Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-26 / 38. szám

FÜGGETLEN UjSAG

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre 10 K | Negyed évre 2.50 K Fel évre 5 K Egy hóra 1 K

Vidékre postán küldve:

Egész évre 12 K Fél évre 6 K

Negyed évre 3 K

Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.)

Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők.

A régi igazság,

Szatmár, 1905. febr. 25.

Mi el tudjuk vetni a magot, le tudjuk aratni a gabonát, szépen leszedjük a gyümölcsöt, — de ezzel azután ki is merül a gazdasági tevékenységünk s feldolgozás és forgalomba hozatal haszna legnagyobb részt más hazába vándorol. A magyar szilva odakünn szépen dobozokba kerül, hogy díszes csomagolással és franczia czégér alatt drága pénzen visszavándoroljon a magyar csemege-kereskedő ablakába.

Hiába minden iparpártolás és iparfejlesztés, frázisokkal ipart fellendíteni nem lehet. És a ki azt hiszi, hogy a hazafias érzésekre való hivatkozással a magyar ipar termékeinek itthon piaczot lehet szerezni a külföldi portéka kiszorításával, az éppenséggel nincs tisztában a gazdasági jelenségek alapelveivel. Első és főszabály a gazdasági életben, hogy úgy a termelés, mint a fogyasztás a lehető legolcsóbban akar hozzájutni a szükséges tárgyakhoz. Semmifélé magasztos érzések el nem téríthetik a keresletet a külföldi termékektől, ha az olcsóbb, mint a belföldi. A gazdaságban az érdek a vezető, irányító erő, melyet se hazafias, se egyéb magasztos érzések hátté-ibe nem szoríthatnak.

Akármennyire fogadozzunk is, hogy csak magyar iparczikket akarunk vásárolni, abban a pillanatban, melyben a hazai termék megszerzése anyagi áldozatot jelent, megszűnt a nagy fogyasztásra nézve kelendősége. A gazgasági életnek meg nem változtatható e törvényszerűsége egyszerűen tulteszi magát a nemzeti, társadalmi, felekezeti különbségeken s azt a modern törekvést, mely a fogyasztást egy-egy nemzeti vagy osztály vagy felekezet sziik korlátái közé akarja szorítani, dugába dönti az emberi lélek legelemibb, de legerősebb vezető, mozgató tulajdonsága: az egoizmus. Ezért nevetséges agyrém a honi ipar fellendülését a hazafias érzés győzedelmeskedésétől reményleni. A magyar ipar pártolása egy igen egyszerű szabályban foglalható össze : tegyük olcsóvá a hazai ipar termelést, hogy megküzdhessen a külföldi iparral. Egyenlő feltételek, ugyanazon árak és minőség mellett érvényesülhet majd a hazafias érzés a magyar ipar javára. Ha nem tehetjük olcsóbbá a hazai ipartermelést, tegyük drágábbá a külföldi portékát.

S ebből következik, hogy miképp a háborúhoz három dolog kell: pénz, ; pénz és ismét pénz, akként a magyar

iparnak is há-iom dologra van szüksége : vámvédelemre először, másodszor és harmadszor. Nem uj reczept ugyan, de az egyetlen, melytől javulás várható.

Hazugság és alakoskodás, valahányszor, e reczept hangoztatása helyett hazafias szólamok köntösébe bujtatjuk azt a mi nem a hazafiság,

| hanem az üzlet kérdése.

Letiltások a t. Házban. A politikai világ teljesen a függetlenségi párt tegnapi határozatának a hatása alatt áll. Ma délelőtt nem volt ugyan ülés a képviselőház- j ban, de tömérdek képviselő járta a par’a- ment palotáját. Az újabb hírek iránt való érdeklődésen kívül praktikus szempontok hozták be a honatyákat: a gazdasági bizottság tegnap kiutalványozta a fizetéseket s ma délelőtt valóságos népvándorlás volt a pénztárba, ahonnan a képviselők fejenként tizenhat darab százkoronást vittek el. Nagyon sok kellemetlen meglepetés is volt a főpénztárnál : eddig száz hatvanhét fizetést tiltottak le.

Hymen rózsalánczai — számokban.

A gyöngédebb nemet és általában a házasság gyönyörűséges igájába törekvő aranyifjuságot bizonyára érdekelni fogja az

Erkölcsös mesék.

— A „Szamári Napló“ tárcája. — Panama.

A nyúl sok esztendei töprengés után j belátta, hogy komoly, becsületes szorgalomból lehetetlen megélni. Küzködött, fáradozott, de minden törekvését meghiúsította az erdőkerülő, aki valósággal agyonkinozta a szegény állatot. Sokszor halálos veszedelemben forgott, az erdőnek kerülője valósággal az élete ellen tört. A nyúl igy szól magában:

— Ki fogok vándorolni!

De a vasorru bába tanácsára lemondott erről a tervéről. Udvarolni kezdett az erdőkerülő feleségének, aki azután hálából az uránál az összes erdőkre állandó szabadjegyet járt ki a nyúlnak.

A róka és a gólya.

A hosszúlábú gólya meg akarta látogatni régi barátját, a rókát. A rókalyuk elő- | szobájában azonban az inas nem akarta le- segiteni a télikabátját és mély hajlongások j

között adta tudtára, hogy a gazdája nem j fogadja. A gólya sértődötten távozott, nem értette a hideg fogadtatást és azon törte a fejét, hogy viszonozza ezt a kellemetlenséget. Mikor hazaért, a lakása előtt egy hordár várta, aki levelet hozott rókáéktól. A j levél igy szól :

Kedves gólya!

Megbocsát, hogy ma nem fogadtam, de nékem felnőtt lányaim vannak, akiknek a jó hire veszélyeztetve volna az ön látó- j gatásai által. Kérem, kerülje el a házamat! | Üdvözli stb. stb.

A nemes tett.

Egy öreg, paralitikus háziúr közelegni érezte halálát és elhatározta, hogy ki- : osztja vagyonát a három fia között. A va- j gyonfelosztás után azonban maradt egy j gyönyörű gyémántgyűrű, amely fölött a testvérek összevesztek. A paralitikus atya ekkor igy szólt a három fiához:

Menjetek világgá, egy hónap múlva jöjjetek vissza, s a melyiktek a legnemesebb tettet produkálja azé lesz a gyémánt- | gyűrű! . . ._________________________|

A fiuk elmentek s egy hónap múlva visszajöttek. Az egyik igy szólt:

— Egy bukott nővel találkoztam, elvettem feleségül s ezzel megmentettem a társadalomnak. Ez csak nemes tett ?

Az atyja kidobta.

A másik igy szólt:

— Tízezer koronát ajándékoztam Tudományos Akadémiának. Ez csak nemes tett ?

— Takarodj! — szólt az atya és ajtót mutatott a fiának.

Ekkor érkezett meg a legfiatalabb fiú.- Én, atyám, — szólt — egy meredek szélén jártam s ott megláttam a konkurensünket, aki a barlang szélén aludt. Élete a kezemben volt. . .

— Nos ? — kérdezte izgatottan a paralitikus atya. — Nos? . . .

— Belelöktem a mélységbe, ott veszett.

Az atyának örömkönnyek csillogtak szemében.

— Tied a gyémánt, fiam. Ez igazán nemesnek mondható tett/ . .

Nádas Sándor.

(

Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy Deáktér 15. sz. a. volt Keiner Kálmán-féle vaskereskedést a mai kor igényeinek megfelelően és tetemesen megnagyobbitva rendeztük be. Raktáron tartunk • mindennemű vas, szerszám, bútor és épületvasalás göríécz és fournir árut, valamint mindennemű __ gazdasági czikkeket st. A n. é. közönséget pontos kiszolgálatról biztosítjuk.

vagyunk Melckier fctiffrels. gépek" elárusitása. |----------------------