Szatmári Napló, 1905. március (2. évfolyam, 39-49. szám)

1905-03-26 / 48. szám

1905. márczius 26.

SZATMÁRI NAPLÓ

3

A bokréták egész virágos kertté varázsolták a színpadot s mellettük az egyes családoknak ezüst és aranynemü ajándékai j ragyogtak. Közben hullott a zsinór pad- 1 lásról a babér és virág eső, egy hatalmas babér koszorún pedig 5 pecsétes drága levél függött.

Végül a 800 szatmári ifjú legnagyobb meglepetése emelkedett ki a sülyesztőböl, Kornay élethü mellszobra, a melylyel Papír Sándor bizonyította be kiválóságát a művészetnek szobrászati ágában is.

Az est szakadatlan sorozata volt az | ünnepeltetésnek, Kornay boldogan, szívvel és lélekkel játszott, kedvesen énekelt. Fő- [ kép a staccato polkát ujrázta sokszor a közönség, a mely nehéz dallal a magyar színpadon tudvalevőleg kívüle csak Szoyer Ilonka próbálkozott meg. Felvonás végén is sokszor hívta a közönség Kornayt a lámpák elé s addig nem szűnt meg tapsolni mig a kis vasajtóban kedvence meg nem jelent. Papír mint Janhó, Tisztay mint Csuli, Szentes és Kőszeghy Aranka illeszkedtek bele pompás játékukkal, az ünnepi est keretébe. Sz.

Szatmári szerző a Népszínházban. A magyar operett Írók száma a szatmári ügyvédi kar egy fiatal és tehetséges tagjával, gyarapodott egygyel. Dr. Havas Miklós ügyvéd ugyanis egy színházi estét betöltő magyar tárgyú operettet irt, a melynek „Lavotta szerelme“ a czime. Az uj operettnek tárgyát szerző hires a magyar zeneköltőnek Lavotta Jánosnak változatos és tarka életéből merítette s a hires bohémnak néhány pompás kalandját vitte a színpadra. A darab zenéjéről nagy elismeréssel szólanak azok, kik hallották. Csupa uj szin, ötlet és elejétől kezdve végig magyar motívumok vannak benne, a mi már maga teljes sikert biztosit az operettnek. Lavotta szerelmét a jövőszezonban mutatják be a budapesti Népszínházban.

HIRE k.

A koldus.

— Turgenyev. —

Mentem az utcán, amint egy törődött, ősz koldus szólított meg. Szeme gyuladt volt, ajka kékes, tisztátalan se- sebeit csak félig takarták el a rongyok.

Ezt a szerencsétlen embert ugyancsak | letörte a szegénység.

Vörös, dagadt kezeit felém nyújtotta. . . Segítségért könyörgött... Sem erszényem, sem órám, még a zsebkendőm sem volt zsebemben. Mindenemet otthon hagytam.

Reszkető kezét kinyújtva állott előttem a koldus. Zavaromban erősen megráztam piszkos jobbját és igy szóltam hozzá:

— Ne vedd rossz néven barátom, de jelen pillanatban semmim sincs.

A koldus rám vetette gyuladt szemét, kékült ajkát nevetésre húzta szét és kezemet melegen megszorította.

— Sebaj, barátom: — mormolá.

— Ezt is köszönöm, ez is megkönnyebbülés nekem, barátom.

Éreztem, hogy alamizsnát kaptam felebarátomtól.

A választók névjegyzéke. A

belügyminiszter körrendeletét intézett Szatmár város központi választmányhoz az országgyűlési képviselőválasztók 1905. évi névjegyzékének kiigazítása, illetve az 1906. évi évre érvényes névjegyzék elkészítése tárgyában, s e körrendeletben felhívja a központi választmányokat a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Az ideiglenes jegyzék elkészítése céljából tartandó ülés lehetőleg április 15. előtt, legkésőbb azonban ápril 15-én , összehívandó. Az ideiglenes névjegyzéket március 5-én feltétlenül már ki kell tenni közszemlére. A központi választmány Antal Kristóf elnöklete alatt március hó 20-ától megkezdte működését s mindennap délelőtt 9-től 12 óráig veszi tudomásul a választó polgárok jelentését. Az erre vonatkozó hirdetmény a napokban bocsájtotta ki a polgármester.

— Meszlényi püspök végrendelete.

A „Szatmár Németi“ ez. laptársunk legutóbbi számában „egész határozottsággal“ arról értesül, hogy Meszlényi Gyula püspök végrendeletét a rokonság köréből megtámadták. A megtámadásra a végrendelet alatti hiányosság adott okot és pedig, hogy a törvény ugyanis azt rendeli, hogy ha több Ívből áll a végrendelet, akkor az iveket összekötő zsinórt magának a végrendelkezőnek és azonkívül legalább egy vég- rendeleti tanúnak kell saját pecsétjükkel lepecsételni. — Itt azonban az történt, hogy a zsinór csak a püspök pecsétjével van ellátva; igaz ugyan, hogy a záradékban a végrendeleti tanuk elismerik, hogy a végrendelkező püspök az ő szemük előtt sajátkezűig pecsételte össze az iveket. Bár a megtámadás ez alapon indokolt lenne, mégis kénytelenek vagyunk laptársunk hírét megczáfolni, mert mint illetékes helyről értesülünk a végrendelet peticziójárói semmit sem tudnak.

— A városi tisztviselők szabadsága.

A városházán az előző években megtörtént, hogy a tisztviselők nagyrésze a nyári hónapokban, júliusban és augusztuskan majdnem egyszerre vették igénybe szabadság idejüket. A polgármester mint értesülünk ezt az állapotot megakarja szüntetni és e végből fölszólította az ügyosztály vezetőket, hogy a tisztviselőkkel állapodjanak meg a szabadságidőre és azt hozzá terjesszék fel. A tisztviselők igy lehetőleg felváltva, különböző időkben veszik ki a szabadságukat.

— A Kölcsey-kör múzeuma. Szatmár város előkelő irodalmi köre tudvalevőleg már régebben mozgalmat indított, hogy múzeumot létesítsen. A mozgalomnak eredménye is van, amennyiben a muzeum még ebben az esztendőben megnyílik. Az eddigi tervek szerint a megnyitást május hó 6-án tartják meg fényes ünnepségek keretében. A rendezőség most munkálkodik a Programm összeállításán s mint halljuk, a színházban műkedvelői előadás is lesz. A muzeum megnyitására a kulturminiszter kiküldöttje is leérkezik Szatmára.

— Uj orvos Szatmáron. Dr. Fekete Sámuel, Schwarcz Albert helybeli nagykereskedő fia, ki a budapesti klinikákon és kórházakban hosszabb ideig működött és jelenleg is hosszabb ideje külföldi tanulmányúton van, mint értesülünk, közelebb városunkban telepszik le.

— A hü állat. Miska, a sarki hordár üres óráiban azzal is foglalkozik, hogy holmi apróbb üzleteket is köt. Tegnap este egy hozszu cukorspárgára fűzött ebet kínált a járókelő közönségnek. Végre egy ur vevő szándékkal fordul a hordárhoz:

— Szeretném megvenni ezt a kutyát, ha tudnám, hogy hü állat.

— Mit? Hogy hü állat-e — szólt a hordár méltatlankodva. — Hát tetszik tudni, hogy én ezt a kntyuskát már ötször adtam el, s mindannyiszor visszaszökött hozzám.

— Változás az erdődi vasútnál. A

Szatmár-erdődi vasút igazgatósága közli velünk, hogy április hó 15-étől a menetrendben változás fog beállani. A 15. sz.

vonat ugyanis, a mely a Szatmárhegy piacz- ról 5 óra 9 perczkor indul e hó 23-tól kezdve Szatmárhegypiacz állomásról 30 perez késéssel, vagyis 5 óra 39 perczkor fog elindulni.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Horváth Jenő f.-gyarmati s. telekkönyvvezetőt a fehér- gyarmati járásbírósághoz telekkönyvvezetövé nevezte ki.

— A rettenetes könyv. Egy megyebeli városból Írják nekünk a következőket. A város lelkipásztora megállt Z. könyvkereskedő kirakata előtt. Szigoruau vizsgálta a kiállított könyveket, hogy nincs-e közöttük olyan, amely a lelkész ur nyájának erkölcseit veszélyezné. Már éppen indulni akart, mikor homloka hirtelen elborult. Egy könyvet látott, amelynek ez volt a cime: Mit kell egy fiatal leánynak házassága ellőtt tudnia ? A tisztelendő ur kemény lépésekkel ment be az üzletbe és kérte a kirakatbeli könyvet. A vevők mind elbámultak s a kereskedő csodálkozva igy szólt:

— De tisztelendő ur, az nem önnek

való.

— Mégis kérem, látni szeretném.

— De biztosíthatom tisztelendő urat, hogy az a könyv éppen nem önnek való 1

A lelkiatya erre éktelen dühbe jött.

— Látni akarom, érti! Adja ide rögtön. Mi az ára?

Aztán hat koronáért megvette a könyvet. Otthon izgatottan bontotta ki a könyvet s mohón kinyitotta. De roppant megnyúlt az ábrázata, mikor látta, hogy — szakács- könyv.

— Kaszirnök sztrájkja. Sokféle sztrájkról hallottunk már, de olyan, amely mint tudósítónk írja, most van Aradon készülőben, még nem igen volt. Az aradi kávéházi kasszatündérek készülnek komolyan a sztrájkra, s részben jogos is a feljajdu- lásuk. A sztrájk főoka az, hogy havi fize- tésök csak 30 korona, amelyből bizony nem igen lehet tisztességgel megélni. Második oka az elégedetlenségnek az, hogy egyhuzamban 10—12 órát kell ülniök a lélekölő füsttel telt kávéházakban. A kaszirnök követelése az, hogy adjanak a kávésok legalább havi 50 korona fizetést, és hogy 8 óránál tovább ne foglalkoztassák őket. Tegnap már három kaszirnő tagadta meg a szolgálatot s hagyta el a kávéházat.

— Fontos Amerikába utazóknak. A magyar kormány az Amerikába való utazást most már Brémán át is megengedte. Fiúmén át Amerikába szóló útlevelek most már Brémán át is érvényesek, ha az illető utas egy Bremennek szóló hajójegy birtokában van. Aki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül kell otthonról 20 koronát előre Bremenre előlegnek beküldenie, mire rögtön megküldetik a hajójegy. Jóegész- ségü és munkaképes munkások, akik az amerikai rendeltetési helyig szóló vasúti jegyet kifizették és azonkívül még 50 koronát készpénzben felmutatni tudnak. Amerikában beboczátást nyernek. Akinek barát- jai vannak Amerikában, hozza magával azok címeit. Szembetegek, vagy egyéb testi fogyatkozásban szenvedők, 50 évnél idősebb személyek, vagy olyanok, a kik valamely Amerikában levő gyárral szerződést kötöttek, mely szerint ott bizonyos meghatározott bérért dolgoznak, Amerikából visz- szautasittatnak. Ratiborban, valamint Bre- menben minden kivándorló megvizsgáltatik, mindenki tehát, a ki Bremenben hajóra felszáll, előreláthatólag Amerikában bebocsátást nyer.

— Az „Első magyar általános biztosító társaság“ 1904-ik évi üzleteredményéről szóló mérleget az utolsó oldalon közöljük. Ebből az alkalomból is kitűnik ezen virágzó magyar vállalatnak — közel félszázados — sikeres működése. Az évi nyeremény 1 millió 985.056 korona 38 fillér, melyből a részvényesek között 1 millió 200.000 korona került felosztásra s igy minden egyes részvény után 400 korona fizettetik ki osztalékképen. A társaság a tiszta nyereség egy részét biztosítéki alapjainak és tartalékainak gyarapítására fordította. Nevezetes a társaság életbiztosítási üzletének fellendülése. Az elmúlt évben az