Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-24 / 37. szám

Szatmár, 1905. február 24. Péntek Második ^vfolVam 37. szám. 8Z4TIMARI FÜGGETLEN UjSAG Helyben házhoz hordva: Egész évre 10 K Negyed évre 2.50 K Fel évre 5 K j Egy hóra 1 K ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Vidékre postán küldve: Flíév^ *6 K | Negyedévre 3K Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.) Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eöívős-uícza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Most, mikor a képviselőház meg­alakult s munkára vár, jó lesz a mel­lékkérdésekben mérséklettel tárgyalni s nem akadékoskodni ott, hol a gyors tempó hoz hasznot. Nemzet és meg­bízottai várják türelemmel, mig a ve­zérek tanácskozásai és a parlament okos munkája közben kifesiik az, a mit a közhangulat vár. A felbuzdult hazafias érzelmeket most már elaltatni vagy megtéveszteni nem lehet. Komoly munka, Szatmár, iebr. 24. A választási küzdelmek és haza­fias lelkesedés lecsillapulta után, ki­váncsi várakozás ül a lelkeken. A nemzet megnyilatkozott s most várja szavazatának hatásáti A nap sem ér­lel rögtön, hanem idő kell a gerez­dek kifejlődéséhez; a politikában pe­dig kiválóan tanácsos a bölcs és kö­rültekintő mérséklet. Évtizedes bajok, egy romlott rend­szer végkimulása kellett ahhoz, hogy a nemzet feleszmélve, helyeslő szava­zatával megerősítse a hazafias szán­dékokat. Türelmetlenül csodákat vár a nép, pedig természetes fejlődéssel kel! a nemzeti vívmányoknak kibontakozniok. Higgadt munkával okos felvilágosítás­sal kell az előítéleteket szétfoszlatni. A nemzet megtette királya hivó szavára kötelességét. Most lásson gyümölcsöző, verejtékes munkája után és figyelje türelemmel képviselőinek megfontolt becsületes munkáját. Las- j sanként leszíirődnek az eredmények j s tán fokozatosan megnyerjük azt, | amiért küzdöttünk. Nem okos dolog az ablakot be- 1 verni, hogy üdítő levegőhöz juthas­sunk, hanem az ablakszárnyakat kell óvatosan kinyitni. Ilyen figyelmes óva­tosság ajánlatos az ellenzék részére. Az elmúlt tusák szenvedélyei hú­zódjanak vissza, a lelkesülés ne gyul- lasszon haragot a szemekben s ne nyissa vádaskodásra az ajkakat, ha­nem tanácskozásokban és öntudatos munkában hevítse kitartásra a szi­veket. Sok ifjú honatya haraggal lépte át a képviselőház küszöbét, terveket és nagyratörő szándékokat hozott ma­gával, pedig a régi ellenség kimúlt, mielőtt felidézett ellenfelei, a megnö­vekedett ellenzék összemérhetné vele erejét. Tanács kell most, nem gyűlöl­ködés. Épületes az ellenzék összetartása; kölcsönös bizalom, őszinte fegyver­barátság nyilatkozik meg az érintke­zésekben. Ez vigasztaló és reményt nyújtó, mert testvéreknek érzik magu­kat a hazafias küzdelemben. Az ipari munkások jövője. Szaímár, febr. 24. A társadalom jólétének legelső fölté­tele az, hogy annak minden egyes rétege, minden egyes tagja az élet bármely válsá­gai között is tisztességesen megélhessen. Ez az alapja a társadalom békéjének és ennek az eszmének a megvalósitása a leg­fontosabb föladatok egyike. A munkásosztály barátai, a kik szere­tetteljes érdeklődéssel nézik a szegény do­logtevő emberek küzdelmeit és ezer baját: j a saját legbensőbb óhajtásaikat látják clet- rekelni abban az egész országra kiterjedő ! szervezetben, a mely lassan bár, de bizto­san halad kitűzött czéljainak megvalósitása felé. Az iparost és munkást, a ki életét ad­dig, mig dolgozni bir, szorgalmas munká­ban, a mindennapi kenyérért való nehéz, j sokszor sikertelen küzdelemben tölti el: öreg napjaira a legirtózatosabb nyomor fenyegeti. Annyiszor emlegetjük ezeket a keser­ves siralmakat és mégis olyan kevesen akarnak igazán tenni is valamit ezek meg­szüntetésére, hogy a munkálkodó ember nyugodtan, borzalom nélkül tekintsen a jövőbe! A munkásosztály körében vannak már mindenütt beíegsegitő pénztárak, melyeknél a tagság kötelező és találkozunk helyenkint a baleset elleni biztosítással is. Bár mind­ezek igen fontos és áldásos működést fej­tenek ki, de hivatásuknál fogva csakis be­tegség vagy baleset idejében nyújtanak se­gítséget; de nem védik meg a munkást ab­ban az időben, midőn munkaerejének teljes kimerülése miatt rokkanttá lesz, vagy agg­kora miatt többé dolgozni nem bir. A munkásosztály, érezve elhagyatott- ságát, végre is a saját erejéből megalkotta Budapesten 1893-ban a Magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyletét. Az egyletnek most megjelent tizenket­tedik évi jelentéséből látjuk, hogy ez az intézmény .kifogástalanul teljesiti áldásos hi­vatását; mert az 1903. márcziusban meg­kezdett segélyezési időtől kezdve eddig 22 j hónapon át 45 rokkant és elaggott mun­kásnak és 3 árvának nyújtott rendes heti j segítséget, számos özvegyet és nyomorban levő tagot részesített gyámolitásban. A se­gélyezésre kifizetett összeg meghaladja a 22 ezer koronát. S ha meggondoljuk, hogy ez a segélyezés még csak a kezdet kezde­tét jelenti: egész nagyságában látjuk kibon­takozni előttünk az egylet áldásos jövőjét, midőn majd sok száz elaggott és rokkant munkás kapja a mindennapi kenyeret ettől az egylettől. Az évi kimutatásból látjuk, hogy a segélyezettek között van ács, asz­talos, bognár, földmives, gázfejlesztő, hen­gerész, kovács, lakatos, napszámos, nyom­dász, tisztviselő, vasesztergályos, vasöntő és többféle gyári munkás, továbbá pénztá­rosnő, szakácsnő, varrónő, munkásnő és házi teendőkkel foglalkozó nő is. Mily vi­gasztaló és fölemelő érzés az egy öntuda­tos munkásnak, hogy agg napjainak egyet­len támasza nem a könyörület fájáról van levágva, hanem azt önmaga szerezte meg magának azzal, hogy munkabíró idejében okos előrelátással sok ezer társával egye­sülve összerakta filléreit, melynek dús gyü­mölcsei táplálékot adnak neki a szükség idejében s nehéz munkában töltött életének alkonyát a boldog megelégedettség melegé­vel sugározzák be. A felebaráti szeretetnek ezen egyik legelső intézménye nemes czéljaihoz illően az egész országban el van terjedve, úgy hogy rendes fizető tagjainak szám« a 27 ezret meghaladja és a központi egyetlen kí­vül van öt befizető helye és szerte az or­szágban 106 fiókpénztára. Az egylet ható­sági ellenőrzés alatt áll és ma már egy és fél millió korona vagyona van, mely a leg­körültekintőbb óvatossággal van kezelve s nagyobb része értékpapírokban van elhe­lyezve. Mint az egylet megbízhatóságának és életképességének bizonyítékát, megemlítjük, hogy a belügyminiszter jóváhagyása alapján a czipészek nyugdíjintézete összes tagjaival és teljes vagyonával beolvadt az egyletbe; mert belátta, hogy ezt a nagyfontosságu czélt csakis nagy tömeggel lehet megvalósítani, vagyis minél nagyobb számban csatlakoz­nak a tagok, annál biztosabb az egylet élet- képessége. Azért is az ország értelmes iparosai­tól és munkásaitól függ: akarják-e, hogy önmaguk és családjuk jövője biztosítva le­gyen? Ha igen, akkor nem kell sokáig ha­bozni, nem kell hiábavaló kísérletezésekkel tölteni az időt, mert minden perez késedel­mében helyrepótolhatatlan veszteség lehet. A mint a kimutatásból látjuk: a segélye­zettek életkora 29—73 év között váltakozik, Azért legczélszerübb, ha már munkabíró fiatalságunkban gondoskodunk magunkról. Hiszen ha nem aggasztanak bennünket a bizonytalan jövő rémképei: sokkal több életkedvvel és vidorsággal folytatjuk napi munkáinkat s tudjuk, hogy ha a megelége­dettséget terjesztjük, ezzel hathatósan mun­káljuk a társadalom békés jólétét és boldo­gulását. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy üzletemet Deák-tér 4. szám alá a volt Frankó-féle helyiségbe helyeztem át. Ellenben a régi helyiségemben levő üzletemet teljesen beszüntettem. — Uj helyifségemet a legjobb minőségű áruval tetemesen megnagyobbítva ren­deztem be úgy, hogy a legkényesebb igényeknek is megfelelhetek. Olcsó ár, pontos, gyors kiszol­gálásról biztosítom tisztelt vevőimet. Kérem továbbra is nagybecsű pártfogásukat. Teljes tisztelettel Meiínev JAtiímun vusfcevesfcedo egyedüli eiámsitás.

Next

/
Thumbnails
Contents