Szatmári Napló, 1905. március (2. évfolyam, 39-49. szám)
1905-03-10 / 43. szám
2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. márczius 10. Csatározás a Szamoshidnál Rendőrök és civillek harca. (Saját tudósitónktól.) Még a nmlt esztendő január 17. napján történt, hogy a Szamoshidja körül lakó embereket óriási lárma tette figyelmessé. A nagyzajt Peleskei Mihály hegyi atyafi ouozta, a ki berúgott állapotában, a ki csak eléje került, mindenkibe belekötött. Viselkedése végre is tűrhetetlenné vált, úgy, hogy a rendőri segítséget kellett ellene igénybe venni. Nemsokára elő is került a sarokról Mitzger Antal rendőr, a ki előbb jó szóval, mikor pedig ez nem használt más eszközzel akarta csendre inteni Peleskeit. Beakarta kisérni a laktanyába, de Peleskei vonakodott őt követni. Közben csoportosulás támadt, majd oda vetődtek Gulya János, Sulyok András, Sziics Antal legények és neki támadtak nemcsak Mitzgernek, de a segítségére siető többi rendőröknek is. A dulakodásból verekedés lett. Botok bicskák, kardok csattogtak és folyt a vér is, mint a viz, Végül a rendőrök a verekedőket be kisérték az őrszobába. Hogy hogy nem Peleskei a dulakodásban valakitől ütést kapott a bal szemére, a mely oly módon sérült meg, hogy kikellett venni és Így megvakult. Hatóság elleni erőszak miatt vádat emeltek Peleskei Mihály, Szűcs Antal, Gulya János és Sulyok András ellen. Súlyos testi sértés miatt Peleskei vádolta Mitzger Antal Városi János és Molnár Antal volt rendőröket. Ez ügyben a szatmári kir. törvényszék tegnap, csütörtökön tartotta meg a főtárgyalást, a melyen Pap Endre törv. biró elnökölt. Szavazó bírák voltak Vajda Jenő és Paál István. A vádat Némethy József kir. alügyész képviselte. A rendőröket Dr. Vajay Károly t. főügyész helyettese Dr. Ve- réczy Ernő védte. A tárgyalás reggeli 9 órától este 6 óráig tartott. A per óriási anyaghalmaza miatt. Az ügyben harminczhat tanút hallgatott ki a törvényszék. A vádlottak közül Peleskei beismerte, hogy rendőri beavatkozásra való módon viselkedett, mig a többi j vádlottak tagadtak, hogy a verekedésben aktiv szerepet játszottak volna. A tanuk ellenben azt bizonyították, hogy igenis részt vettek a rendőrök bántalmazásában. Egyik másik azonban eltérő vallomást tett. A bizonyítási eijárás során Városi János és Molnár Antal volt rendőrökre nem igazolódott be az, hogy ők vádlóitokat bántalmazták volna s ezért a kir. ügyész elejtette ellenük a vádat. Némethy József kir. alügyész Peleskei Mihály, Szilágyi András, Gyulya János, Sulyok András vádlottakat hatóság elleni erőszak miatt kérte elitélni, Mitzger Antalt pedig s. testi sértésért. Veréczy Ernő dr. hatásos védbeszéd- ben bizonyította be Mitzger ártatlanságát és kérte felmenteni. A kir. törvényszék azután tanácskozásra vonult vissza s Pap Endre elnök nemsokára kihirdette az ítéletet, a mely Peleskei Mihály 8 napi Szűcs Antal Gulya János és Sulyok Antal egy egy hónapi fogházra sújtotta. Mitzgert felmentette a vád alól. Megkárosított szatmári kereskedők Házaló fővárosi utazók. Hiába hozták meg a vidék kereskedelme és ipara érdekében a házalási törvényt, nincsen annak semmi foganatja, ha annak szigorú végrehajtását nem ellenőrzi senki. Napról-napra szaporodnak a panaszok iparosaink köréből, hogy a fővárosi szabóüzletek Szatmáron leházalják az ösz- szes jobb, hitelképesebb családokat és elviszik a rendelményeket. Úgy van ez fehérneművel, sőt cipővel is, mert ha egy jobb módú családnál történt eljegyzésről hirt adnak a lapok, rögtön itt vannak a bécsi gyárosok utazói, hogy a rendelést elkaparintsák. Tudunk például esetet, hogy egy bécsi ékszerész cég utazója már 15 éven át min- minden tavasszal és ősszel pontosan megjelenik. Végig házalja az üzletileg „jó“ házakat, sőt hatósági személyeknél is köt egy kis ügyletet s eltávozik, a nélkül, hogy a haja szála meggörbülne. Nagy baj az, hogy nincs még polgárságunkban kifejlődve annak a tudata, hogy a nemzeti vagyonosodás első és főkelléke, hogy a vidéki gócpontokat kell fejleszteni, a mi csak úgy érhető el, ha a vidéki polgárság első sorban is otthon szerzi be szükségleteit, amennyiben azok otthon is beszerezhetők és manapság kereskedőink raktárai elég gazdagok, hogy azokban bőven akad választék minden szükségleti cikkből és iparosaink is, cipészek, szabók, szabónők, asztalosok olyan árukat állítanak elő, hogy tényleg fölösleges itt minden megrendelésgyüjtés. A polgári önérzet és azon tudatnak fölébresztése nélkül, hogy kiki tehetsége szerint segítse meg polgártársát, eredményt elérni soha nem fogunk, mert a házalási tilalom kijátszásával a szükségletek jó részét a szatmári polgárság se jobban, se olcsóbban, mint azt itthon tehetné, még mindig idegenből szerzi be. SZÍNHÁZ. Egy szegény ifjú története. Ünnepelni gyűlt össze tegnap este a színházba egy minden tekintetben válogatott és uri- közönség egy olyan művésznőt, a kinek brilliáns játékában, tudásában ebben a szezonban már annyi gyönyörűséget találtunk. Ez a művésznő K e n d y Boriska, a társulat drámai szendéje, „ ez a minden izében művészi egyéniség. Ő tartotta meg tegnap jutalomjátékát egy régi, de jó darabban feullet „Egy szerény ifjú történetében“. Zajtalan, minden előző lárma nélkül jött el ez a kellemetes színházi estély, a mely elé minden külsőségek mellőzésével feszült érdeklődéssel tekintettek városszerte. Virág például, mint ahogy az ilyen alkalmakkor szokás nem volt töménytelen mennyiségben, babér se hullott perczeken át, egy néhány szál szegfű húzódott még egy dobozon, ennyi volt külsőség csupán. De volt elismerés, taps, lelkesedés, egy igazi intelligens úri közönségnek szívből jövő tapsa, a mely többet ér a babér és virágkosár erdőnél. Ez volt az igazi siker, az a nagy, a mit csak olyan színésznők kapnak, a kik a művészetükkel hódítják meg a közönséget és váltják ki a legnagyobb hálát, a gyönyörűséges élvezetért. A darab egyik főszerepét Kendi Boriska játszotta, úgy a hogy tőle minden legkisebb szerepet eljátszani megszoktuk. A czimszerepben Krasz- nay Ernő szolgált rá a lelkes ünneplésre, a melyben a jutalmazottal fazalell része volt. Tökéletes művész ember alakítását láttuk és gyönyörködtünk benne. Peterdy Sándor a kis szerepben is nagy volt. Szőke Sándor, Szilágyiné, Gerő Ida, Papír és Ga- rai fényes este sikerét kiváló játékukkal emelték. HIRE k. — A „Szatmári Napló“ olvasóihoz. Az a kitüntető elismerés, a melyet a közönség részéről, mint a „Szatmári Napló“ kiadó tulajdonosa tapasztaltam, arra késztett, hogy a szeretetet méltó módon háláljam meg az újság olvasóinak. E czélból nagyobbitani óhajtom a „Szatmári Napló“ terjedelmét hogy olyan lapot adjak a közönségnek, a mely mindenkor a legelső helyen álljon. Mint szerkesztő és kiadó azonban nem vagyok erre képes, tekintve, egyesbeu az eszközök hiányát, másrészben, mint újságírónak az elfoglaltságát. Ugyanezért egy agilis, törekvő szakembernek, Ujvárosy Sámuel könyvnyomda tulajdonosnak adtam át a „Szatmári Naplót“ az én segítő társamnak, a ki teljes erejéből lesz azon, hogy a kiadóval szemben támasztható igényeket minden tekintetben kielégítse. A midőn ezen körülményt a „Szatmári Napló“ olvasó közönségének tudomására hozom, kérem, hogy a szeretetet még fokozottabb mértékben ruházza át az újság uj tulajdonosára, a kivel én vállvetve leszek azon, mint a lap további szerkesztője, hogy megfeleljünk a kivánalmaknak. A „Szatmári Napló“ ezután hetenkint kétszer jelenik meg szerdán és vasárnap s csak annyiban fog változni, hogy a jövőben a szükséghez képest nagyobb terjedelemben jelenik meg. Balassa Sándor a Szatmári Napló felelős szerkesztője. — Márczius idusa. A nemzeti öntudatra ébredés legszebb ünnepnapjának megölésére egyre jobban és jobban készülnek városszerte. A szatmári kereskedő ifjak társulata tartalmas szép műsorral rendez emlékünnepet a nagy nap alkalmából. Az ünnepséget azonban vasárnap fogják megtartani a városháza nagytermében. A meghívókat a rendezőség már szétküldte. — A nagybányai mandátum sorsa. Tegnap hirt adtunk arról, hogy a Kúria visszautasította Almer Lajos és 19 társának Bay Lajos nagybányai képviselő ellen beadott kérvényét. Amint velünk közük, a nagybányai választás ellen beadott peticzió visszautasításának a története a következő: A nagybányaiak a peticziót rendesen elkészítették, közjegyzői okirattal igazolván a 19 aláíró személyazonosságát és beadták február 25-én, tehát az utolsó napon. A peticzióból azonban véletlenül kimaradt a személyazonosságot igazoló okirat, melyet a peticzionálók másnap külön kérvénynyel Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy Deáktér 15. sz. a. volt Keiner Kálmán-féle vaskereskedést a mai kor igényeinek megfelelően és tetemesen megnagyobbítva rendeztük be. Raktáron tartunk mindennemű vas, szerszám, btitor és épületvasalás görlécz és fournir árut, valamint mindennemű gazdasági czikkeket st. A n. é. közönséget pontos kiszolgálatról biztosítjuk. Szives pártfogást kérve ===== vagyunk jVUlchtter Testvérei;. „Agrária“ gazdasági gépek elárusitása. j ttdomasiil!
