Szatmári Napló, 1905. április (2. évfolyam, 50-58. szám)
1905-04-09 / 52. szám
Szatmár, 1905. április 9. Vasárnap Második évfolyam 52. szám. SZATMÁRI NAPLÓ FÜGGETLEN ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve : Pfct’" ^[Negyedévre 2K & |:Negyed.évre 2.50 K Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.) Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Tisztelettel kérjük ama tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése április elsejével lejár, hogy előfizetéseiket minél előbb megújítani, s azok pedig, kik hátralékban vannak, hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap küldésében fenakadás ne történjék. Választási jog. ii. Ne gondoljuk azonban, hogy a nemzetállam fázik és irtózik eszmék hirdetésétől. Korántsem. Sőt erkölcsi alapokon nyugvó eszmék hirdetése utján a nemzet gyökere nyer erősbö- dést. A szocializmus is elfér itt a maga természetes jogosultságában. A szabad eszme hirdetése az igazságnak megfelelően párosulhat teli érzéssel, meggyőzéssel; de nem izgatással, lá- zitással, melyet a nemzetnek, hogy belsejében rend legyen, csak a büntetőtörvénykönyv rendelkezései szerint kell megtorolni. Ekként internálva a bontó ele- ; meket, nem félek én attól, ha a fent részletezett korlátok közt minden poi- i gárnak megadjuk a választási jogot. így már meg is volna oldva az általános választási jog kérdése, mely természetes korlátái között a nemzetállam eszméjével — nézetem szerint nem ellenkezik. A többes szavazatot, vagyis a kinek magasabb az iskolázottsága, annak fokonkint több szavazat adassák, nem helyeslem; bárha igaz lehet az a tétel, hogy magasabb iskolázott- ságu, műveltségű egyénben sokkal éberebb a nemzet gondolkodása és igy nagyobb mérvű igénye lehetne a nemzet jogára. De ez csak relative áll fenn. A választási jog egységes egész, molyben a nemzet politikai ak- tuvitása személyesül meg, másrészt pedig a többes szavazat sok viszás- ságnak lehetne szülője. A többes szavazat különben is ellenkezik az egyenlőség elvével, mely pedig a nemzet akaratának megnyilvánulásánál, a polgárok gondolkodását illetőleg, fontos szerepet játszik. El kell tehát fogadnunk az általános választási jogot fenti korlátok mellett oly értelemben, hogy mindenki, választó, kiben a nemzet öncélja lakozik. És ez szerintem a legideálisabb választási rendszer a nemzetállamban. Mi képezi manapság a választási jogosultság alapját nálunk ? Értelmiség és vagyoni cenzus. Itt most az utóbbiról beszélek. A vagyoni cenzus oly magas, hogy emellett lehetetlen a valódi polgári elemnek a választók sáncai közé s ekként a parlamentbe jutni. Különösen terhes a választói jogosultság alapjául szolgáló vagyoni cenzus a kisiparosságra nézve olyannyira. hogy ma az iparosságnak 80 %-a kivan rekesztve legfontosabb politikai jogából. Nem tudom, mi lehetett az 1877. évi XXXIII. t. c.-nek, mely a választási jogról szól, célja? Ha csak az nem. hogy a konzervatív elemnek nagyobb, a radikális elemnek szükebb tér engedtessék? Mert ez az intenció látszik ki a törvény szelleméből. A konzervatív elemet tudvalevőleg birtokos és földmivelő, a radikális elemet iparos és munkás osztály képezi. Az előbbiek történelmi hagyományoknak, az utóbbiak inkább reform eszméknek hívei már foglalkozási közüknél, világnézetüknél fogva is. Az államnak nem kell félni az eszmék hadseregétől ; sőt az az állam csak fejlődik, mely történelmi folyamata mellé az eszméknek is tért enged, miknek hatása abban szakott mutatkozni, hogy a régi elavult intézmények a modern ujabbkori követelmények szerint alakulnak át. Áprilisi tréfák. A mi komoly, praktikus, törvények és büntetések által kormányzott időnkben is megőrizte április elseje azt a privilégiumát, hogy ilyenkor büntetlenül tréfálkozhassunk és gúnyolódhassunk ártatlan felebarátainkkal. Természetes, hogy a tréfában sem szabad annyira mennünk, mint az a bizonyos angol hölgy, a ki elcsente barátjának óráját s aztán kijelentette, hogy az óráról mit sem tud. Mikor azonban a rendőrség megtalálta nála az órát, úgy vélekedett, hogy csak „áprilisi tréfa“ az egész s megsértve is érezte magát, a gyanúsítás miatt. A hatóság hitelt is adott az állításnak s az angol hölgyet egyszerűen elcsukta legközelebbi április elsejéig — csupa tréfából. Hogy mily könnyű lépre csalni egész emertömegeket, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a kis eset, mely 45 év előtt Londonban történt. Néhány héten keresztül több ezer londoni polgár hivatalos külsejű, pecsétes leveleket kapott a következő tartalommal: „Tower —London. Feljogosítjuk ezen levél tulajdonosát, hogy 1860. április | elsején részt vegyen a fehér oroszlán tín- ! népi fürdetésén. Bejárat a Fehér kapu.“ A nevezetes napon aztán tényleg össze | is gyűlt több ezer ember a Tower előtt. Érdekes az esetben az, hogy senki sem tudta, hogy hol van a fehér kapu, sem azt, hogy ki küldte a meghívó leveleket s csak nagy nehezen lehetett megmagyarázni az érdeklődő tömegnek, hogy egyszerű áprilisi tréfának esett áldozatul. Már XIII. Lajos király korában is szokásosak voltak az áprilisi föl- ültetések, mint egy lótharingiai herceg esete j is bizonyítja, aki feleségével együtt parasztruhába öltözött s aztán sorba megtréfálta az őrt álló katonákat. Angliában különösen a munkásosztálynál népszerű az áprilisi tréfa. Hampshireben április elsején éjfélkor legények és leányok gyűlnek össze a felültetett háza előtt s harsány szóval, éneklik: „Április elseje ime eljött s a legnagyobb bolond a házban te vagy; ha április elseje újból eljön, a legnagyobb bolond megint csak te leszel!“ Az Egyesült-Államokban nem szokások a felültetések, sem a tréfás természetű ajándékok küldözgetése. Ellenben egyes vidékeken hatalmas üt- legekkel ünnepük április elsejét. Ha két jó barát találkozik az utcán, jól végigvágnak egymáson; természetes, hogy néha ezek az ütlegek egészen komoly természetűek, mert a tréfa ürügye alatt, néha az egész esztendő alatt szenvedett bántalmazásokért is bosszút állanak. Indiában nagy passzióval csapják be az emberek egymást oly módon, hogy valamelyik ismerősük nevében levelet Írnak az áldozathoz, melyben azt vendégségbe hívják meg; nagyot mulatnak aztán a kelletlen vendéglátó és a hívatlan vendégek bosz- szuságán s az esetleges konfliktusokon. Az áprilisi tréfák eredetéről többféle legenda kering; némelyek Nóé opánk tévedésére vezetik vissza, aki bárkájából az első galambot április elsején bocsátotta szárnyra. Az áprilisi tréfák azonban legtöbb valószínűség szerint a régi újévi ünnepekből származnak; ezek az ünnepek egy hétig tartottak s április elsején fejeződtek be. Az akkor újévi ünnepek tréfálkozási kedve a mai áprilisi felültetésekben őrizte meg emlékét. Arany-, ezüst éKszereK is óráH legolcsóbban. Fali- ébresztő- és ingaórák = eladása és javítása = 2 évi jótállás mellett. Kfltna Fcrncz Szakértelemmel végez : arany- ezüst ékszerek, Grammaíen, fonográf s egyéb tnechaniHai szerHezeteK javítását. órás és ékszerésznél. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít. SZftTm, MH-tír, Báró Vécsey-tiáz . Tört aranyat, ezüstöt napi áron vesz vagy becserél. Szemüvegek, csiplelök olcsón finom kivitelben kaphatók. »Favitások szakértelemmel végeztetnek.
