Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-26 / 38. szám

FÜGGETLEN UjSAG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Egész évre 10 K | Negyed évre 2.50 K Fel évre 5 K Egy hóra 1 K Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K Fél évre 6 K Negyed évre 3 K Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.) Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A régi igazság, Szatmár, 1905. febr. 25. Mi el tudjuk vetni a magot, le tudjuk aratni a gabonát, szépen leszed­jük a gyümölcsöt, — de ezzel azután ki is merül a gazdasági tevékenysé­günk s feldolgozás és forgalomba ho­zatal haszna legnagyobb részt más hazába vándorol. A magyar szilva odakünn szépen dobozokba kerül, hogy díszes csomagolással és franczia czégér alatt drága pénzen visszaván­doroljon a magyar csemege-kereskedő ablakába. Hiába minden iparpártolás és iparfejlesztés, frázisokkal ipart fellen­díteni nem lehet. És a ki azt hiszi, hogy a hazafias érzésekre való hivat­kozással a magyar ipar termékeinek itthon piaczot lehet szerezni a kül­földi portéka kiszorításával, az éppen­séggel nincs tisztában a gazdasági je­lenségek alapelveivel. Első és fősza­bály a gazdasági életben, hogy úgy a termelés, mint a fogyasztás a le­hető legolcsóbban akar hozzájutni a szükséges tárgyakhoz. Semmifélé ma­gasztos érzések el nem téríthetik a keresletet a külföldi termékektől, ha az olcsóbb, mint a belföldi. A gazda­ságban az érdek a vezető, irányító erő, melyet se hazafias, se egyéb ma­gasztos érzések hátté-ibe nem szorít­hatnak. Akármennyire fogadozzunk is, hogy csak magyar iparczikket aka­runk vásárolni, abban a pillanatban, melyben a hazai termék megszerzése anyagi áldozatot jelent, megszűnt a nagy fogyasztásra nézve kelendősége. A gazgasági életnek meg nem változ­tatható e törvényszerűsége egysze­rűen tulteszi magát a nemzeti, társa­dalmi, felekezeti különbségeken s azt a modern törekvést, mely a fogyasz­tást egy-egy nemzeti vagy osztály vagy felekezet sziik korlátái közé akarja szorítani, dugába dönti az emberi lé­lek legelemibb, de legerősebb vezető, mozgató tulajdonsága: az egoizmus. Ezért nevetséges agyrém a honi ipar fellendülését a hazafias érzés győze­delmeskedésétől reményleni. A magyar ipar pártolása egy igen egyszerű sza­bályban foglalható össze : tegyük ol­csóvá a hazai ipar termelést, hogy megküzdhessen a külföldi iparral. Egyenlő feltételek, ugyanazon árak és minőség mellett érvényesülhet majd a hazafias érzés a magyar ipar javára. Ha nem tehetjük olcsóbbá a hazai ipartermelést, tegyük drágábbá a kül­földi portékát. S ebből következik, hogy miképp a háborúhoz három dolog kell: pénz, ; pénz és ismét pénz, akként a magyar iparnak is há-iom dologra van szük­sége : vámvédelemre először, másod­szor és harmadszor. Nem uj reczept ugyan, de az egyetlen, melytől javu­lás várható. Hazugság és alakoskodás, vala­hányszor, e reczept hangoztatása he­lyett hazafias szólamok köntösébe bujtatjuk azt a mi nem a hazafiság, | hanem az üzlet kérdése. Letiltások a t. Házban. A politikai világ teljesen a függetlenségi párt tegnapi határozatának a hatása alatt áll. Ma déle­lőtt nem volt ugyan ülés a képviselőház- j ban, de tömérdek képviselő járta a par’a- ment palotáját. Az újabb hírek iránt való érdeklődésen kívül praktikus szempontok hozták be a honatyákat: a gazdasági bi­zottság tegnap kiutalványozta a fizetéseket s ma délelőtt valóságos népvándorlás volt a pénztárba, ahonnan a képviselők fejen­ként tizenhat darab százkoronást vittek el. Nagyon sok kellemetlen meglepetés is volt a főpénztárnál : eddig száz hatvanhét fize­tést tiltottak le. Hymen rózsalánczai — szá­mokban. A gyöngédebb nemet és általában a házasság gyönyörűséges igájába törekvő aranyifjuságot bizonyára érdekelni fogja az Erkölcsös mesék. — A „Szamári Napló“ tárcája. — Panama. A nyúl sok esztendei töprengés után j belátta, hogy komoly, becsületes szorga­lomból lehetetlen megélni. Küzködött, fára­dozott, de minden törekvését meghiúsította az erdőkerülő, aki valósággal agyonkinozta a szegény állatot. Sokszor halálos vesze­delemben forgott, az erdőnek kerülője va­lósággal az élete ellen tört. A nyúl igy szól magában: — Ki fogok vándorolni! De a vasorru bába tanácsára lemon­dott erről a tervéről. Udvarolni kezdett az erdőkerülő feleségének, aki azután hálából az uránál az összes erdőkre állandó sza­badjegyet járt ki a nyúlnak. A róka és a gólya. A hosszúlábú gólya meg akarta láto­gatni régi barátját, a rókát. A rókalyuk elő- | szobájában azonban az inas nem akarta le- segiteni a télikabátját és mély hajlongások j között adta tudtára, hogy a gazdája nem j fogadja. A gólya sértődötten távozott, nem értette a hideg fogadtatást és azon törte a fejét, hogy viszonozza ezt a kellemetlensé­get. Mikor hazaért, a lakása előtt egy hor­dár várta, aki levelet hozott rókáéktól. A j levél igy szól : Kedves gólya! Megbocsát, hogy ma nem fogadtam, de nékem felnőtt lányaim vannak, akiknek a jó hire veszélyeztetve volna az ön látó- j gatásai által. Kérem, kerülje el a házamat! | Üdvözli stb. stb. A nemes tett. Egy öreg, paralitikus háziúr köze­legni érezte halálát és elhatározta, hogy ki- : osztja vagyonát a három fia között. A va- j gyonfelosztás után azonban maradt egy j gyönyörű gyémántgyűrű, amely fölött a testvérek összevesztek. A paralitikus atya ekkor igy szólt a három fiához: Menjetek világgá, egy hónap múlva jöjjetek vissza, s a melyiktek a legneme­sebb tettet produkálja azé lesz a gyémánt- | gyűrű! . . ._________________________| A fiuk elmentek s egy hónap múlva visszajöttek. Az egyik igy szólt: — Egy bukott nővel találkoztam, el­vettem feleségül s ezzel megmentettem a társadalomnak. Ez csak nemes tett ? Az atyja kidobta. A másik igy szólt: — Tízezer koronát ajándékoztam Tu­dományos Akadémiának. Ez csak nemes tett ? — Takarodj! — szólt az atya és aj­tót mutatott a fiának. Ekkor érkezett meg a legfiatalabb fiú.- Én, atyám, — szólt — egy mere­dek szélén jártam s ott megláttam a kon­kurensünket, aki a barlang szélén aludt. Élete a kezemben volt. . . — Nos ? — kérdezte izgatottan a pa­ralitikus atya. — Nos? . . . — Belelöktem a mélységbe, ott ve­szett. Az atyának örömkönnyek csillogtak szemében. — Tied a gyémánt, fiam. Ez igazán nemesnek mondható tett/ . . Nádas Sándor. ( Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy Deáktér 15. sz. a. volt Keiner Kálmán-féle vaskeres­kedést a mai kor igényeinek megfelelően és tetemesen megnagyobbitva rendeztük be. Raktáron tartunk • mindennemű vas, szerszám, bútor és épületvasalás göríécz és fournir árut, valamint mindennemű __ gazdasági czikkeket st. A n. é. közönséget pontos kiszolgálatról biztosítjuk. vagyunk Melckier fctiffrels. gépek" elárusitása. |----------------------

Next

/
Thumbnails
Contents