nagyváradi szabómesterek az ő életbevágó nagy érdekeik védelmére erős szervezetbe léptek. Ez a szövetkezés ugylátszik nem szalmaláng. A derék mesterek első lépése egy nagy horderejű határozat, amelyet a publikum bizonyára vegyes érzelmekkel fogad. Mert hiszen amit a szabók most elhatároztak, az jórészt a közönség bőrére megy. Megcsinálták a nagyváradi mesterek az ő tízparancsolatukat, a melynek a foglalatja nem fogja valami nagy mértékben megörvendeztetni a divatosan öltözködő ama urak százait, akik — isten látja — nem rendelhetnek készpénzért még csak egy pantallont se, nemhogy egész öltözet ruhát. A szabók, akiknek az érdekei veszedelemben forognak, szabályozták a hitelezés eddigi rendszerét s mint a Kereskedők és Iparosok Lapja mai számában olvassuk, megállapították a következő pontokat: 1. Minden uj vevő, aki részletfizetésre dolgoztat, a rendelt ruha arányában köteles megfelelő előleget nyújtani. 2. Minden számla a keltezéstől három hónap, de legkésőbb hat hónap leforgása alatt esedékesnek tekintetik. 3. Ha a számla hat hónap elteltével kiegyenlítést nem nyerne, a fennmaradt összeg után 5 százalék kamat fizetendő. 4. Az éves megrendelő tartozik minden év január 30-ig számláját kiegyenlíteni. Ha ezt bármi okból nem teljesítené, a további várakozásért törvényes kamat számit- tatik. 5. Semmiféle vasalás vagy javítás díjtalanul nem teljesítendő. Rendes öltöny 2 korona, frakk vagy Ferenc József öltöny vasalása, javítása 8 koronában állapittatik meg. 6. Kötelességük a szaktársaknak, ha erre egymást felkérik, igazságos és lelkiismeretes információt nyújtani. 6. Kötelesek a szaktársak a ruhát egyforma szövegű kisérő számlával szállítani, amelyen a fent elősorolt feltételek világosan kiirandók és esetleg az átvevő által aláirandók. 8. Ha valamely vevő dacára ki nem fizetett szabószámlájának más cégnél tesz rendelést, rendelmény csak akkor eszközlendő, ha az illető cégtulajdonos meggyőződik, hogy a megrendelő mindkét tartozását fizetni képes, ellenkező esetben csak készpénzért szolgálható ki. 9. Jelen határozatok betartására minden cégtulajdonos köteles, s ezt aláírásával erősiti meg. 10. Ha bármely cégtulajdonos a föntebbi pontokat be nem tartaná, a szervezet kebeléből választandó bíróság határozata szerint birsággal sujta- tik és a birság a szabó iparosok létesítendő nyugdíj alapja javára fordítandó, Ezt a határozatot a szabó mesterek műhelyükben, vagy üzlethelyiségükben ki fogják függeszteni, s aki a pontokat be nem tartaná, jelentékeny pénzbírsággal sújtják, sőt körükből is kizárják.# A közönség ha belátjaj hogy a szabók existenciájukat nem minden alap nélkül védelmezik, bizonyára megnyugszik és meg is szokja az uj rendet, amelynek a háttere a mesterek szempontjából erkölcsös és megérthető. — A feleségemhez. — Mi baja? — Halálán van. Fuldoklik ! De nini! . . . miféle köpeny van magán? Végignéztem magamon. Hát tekintetes királyi törvényszék, nagyságos elnök ur! Tetszik tudni miféle köpeny volt rajtam ? Egy tiszti köpeny! . . . Hogyan jutottam én ebbe a tiszti köpenybe? A dolog nagyon egyszerű. A nagy sietségben egy idegeu kabátba bújtam bele. De vájjon, hogy került ez az idegen kabát az én előszobámba éjféli 12 órakor? Egy tiszti köpeny! Hm, tüstént átláttam a szitán. — Tehát — ha úgy tetszik, — szólt hozzám a doktor, mehetünk. — Hová? — A feleségemhez. — Vagy úgy? Meggondoltam a dolgot, doktor ur, Majd csak egyedül megyek haza, Tetszik tudni: ez a tiszti köpeny . .. — Értem, értem. Volt ön katona? — Soha. — Talán valamelyik rokona, vagy ismerőse ? — Az sem. — Akkor hát legokosabban is teszi, ha egyedül megy haza. Úgy sem rendelhetnék egyebet, mint három fokú hidegvízbe áztatott kötelet. — Köszönöm, doktor ur! Alázszolgája! És hazamentem. Óvatosan nyitottam be a lakásba, mert hát — tetszik tudni — nem akartam annak a köpenynek a tulaj- donossával találkozni. Hátha valami rabiá- tus ember! . . . — Fáni! — mondok, — elment már a hadnagy ur! Semmi válasz. — Kié ez a tiszti köpeny, Fáni? Semmi válasz. Pedig csak színlelte az alvást. — Jól van. Holnap reggel expressz ajánlva haza küldelek az apádhoz. És elrohantam hazulról. Íme a tényállás. Beláthatják a tekintetes törvényszéki urak, hogy ilyen körülmények közt nem tágíthatok. Es még azt mondja, hogy imád! . . . Az elnök: Fölperes ragaszkodik keresetéhez. A békéltetési tárgyalás nem vezetvén eredményre, eltávozhatnak. A fölperes: A büntető törvényszék előtt még találkozunk. Gutius. HIRE K. Gombház! . . . Cimboráim megálljotok! Ne fújjatok búbánatost! Inkább vígat, vagy semmit sem .. . „Nem ver meg engem az Isten!'1 leik zsidó, ha elfogyott, Kérjél kölcsön, legyen borod! Soha nem volt ilyen kedvem . .. „Hogy szeretőt mást kerestem“ .. . Hejh, te czigány, azt a fádat, Kaczagtassad a nótádat; Hadd hallja a hűtlen féreg: „Te csaltál meg nem én téged!... Nosza, tánczba, vig nótára, A kulacs is vígan járja ! Ebnél kutyább, ki sir érted . . . „Délibáb volt a hűséged!. .. Mi. Júzna Gyula. Zichy Jenő és Mikszáth Kálmán. Nagy Endre, a jeles fiatal iró írja, Vá- zsonyi Vilmos uj lapjában, A Polgár-ban ezt a kedves apróságot. A nagy palócot, Mikszáth Kálmánt, megszólítja e héten gróf Zichy Jenő : — Édes palócom, utazom holnap reggel Biharba, a dominiumomba. Eljöhetnél vélem. Mikszáth vállat vont. — Hát aztán miért utazzam én Biharba ? — Miért. .. miért ? Hát vendégségre ! — Ejnye kegyelmes uram, és te elki- vánnád, hogy én akkora utat megtegyek FEHER MIKLÓS gépgyár részvénytársaság. BUDAPEST, Külső Váczi-ut 80. szám. Ajánlja magy. kir. államvasutak gépgyárában készült csépiőgarnitufákat, ka- zalozókat stb. továbbá „saját gyártmányú“ tolókerekes rendszeres vetőgépeket és más gazdasági gépeket. lokomobilok és gőzcséplögépek- ben az ország FI Lokomobilok és gőz- cséplő-gépekre csereüzletek köttetnek, KcéVező árat előnyös fizetést fettételen. Kívánatra felvilágosítás azonnal és díjtalan adatik.
