Szatmári Napló, 1905. március (2. évfolyam, 39-49. szám)
1905-03-08 / 42. szám
2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. márczius 8. barátok és rokonok rajongó sze- retetete vett körül és a kinek mindene, a mit gyermek a szülőitől megkívánhatott, — meg volt. Éppen ezért érthetetlen mindenki előtt Markó Olga eltűnése, a melynek hírét bizony az első pillanatokban mindenki kétkedve fogadta. Volt és eltűnt. A legszorgosabb kutatás sem tudott nyomára jutni. A szülők mélységes bánata leírhatatlan, mert hiszen semmi Írást nem hagyott maga után, a melyből esetleg hollétére, vagy öngyilkosságára lehetne következtetni : A titokzatos eltűnésről tudósításunk a következő: Szombat délelőtt. A Battyányi utcza végén lévő emeletes házban lakott Markó Olga, Mandelaum Sámuel közszeretetben álló polgártársunk szüleivel. Reggel még nagyon vidám volt úgy hogy sejteni sem lehetett, hogy valami sötét tervvel foglalkozik. A délelőtt folyamán az édesanyja eltávozott hazulról. A lakásban ő maradt csak egyedül és a cseléd, a kit elküldött valahová. Ekkor ment el hazulról, hogy talán soha többé vissza ne térjen. Délben úgy a szülők, mint testvérei hazaérkeztek. Midőn arról értesültek, hogy leányuk nincsen odahaza, még örvendettek, mert Markó Olga az utólsó hetekben be- ! tegeskedése miatt nem hagyta el a szobát. — No végre, mégis rá szánta magát, hogy kimenjen — mondták a szülök, Az idő ezenközben telt. Az ebéd idő is elmúlott és Markó Olga még ekkor sem jött vissza. A szülök erre a cselédet a szomszédba, majd barátnőihez küldték érte. A cseléd azonban azzal jött vissza, hogy sehol se látták. Erre a rokonoknál éideklődtek, de j ott is azt mondották, hogy ott nem volt. A család ekkor rosszat sejtett és mindenfelé kerestetni kezdte, de sehol se tudtak felvilágosítást kapni. Nyomok a Szamos partján. Az urileány eltűnésének hire futó tüz- ként terjedt el a városban. Eleinte kétkedve fogadták a hirt, de délután úgy, három óra körül már arról beszéltek, hogy öngyilkosságot követett el és a Szamosba ölte magát. A szülők erre nyomozni kezdtek a folyópartján lakó embereknél. Már a vashid körül mondták, hogy a déli órákban láttak a hídon keresztül menni egy fekete ruhás magas nőt, a kinek fején kendő volt és a derekát is egy kendő fogta át. Ezen a nyomon haladva a Szamos túlsó felén többen ugyanezt állították. — Hogy nézett ki? — kérdezték egy kertésztől. — Magas, sugár termetű volt, fekete ruha, kendő és magas sarkú czipő alábán. Ez a leírás kétség kívül a Markó Olga személyére vonatkozik s a kérdezettek tovább azt mondották, hogy látták a folyó partján menni. Közbe közbe megállott és nézte a vizet . . . majd tovább ment, a mig a járó kelők szemei elől eltűnt. A Szamos parton, a peczérdén túl lábnyomokat is találtak a puha földben. E lábnyomok, melyek állítólag a Markó Óigáé, egész a viz közelségéig vezetnek. Tovább a parton lábnyomok nincsenek. A kihallgatott emberek beszédéből meg lehet áliapitani azt, hogy a Szamosba ölte magát, de lehet az is, hogy elbujdosott valamerre. Ez utóbbi föltevésnek azonban ligha lehet — sajnos — hitelt adni, mert eltűnése óta három-négy nap telt el s igy tekintve, hogy a szomszédos községek távirati értesítést kaptak a relytélyes eltűnésről, ha életben lenne feltétlenül érkezeit volna hir a feltalátásáról. A szülők a legborzasztóbbra is elkészültek és inkább hiszik a leányuk halálát, mint hogy életben van. Éppen ezért a holttest felkutatására a Szamoson megtétették az intézkedéseket. Kutatás a vízben. A szerencsétlen végit urilány holttetemét vasárnap délután kezdték kutatni a Szamos vizén. Csolnakon, csáklyákkal hatoltak le a fenékre, de hiába. Az eddigi keresés ott is hiába valónak bizonyult. Azt hiszik, hogy a holttestet a jég messze elvitte. Szombaton ugyanis jégzajlás volt a folyón és ilyenkor ez az elem pusztít a mi útjába kerül. Lehetséges azonban, hogy valahol megakadt a holttest és felszínre bukkan. A részvét. A sors által ily megrenditően sújtott család iránt óriási részvét nyilatkozott meg. A Battyányi-utczai lakáson egymás kezébe adják az ismerősök, barátok a killincset, hogy vigasztaló szavukkal enyhítsék a szülők és testvérek mély fájdalmát. Egész nap valóságos népcsődület van a ház előtt s tudakozódni járnak a felől, hogy mi van az eltűnt úri leánynyal. A súlyos esetben az a legborzasztóbb, hogy senki se tud magyarázatot találni Markó Olga tettében, mert legmeghittebb barátnői előtt, de egyáltalán környezete előtt a legcsekékélyebb jellel sem árulta el tervét, szándékát. Valószínűnek tartják, hogy a feltűnő megjelenésű, kedves, nagymüveltségü leány pillanatnyi elmezavarában követte el tettét, a melylyel nem csak szülőit és testvéreit, de kiterjedt rokonságát és barátnőit borította sötét gyászba. Az első biztos nyom. A Szamoson való kutatások, ma kedden vezettek némi eredményre. Őt magát, a szerencsétlen Markó Olgát nem találták meg, de kihalászták a Szamosból azt a nagykendőt, a mely eltávozásakor rajta volt. A kendő csupa iszap volt és egy a vízben szerte szét álló fagyökerekbe volt megakadva. A kendőt felismerték és most e hely körül keresik a holttestet, mert nem lehetetlen, hogy a viz nem vitte tovább. SZÍNHÁZ. Huszárvér. Szombat este mutatták be nálunk Landersberg és Stein társasczég Huszárvér czimü nagy operettjét, melyhez a zenét Máder Rezső az operaház igazgatója szerezte. A nagy operette a budapesti Magyar színházban nagyot bukott, hol a vérbeli művészek igyekezete mégis tudott némi lüktetést hozni a csenevész darabba, de természetes, hogy nálunk, hol a szerző munkáján csak rontani tudnak a nagy operette minden zaj és taps nélkül csendesen elhunyt. Meg is írjuk ezt, hisz a Huszárvér unalmas, szellemnélküli szövegét, zenéjét végig szenvedni. A hihetetlenül rossz szereposztás Áldori kezébe adta a főkomikus szerepet s mosolylyal vegyest bosszanko- dással tapasztaltuk, hogy Áldori ép oly rossz komikus mint a milyen rossz tenorista. Zajos tapsot kapott Solti Vilma, kinek gyönyörű és tiszta koloraturját, kedves játékát élvezni lehetett. A tüz-tüz és egy-kettő-há- rom előnyösen ismert de már kissé elcsépelt kupiék mint betétek szerepeltek a darabban de Révész Ilonka nem tudta érvényre juttatni azoknak szépségeit. Különben helyesen tánczolt. Szentes, Tisztay és Gerő komikus jelenetekben, Papir, Bay, Kendi és a kadét uniformisban fess Kőszegi Aranka igyekeztek a darabon segíteni. Vasárnap megismételték az előadást s az igen csekély számú közönség körében gyakran felhangzó ásitás összeolvadt a zenekar hullámaival. Kendy Boriska jutalomjátéka. Társulatunk egyik legtehetségesebb tagja Kendy Boriska drámai szende f. hó 9-én csütörtökön veszi ki jutalomjátékát a midőn egyik legkedvesebb darabjában. „Egy szegény ifjú története“ czimü színmű egyik főszerepét fogja kreálni. Ezen élvezetesnek Ígérkező estét szives figyelmébe ajánljuk olvasóinknak annál is inkább, mivel a jutalmazandó szerény ibolyaként húzódott meg az egész saisonon át, a reklám nagy dobját sem közvetlenül sem közvetve nem verte, babér virág nem nyílt útjában csak egyedül a közönség önkéntes pótadója a taps volt az a mivel az igaz és poetikus művészetét honorálták. K. Hegyi Lili vendégjátéka. Hétfőn este a debreczeni színház jeles tagja K. Hegyi Lili mint vendég lépett fel nálunk a mikor is Bobherczeg czimszerepében ra- gyogtatta úgy játékbeli valamint gyönyörű énekes tehetségét. Ma János vitéz, Iluska szerepben búcsúzik tőlünk. HIRE k. Dal. És álltunk némán, kéz a kézbe, Szemünkbe könny nem reszketett; Merengve néztünk ki az éjbe, A holdvilágos nyári éjbe És nem mondtuk: Isten veled! És nem fogadtunk földre, égre Örök hűséget, végtelent, Nem eskiidöztiink te se, én se, Csak néztünk szófián ki az éjbe S a sok csillagra odafent. . . És hogy lent is a messze síkon Ezernyi apró mécs kigyult: A holtomiglan ajkainkon Sóvárgó szomjas ajkainkon Egy szenvedélyes csókba fűlt. . . Szilágyi Ferencz. — Személyi hírek. Kristóffy József főispán tegnap délután Szatmárra érkezett. — Dr. Kelemen Samu országos képviselő ma Budapestre utazott. _________________ ta vaszi és nyári angol sző- \ a t f** , l posztó és gyapjuszövetujdonságok óriási vá- Wy P I Q 7 V ÍJ I 3 vet üzletébe lasztékban érkeztek meg * Deáktér 21. sz. jlertiii Sohn et Ce Oh T““
