Szatmári Napló, 1905. április (2. évfolyam, 50-58. szám)

1905-04-30 / 58. szám

FÜGGETLEN ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Egész évre 8 K Fel évre 4 K Negyed évre 2 K Egyes szám ára Vidékre postán küldve: Egész évre 8 K Fél évre 4 K 2 kr. (4 fillér.) Negyed évre 2 K Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Ipari termelő szövetke­zetek. Szatmár, 1905. április 29. I. Iparszövetkezeti téren a legna­gyobb fogalom zavar a termelő szö­vetkezetek felől uralkodik; sokan ösz- szetévesztik ezeket a szövetkezeti gép­műhelyekkel, vagy ez utóbbiakkal egyáltalán nincsenek tisztában. Mi az igazi termelő szövetkezet ? Ez alatt értjük a tagok összes erejének egybefoglalását egy társa­sági vállalatban, mely éppen úgy mint a magán és egyes egyének műhelyei, telepei vagy gyárai, egy egységes nagy vállalatként lép a forgalomba és az üzleti életbe. Ott tehát, hol egy ily termelő szövetkezetei önálló ipa­rosok alakítanak, a sok kisipari üzlet és műhely eltűnik s ezek egy nagy iparüzleti teleppé, gyárrá alakulnak át, az egyes kisiparos megszűnik mint egyén önálló üzlember lenni s csak mint a szövetkezeti vállalat eleven és egyes határozó tagja nyeri önállósága egy részét vissza. A termelő szövetkezetben ezek szerint a kisiparos tőkeereje és a ki­siparos munka ereje szembe van ál­lítva a nagy tőkével és a nagy mun­kaerővel. Mivel pedig a gyárak ké­pesek a nagy tőkével és a nagy mun­kaerővel fennállani és sikeresen mű­ködni, észszerüleg nem férhetne két­ség ahhoz, hogy ugyanazokat az ered­ményeket, a miket a gyár felmutatni tud, a kisiparosok is összesített tőké­jükkel és munkaerejükkel el ne bír­nák érni s hogy a kisiparral is át ne lehetne a nagyban való tömeges ter­melés terére lépni. Ha tehát a kisi­parosok ily szövetkezeti gyárba pén­züket befektetik, szaktudásukat egye­sítik, okszerüleg következtethető, hogy a tőkés gyárával nemcsak a versenyt vehetik föl sikerrel, hanem jobb ké­szítményeikkel, a gyárosnak közön­séges munkásokkal előállított iparcik­keit le is verhetik, a fogyasztó piacot és közönséget maguknak szerezhetik meg. Ez a tiszta elmélet, melyet meg­valósítani eddig sehol sem .sikerült, bár megvalósítására számtalan kísér­letet tettek. Arról mi nem is beszélünk, hogy a kézműves ipar versenyezzen a gyári­parral. E kettőnek készítményei any- nyira elütök, hogy versenytársakul nem is tekinthetők. A mint a gyáripar ké­szítményeinek megvan a maguk terü­lete, úgy a kézműves ipar is külön fogyasztó körök igényeinek kielégíté­sére szolgál. A kettőnek találkozási pontjai kevesek és nem lényegesek. Ily alap felfogással már most azt mondhatjuk, hogy a kézműves ipa­rossegédek alakíthatnak és tarthatnak is fenn az előadott értelmében ipari termelő szövetkezetei vagy szövetke­zeti gyárat. Ezeken azután a szövet­kezeti tagok, mint munkások megha­tározott és az üzleti viszonyoknak megfelelő munkabérért dolgoznak s ezenkívül az üzleti nyereségben is osz­tozkodnak. De ily szövetkezetnek vagy szövetkezeti gyárnak fennállása csak akkor van biztosítva, ha oly vezetők állanak élén, a kik a tagok közt ka­tonai fegyelmet tudnak tartani, akik elsőrangú szakipari ismeretekkel bír­nak s a kik a szövetkezeti üzletet ke­reskedelmi szellemben vezetni is ké­pesek. Olyan demokratikus szervezetben, minők a szövetkezetek, ilyen vezető­ket nem igen választanak a tagok, vagy ha ilyeneket meg is választanak, ezeket a tulajdonságukat a vezetők ritkán érvényesíthetik, mert a demok­rácia hamar demagógiává fajul. A szö­vetkezeti tagok eltűrhetik a vezetők szaktudását és kereskedelmi ismere­teiket maguk felett, de már a maguk által választott vezetők fegyelmi hatal­mát nem igen szeretik is csak kivé­teles esetben tűrik el. De ha ezt meg­teszik, ha a vezetők fegyelmi hatal­mát elösmerik s ez előtt meghajolnak, Hogyan kell verset csinálni? Irta: Gárdonyi Géza. Kívül meleg van. Belül hűvös van. A papa az aratóknál jár. A mama a konyhán kommandiroz. Juliska egy félbemaradt himezést varr tovább az ebédlőben. Hogy mi okból kell annak a hímzés­nek éppen most varródnia, holott se név­nap, se születésnap nem lesz a nyáron, annak kitalálására az én elmém csekély. Meglehet, azért, mert ott van az ebédlőben Lajos diák is. Lajos diák rokon. Bajos lenne kisütni: honnan. Nem is keresik, mert hátha az de­rülne ki, hogy nem rokon. Az pedig fölös­leges lenne, mivelhogy Lajos diák jeles férfiú: verset is közölt már tőle a Csobánc és Vidéke, jövőre pedig tanár lesz. Lajos diák valami ócska könyvet ta­lált. Azt olvasgatja. Unalmas könyv lehet. Lajos diák föl­föl pillant belőle és Juliskára vizsgálódik. Juliska hihetetlen gyorsasággal öltöget. Pe­dig unalmas lehet az a hímzés is. Juliska fölpillant és Lajosra néz. (Ennek a Lajos­nak éppen olyan bajusza lesz, mint Má­tyás királynak van. Mátyás királynak, akárki nézze ott a falon, égnek álló hegyes a bajusza. De csókolni való király!) — Kérdeznék valamit. — igy szakítja meg a csendet Juliska. — Hallom, felel Lajos. És a könyvet leteszi. Juliska kémlelő pillantást vet Lajosra. Azután egy határozott mozdulattal leül vele szembe az asztal mellé. — Mondja meg nekem, — szól ne­kipirulva, — hogyan kell verset csinálni ? — Semmi se könnyebb annál, — fe­leli Lajos, m — Igazán ? — Szavamra mondom. — Hát hogyan ? — Az ember elővesz egy darab pa­pirost, meg egy ceruzát. Azután belegon­dolkozik a szivébe . . . — bs leírja. — Leírja a szive gondolatát. — Hát csináljunk egy verset! mondja Juliska tapsolva. — Csináljunk. — Én irom. — Én meg diktálom. Juliska ceruzáért és papirosért fut. Maga elé teszi. Az asztalra könyökölnek és egymás szemébe méláznak. — Diktálhatok ? — Diktálhat. — De úgy, ahogy érzek? — Úgy, ahogy érez. — Mert verset írni máskép nem lehet, — Leirom, ahogyan mondja. — Hát írja: — Gondolkodom, gondolkodom : Ébren vagyok vagy álmodom . . . ? — Ébren vagy Lajos, ébren — jegyzi meg Juliska, gyorsan irva a szavakat. Ébren ? Szebb vagy, mint az álom, Kis Juliskám, gyöngyvirágom ! — Ezt nekem mondja? — kérdi Ju­liska elpirultan. — Természetesen, ha nincs kifogása ellene. — Nincs, Lajos. — Mert verset csak a pillanat hatása alatt lehet Írni és én mindig azt diktálom, ami a pillanat hatása alatt felfakad a szi­vemből. — Oh, ez gyönyörű vers. Folytassa. Figyelem ! Figyelem ! A „HONVÉD“ sörcsarnokban ? mai naPtó! kezdve kiváló minőségű Utl borok,melyek.előkelőurasági szőlők ------­-------------- ------------------------- íprmpspi, a következő arakon kephatok: Bütdiazva, 2 Sfr-ral oUjöbb. Ol áhgyürüsi az üzletben 1 lit. 36 kr., házhoz kimérve 32 kr. Szatmárhegyi „ 1 „ 36 „ „ „ 32 kr. Sikárlói az üzletben 1 lit. 40 kr., házhoz kimérve 36 kr. Apahegyi „ 1 „ 40 „ „ „ 36 „ •Z liter vételnél nagy árengedmény. SZITU Üti NAPLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents