Szatmári Napló, 1905. március (2. évfolyam, 39-49. szám)

1905-03-06 / 41. szám

1905. márczius 6. zottság azt is, hogy czimeiket pénzkülde­mény nélkül is tudatni kegyeskedjenek. Ko- j lozsvár, 1905. február hó 20-án, Sándor j József az Emke t. alelnök-főtitkára, elnök; Ferenczy Gyula a Mezőgazdasági bank r. t. vezérigazgatója, pénztáros. — Elfüstölt milliók. A magyar ko­rona országaiban eladott dohánygyártmá­nyok statisztikáját most állították össze. Ebből az érdekes statisztikából tudjuk meg, hogy az 1904. évi január 1-től 1904. de- czember 31-ig 100,439,923 kor. 71 fillér értékű általános forgalmi gyártmány fogyott el. Külföldi specziálitásokért 1.615,206 kor. 14 fillér folyt be. Elfüstöltek az országban Regalitás 3,933.098, Trabucos 23,937.900, Britanica 20,847.700, Miliares 696.400, Ope­ras 827.300, Cuba Portorico 7,183.748, Por- torico 27.543.055, Virginia 1,515.600. Ciga­rettákból: Nílus (csomagonként 100 darab) 60.800, (csomagonként 120 darab) 478.580, Stambul (csomagonként 50 darab) 7,904,500, Szután (csomagonként 5 darab) 25,942,350, Hunnia (5 darabonként) 2,619.310, Memp­his (csomagonként 100 darab) 3,846.000, Hölgy (50 darabonként) 553,134.300, Her- czegovina (50 darab) 30,395.650, Sport (100 darab) 518,103.900, Jenidge (100 drb) 26,125.400, Dráma (100 darab) 101,861.800, Virginia 156,794.700, Magyar 206,563.900 (100—100 darab csomagonként.) — Reklám. A „Pannóniában“ vitatkozott tegnap két úri ember. Egy fogorvos és egy ügy­véd. Az ügyvéd gúnyosan mondta a fogorvosnak: — Bravo doktor ur, láttam a czégtáblája mellett a kirakatát, — két szájpadlás, három fog­sor aranytömés, ezüstlömés, réz, vas . . . A fogorvos igy felelt: Ügyvéd ur is hasz­nálhatna reklámkép valamit: Tegyen — czégtáblája alá egy rókát és két bőrt. — Fontos Amerikába utazóknak ! A magyar kormány az Amerikába való uta­zást most már Brémán át is megengedte. Fiúmén át Amerikában szóló útlevelek most már Brémán át is érvényesek, ha az illető utas egy Bremennek szóló hajójegy birto­kában van. Aki Brémán át akar utazni, an­nak okvetlenül kell otthonról 20 koronát előre Bremenre előlegnek beküldenie, mire rögtön megküldetik a hajójegy. Jóegészségü és munkaképes munkások, akik az ameri­kai rendeltetési helyig szóló vasúti jegyet kifizették és azonkívül még 50 koronát kész- pénszpénzben felmutatni tudnak, Ameriká­ban bebocsátást nyernek. Akinek barátjai vannak Amerikában, hozza magával azok címeit. Szembetegek vagy egyéb testi fo­gyatkozásban szenvedők, 50 évnél idősebb személyek vagy olyanok, akik valamely Amerikában levő gyárral szerződést kötöt­tek, mely szerint ott bizonyos meghatáro­zott bérért dolgoznak, Amerikából vissza- utasittatnak. Ratiborban valamint Bremen- ben minden kivándorló megvizsgáltatik, mindenki tehát, a ki Bremenben hajóra fel­száll, előreláthatólag Amerikában bebocsá­tást nyer. A halott ember szive. Megbolygatott sirgödör. Szatmár, márc. 4. (Saját tudósitónktól.) Még a múlt esz­tendő őszén történt, hogy a Szatmármegye határán lévő Zugó községben marhavész pusztított a szarvasmarhák között. A falu lakossága az állatok pusztulását különös isten csapásának nézte annál is inkább, mert tenni ellene alig tudott. A hatóságok szigorú intézkedése is hiába valónak bizo­nyult, mert az istállókban egyre hulltak a lovak, tehenek és sertések. SZATMÁRI NAPLÓ A falu megkárosodott gazdái Czimik Fedor vezérlete alatt elhatározták, hogy gyűlést tartanak, a melyen megvitatják a nagy csapás indító okát. A gyűlésen az egyik gazda azt mondta, hogy a sors csa­pása nem lehet más mint Czimik Mihály zsugori gazdának a boszorkánykodása, a ki tudvalevőleg a marhavész kiütése előtt né­hány nappal halt meg és azért hozta rájuk ezt a nagy csapást, hogy boszut álljon az ellenségeken. A gyűlésen aztán még azt is elhatá­rozták, hogy Czimik Mihály sírját felfogják bontani és a holttestet felbonczolva kiveszik a szivét, hogy elvegyék az erejét a halott­nak, nehogy tovább is meg! ontsa őket. Úgy is tettek. Éjnek idején tizenkét gazda kiment a temetőbe kiásták Czimik sírját és a szivét, kivágták. Aztán össze vissza bolygatták a koporsót, a holtestet pedig arczal a földnek, visszatették a ko­porsóba és újra elhantolták. A rémes cselekedet a csendőrség fü­lébe jutott, a me'v megindította a vizsgála­tot s a bünügyb' , a beregszá zi kir. tör­vényszék a napokban, tartotta meg a fő­tárgyalást. A sirbontók számszerint tizenhét gaz­da a vádlottak padjára került. A vádlot­tak nem is tagadták tettüket s azzal véde­keztek, hogy a falu jólétének érdekében voltak kénytelenek a halott boszorkányko­dásának elejét venni. Majd azt akarták bebizonyítani, hogy Czimik Mihály életében is boszorkány hí­rében állott és az ördöggel czimboráít. A bíróság e képtelen mesének nem adott hitelt s a bizonyítás; sem engedte meg, hanem a babonás gazdákat bűnösnek mondta ki és egyenkint 7—7 napi elzárásra, és 10—10 korona pénzbüntetésre ítélte. A főtárgyalás során a vádlottak még azt is előadták, hogy a halottnak nem csak a szivét vették ki, de az ereit is felvágták és a vért egy edénybe gyűjtötték össze. Mikor a tárgyalás véget ért a vádlot­tak felsóhajtották: — Szívesen megnyugszunk az Ítélet­ben mert a mit tettünk használt s azon éj­szaka óta egyetlen marhánk se pusztult el. A parasztok tehát meg voltak győ­ződve arról, hogy a halott az ördöggel cimboráit. KÖZGAZDASÁG. A tőzsde a múlt héten. — A „Hermes“ r. t. Budapest jelentéss. — Szatmár, 1905. márc. 4. A belpolitikai viszonyokban még egyre fennálló bizonytalanság daczára is, a tőzs­dének utolsó jelentésünkben említett szilár­duló irányzata az elmúlt héten is fokozó­dott. E körülmény első sorban arra veze­tendő vissza, hogy a világ valamennyi szá­mottevő pénzpiaczán e pénzbőség folyton nagyobb mérveket ölt, aminek folytán a ta­karékpénztári és bankbetétek kamattételei annyira lesülyednek, hogy a közönség szük­ségesnek látja, h gy tőkéjének kedvezőbb kamatoztatását n suu, tehá: m;nt legköze­3 ebb fekvőt, szolid értékpapírok beszerzése által keresse. A befektetési értékek mellett a rész­vények legnagyobb része is árfolyamemel­kedést tüntet fel, mivel a legtöbb vállalat­nak az emuit évi eredményt kimutató mér­legei a kereskedelemnek és iparnak oly ked­vező alakulásáról tesznek bizonyságot, hogy a közönségnek e papírokba helyezett bizal­ma hosszú idő után kezd ismét visszatérni. Részvények közül a budapesti közúti vaspálya részvények, továbbá rimamurányi részvények, első magyar általános biztositó társasági részvények részesültek fokozott | figyelemben, és ezenkívül magyar czukor- ipar és brassói cellulose gyár részvények is még mindig élénk kereslet tárgyát képe­zik. E papírok tüntetik fel a legjelentéke­nyebb árfolyamemelkedéseket, de része volt ily árjavulásban egyéb részvényeknek is. IRODALOM. A „Zenélő-Magyarország“ Zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent fűzve a következő zenemüujdonságokat közli: I. Heidlberg Albert „Erzsébet királyné emlékezető“ melodráma Fáik Richárd köl­teményére. II. Greizinger Iván „Szerelmi vallomás“ — Liebeserklärung — műdal — Lied. — III. Huber Sándor „Zsazsa csárdás“ Fedák Sárinak ajánlva. Mindég ily gazdag tartalommal jelenik meg e minden zeneked­velőnek fontos zenemüfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket havonta kétszer megjelenő fü­zeteiben, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 korona, fél évre (12 füzetre) 6 korona, ne­gyedévre (6 füzetre) 3 korona. Egyes fü­zet 60 fillér. Előfizetni lehet a „Zenélő Ma­gyarország“ (Klökner Ede) zeneműkiadó- hivatalában Budapest, VIII József körút 22—24. Szőlőlugast ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- és homoktalajon, A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcseké­lyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezen­kívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkeve­sebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas (bár mind kúszó természetű,) mert nagyobbrésze ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a legkitűnőbb muskotály és más édes szőlőkkel. A fajok ismertetésére vonatkozó színes fénynyomatu katalógus bárkinek ingyen és bér- mentvegküldettk meg, aki czimét egy lev. lapon tudatja. Borfaju szőlőoltványok is még nagy meny- nyiségben kaphatók leszállított árakon. Borok csa­ládi fogyasztásra 50 1. és feljebb olcsó arban és „Delaware“ sima, ültetéshez és ebből borminta. Érmelléki első szőlőoltványtelep Nagy-Kágya, Biharmegye. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Balassa Sándor. ) ndotnasBl! Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy Deáktér 15. sz. a. volt Keiner Kálmán-féle vaskeres­kedést a mai kor igényeinek megfelelően és tetemesen megnagyobbítva rendeztük be. Raktáron tartunk mindennemű vas, szerszám, bútor és épületvasalás görlécz és fournir árut, valamint mindennemű gazdasági czikkeket st. A n. é. közönséget pontos kiszolgálatról biztosítjuk. Szives pártfogást kérve ===== vagyunk tfdctoer Testiig „Agrária“ gazdasági gépek elárusitása.

Next

/
Thumbnails
Contents