Szatmári Napló, 1905. április (2. évfolyam, 50-58. szám)

1905-04-16 / 54. szám

2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. április 16 mert tudását s életét községének ál­dozza, annak részéről, valamint min­den oldalról, hivatalos helyről és tár­sadalmi életben, ez áldozat megbe­csülésére joggal számíthat a község jegyzője. Fürdőink érdekében. Szatmár, április 15. A magyarországi fürdők igazgatói kö­zött a magyar fürdők érdekében országos mozgalom indult meg, mely mozgalomra igazán szükség is volt. A természeti kincsekkel gazdagon meg­áldott magyar fürdők folytonos, czéltuda- tos fejlesztése és okszerű kihasználása ér­dekében áll mind a tulajdonosoknak, mind pedig a társadalomnak és az ország­nak. S mit látunk? Azt, hogy e téren az utóbbi időkig alig történt valami. Pedig a hazai fürdők nagyon is rá­szorultak a minden oldalról jövő támoga­tásra. A fürdőigazgatók jelentései megdöb­bentő adatokat tartalmaznak. Ezek szerint a fürdők túlnyomó része, a mindig deficit­tel záruló évadok következtében, anyagi gondokkal küzd, sőt találunk olyanokat is, j melyek már teljesen el vannak adósodva s tönk szélén állanak. Ki lehet ennek oka ? Mindkét tényező, melynek egyrészt saját ma­gáért, másrészt a szenvedő emberiség ér­dekében kötelessége e gyógyhelyek fenntar­tását a szivén hordani : a tulajdonosok és a társadalom egyaránt. A tulajdonosok nem tudták mindenütt és mindenben azt a ké- j nyelmet biztosítani, melyet a közönség mél­tán megkövetelhet; a közönség pedig in­kább pártolta a külföldi fürdőket, mint a semmivel sem kisebb gyógyhatású hazai- j akat. így volt ez sokáig s legkevésbé sem | csodálkozhatunk, ha ilyen viszonyok mel- j lett fürdőink a helyett, hogy fejlődtek volna, inkább hanyatlottak. A legutóbbi időben azonban nevezetes és örvendetes változás történt. Mintegy va­rázsütésre felébredt eddigi lethárgiájából egyszerre minden tényező, melynek vala­nöben, akik ha nem is keltették bennem nyomban a szerelem ideális érzetét, de min­denesetre azt, ami ahhoz legközelebb van: a vágyat. Közös sors várt reánk: a halál. Ha­nem ők, félvad lelkűkkel, örökös életvesze­delmek között élve, sokkal kevésbbé érez­ték a megsemmisülés gondolatát. Valóságos közönynyel látszottak fogadni a legrettene- j tesebb véget. Ha valamit sajnáltak, csak az volt, hogy itt kell hagyniok a gyönyöröket, | amelyeket még meg sem ismertek. Egy ideig szótalanul néztük egymást, hanem a tekinteteink ugyanazt a gondolatot i súgták nekünk; — azt a gondolatot, hogy immár úgy is mindegy, ezen a négy falon kivül számunkra más világ nem létezik többé s ami létezik, az csak a vég. És las- sankint szomorú mosoly egyesítette a gon- i dolatainkat, barátokká lettünk, amint hogy j az természetes is volt. El voltam ragadtatva e két elegáns teremtés által; fokozta pedig gyönyörömet az, hogy ők hasonló érzelmet kezdtek táplálni irántam. Aztán a gyenge­ség megtörte az erény végső hatalmát és néhány órán át, közvetlenül a halál előtt teljességgel megfeledkeztem a halálról, mely­nek gondolatát legyőzte az erősebb érzés, a szerelem. Boldog, határtalanul boldog vol­tam ; boldogabb, mint azelőtt, vagy azóta az életben. melyes befolyása van a fürdők sorsára s az egész országban kiadott jelszó : „Ment­sük meg a magyar fürdőket A kormány adta a jó példát a für­dőtörvény megalkotásával s egyéb üdvös intézkedéseivel, de a társadalom is kivette részét a munkából. A Balnaelogiai Egyesü­let mindent elkövetett, a mi tőle telhetett. Orvosaink a szövetségi gyűléseken sok helyt elhatározták, hogy betegeiknek ezután kül­földi fürdő helyett lehetőleg mindig hazai fürdőt ajánlanak. Egyletek és testületek ki­mondották fürdőink pártolását. Lapok és folyóiratok keletkeztek, melyek nagy részben, vagy kizárólag csak a magyar fürdőügyet szolgálják. Szóval minden téren megindult a buzgó munka a hazafias czél érdekében. Azonban a legsokoldalúbb, leglelke­sebb támogatás sem ér semmit, ha nem teljesitik kötelességüket azok, a kiket az oroszlánrész illet meg e munkából: a für­dőtulajdonosok és igazgatók. így tehát csak üdvözölhetjük azt a mozgalmat, melyet most indítottak a magyarországi fürdők igazgatói s melynek czélja: a magyar fürdők érde­kében országos kongresszus tartása. Nagyon helyes terv! Az emberi társadalomban folyó létérti küzdelem ma már nem olyan, mint régen volt. Régebben egyének harczoltak egymás ellen, ma már fajok, osztályok állanak harcz- ban egymással. E harcban a gyönge egyén inenhetetlenül elbukik, a szövetkezés által erős osztály feltétlenül győz. SZÍNHÁZ. Peterdy Sándor jutalomjátéka. A csütörtöki előadást valóságos ünneppé avatta Peterdy Sándor jutalomjátéka. Ez a nagy tehetségű és országos hirii színész mihamar megtalálta az utat a szatmári pub­licum szivéhez is és igy természetesnek ta­láltuk, hogy a közönség zsúfolásig megtelt házzal igyekezett honorálni Peterdynek azt a sok szellemi gyönyört, melyben az őt minden egyes fellépésekor részesítette. A Peterdi igaz tehetségét megéltette a mi kö­zönségünk és elhalmozta őt jutalom-esté­lyén nemcsak vastapssal és szeretettel, ha­— Alkonyaikor — fejezte be Marc Fauvelle az elbeszélését, — kardélre hány­tak bennünket. Mint a mészárszékra terelt barmokat, úgy hajtottak ki bennünket a szabadba, ahol aztán Don Lopez ka­tonái az összekötözött kezű elitélteket tetszés szerinti módon lekaszabolták. Lát­tam szép kedveseimet elesni a kardok alatt; — aztán engem ért az oldalomban egy éles penge . . . Huszonnégy órával később ébredtem fel önkívületemből: vala­mi csodálatos véletlen következtében egyik kedvesem szintén feléledt több más leka­szabolt emberrel egyetemben, a kiket le­szúrtak és ott hagytak, nem törődvén többé velük. Nem akarom elmondani azt a hosz- szadalmas történetet, miként menekültem meg a kedvesemmel halálos sebeink elle­nére is a brazíliai erdőkön át s hogyan fu­tottunk az ellenség megkerülésével jóbará­tok közé, akik ápolás alá vettek . . . Még öt éven át éltem aztán Rosarival együtt és noha Ízlésünk, szokásaink, ösztö­neink teljesen különböztek egymástól, igaz | szenvedélylyel szerettük egymást „a halá- i lünk emlékére“ — és sokáig nem tudtam I megvigasztalódni elveszte fölött, amikor a sárgaláz elragadta őt mellőlem. nem — mint illik — ajándékkal is. Hatal­mas babérággal és két pénzes-levéllel ked­veskedett Szatmár az ő igazi kedvenczé- nek, aki ez estén is, mint mindig, dereka­san kitett magáért. „Teli Vilmos“ czimsze- repét adta, mely neki különben is egyik legjobb alakítása. Egy nagyon kedves, bá­tor gyermeket is láttunk ez estén, a színpa­don, akiről megfeledkezni hálátlanság volna. Hermann Elluska, Dr. Hermann Lipót ügy­véd kis leánykája alakította Teli fiát, annyi tökélylyel és kedvességgel, hogy a közön­ség nem győzött tüntetni az édes gyermek mellett. Ő is kapott tapsott (sokat) vas­tapsot és czukrot. Mulató Istenek. Pénteken zónába Mu­lató Istenek ment, mely darabról annak ide­jén már megemlékeztünk. Az operett ez este semmi ujjat nem nyújtott, kivéve Ré­vész Ilonka feltűnő sikkes táncza és paj­zán jókedve, melynek végeredménye az lett, hogy a kisasszony a második felvonásban elbukott — a karzat zajos derültségére — a színpadon. Sz. HIRE k. Zug a vihar . . . Zug a vihar, tördeli az ágat, Sajog a szív, dúlja a bit s bánat; Vihar után csendes lesz a tájék: Hejh de a szív azután is fáj még! Mert ha a fa veszt is egy-egy ágat; Itt a tavasz, — hoz helyette százat: De hogyha a szivet bánat érte, Fájdalmának se hossza, se végei Italin Elek. — Kinevezés. Kristóffy József vár­megyei főispán a legutóbb tartott várme­gyei közgyűlésen dr. Ecsedy Gedeon felső­falusi körorvost tb. járásorvosnak nevezte ki. — Igazgató változás. Mint értesü­lünk a szatmári gőzmalom-társulat igazga­tóságából Keresztes András és Lengyel Endre a kér. törvényszéknél töröltetett s helyettök Vajay Imre dr. és Leugyel Alajos jegyeztettek be mint igazgatósági tagok. — Uj díszpolgár. Szatmáron moz­galom indult meg aziránt, hogy Halász Fe- rencz miniszteri tanácsost, aki a város is­koláinak államosítása körül sokat fáradozott érdemei elismeréséül a város díszpolgárává válassza. Az indítványt a legközelebb köz­gyűlés elé terjesztik. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Kern János adóhivatali gyakornokot a szi- nérváraljai adóhivatalhoz adótisztté nevez­te ki. — Rendkívüli közgyűlés. A szat­mári köztörvényhatóság e hó 13-án rend­kívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya a felsőipariskola építésére vonatkozó szerződés fölött való határozathozatal volt. A köztörvényhatóság egyhangúlag elfogadta a szerződést és a felsőipariskola helyiségei számára az Árpád-utczában egy katasztrális hold szabad teret engedélyezek Az építke­zést még a nyár folyamán megkezdik. — Tisztujitás. Bereg vármegye teg­napi rendes tavaszi közgyűlésén Jobszty Gyula nyugalomba vonult alispán helyett egyhangúlag Guláczy István dr. főjegyzőt választották meg alispánná. Főjegyzővé Kom- lóssy György felvidékei főszolgabirót vá- lasztották meg. Felvidéki főszolgabíróvá Figyelem! Ole»ó bwjeyyséh. A „HONVÉD“ sörcsarnokban Figyelem / a mai naptól kezdve kiváló minőségű iád boroH, melyek előkelő urasági szőlők termései, a következő árakon képhatók: iJutdiázVa, ÜVcgdjfeítl 2 oksüfeb. Sikárlói az üzletben 1 Apahegyi „ 1 lit. 40 kr., házhoz kimérve 36 kr. ,, 40 „ „ „ 36 „ Oláhgyürüsi az üzletben 1 lit. 36 kr., házhoz kimérve 32 kr. Szatmárhegyi „ 1 „ 36 „ „ „ 32 kr. 5 liier rétéinél nagy árengedmény.

Next

/
Thumbnails
Contents