Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-16 / 34. szám

1905. február 16. székelyhídi nagybirtokos igen ritka vendég volt idehaza. Evenként alig pár hetet, leg­feljebb egy-nét hónapig töltött magyar- országi birtokán, az esztendő többi részen többnyire Ausztriában tartózkodott. A múlt esztendőben megnősült a gróf. Feleségül vett egy szépséges morva mágnáshölgyet, akinek aztán a nyáron megmutatta székely­hídi birtokát. Pár hónapi itt tartózkodás után a grófné annyira megszerette Székely- hid vidéket és a népet, hogy férjével együtt elhatározták, hogy ezentúl állandóan itt fognak tartóznodni Székelyhidon. Ennek az elhatározásnak a következése, hogy mint székelyhídi tudósítónk jelenti, Stubenberg gróf Székelyhid főterén gyönyörű kastélyt emeltet. Az építkezést már a kora tavasz- szal megkezdik. — Gorkij szabadulása. A „Pannoniá“-ban mondta ezt egy ur: — Tudjátok-e, hogy fog szólni a porkoláb Maxim Gorjki-hoz, a mikor szabadon eresztik ? Kinos csend. — Nem tudjátok ? — folytatta. A porkoláb igy fog szólni röviden : — U—gorj ki. Az az illető úriember azóta eltűnt Szatmárról. — Az első szoczialista képviselő. Bevonult a magyar képviselőházba a szo- czializmus. A szegvári kerületben N o v á k József kormánypártival szemben Mező fi Vilmos szocialista jelöltet választották meg huszonhat szótöbbséggel. Mezőfi az újjá­szervezett szoczialista-párt vezére. A nem­zetközi szocziáldemokraták ellenséges vi­szonyban állanak vele. Programmjuk merő­ben ellentétes, Mezőfi nemzeti alapon áll s a nemzetközi törekvések munkálásában nem vesz részt, amióta a szocziáldemok- rata párt elvi okokból kizárta tagjai sorából. — A tanitónőképző uj igazgatója. Meszlényi Gyula megyés püspök a szat­mári tanitónőképezde eddigi igazgatóját Hámon Józsefet felmentette állásától és he­lyette Kovács Gyula tanárt nevezte ki, a ki állását már elfoglalta. — Hymen. Liikö Géza dr. szatmári orvos eljegyezte Dr. Schönpflug Rikárd Irén leányát Nagykárolyban. — Elhunyt esperes. A tiszántúli egy­házkerület, mely csak most siratta el espe- resi karának egyik legjavát: Bencsik István nagypaládi lelkészt, ismét gyászba öltözött. A hevesnagykunsági egyházmegye 14 év óta esperese, a kisújszállási fényes, nagy egyház 33 év óta hírneves lelkipásztora: Dorogi Lajos meghalt. Az áldott lelkű nagy pap halált az egyházkerület, az egyház- kerület, az egyházmegye, Kisújszállás fés nagy családja gyászolja. — Erkölcsös mese. Két lokomotív beszél­get a bécsi útról. Az egyik, a melyiknek fekete­sárga a füstje, igy szólt: — Kitüntetést kaptam, én vittem Bécsbe Tiszát! A másik igy szólt: — Engem nyugdíjba küldtek. Én Kossuth Ferencz vonatját vezettem 1 — A tisztelt gazdaközönséghez! Mint tudomásunkra jutott Mauthner Ödön cs. és kir. udvari nagykereskedése Buda­pesten arról értesíti a gazdaközönséget, hogy a lanyha irányzat következtében, a lóheremagnak (stíriai lóherének) f. é. január 1-én megjelent főárjegyzékében rovatolt árát hatályon kivid helyezte. Az árak je­lenleg a következők: 4-számu prima pri- missima 95 korona, 4-a számú legelső- rendű 93 korona, 4-b számú elsőrendű 92 korona, 50 kilónként. Ezen három minő­ség tisztaság és csiraképesség tekintetében a léterő legkitűnőbb. Általánosan ismeretes, hogy az általa szállított lóheremagnak aran­kamentességét a m. kir. vetőmegvizsgáló állomás hivatalos ólomzára igazolja. Ezen árleszállítás nagy elismerést kelt a gazda­közönség körében, mert újból újból bebi­zonyult, hogy Mauthner a gazdák érdekét szem előtt tartja. SZATMÁRI NAPLÓ — Eljegyzés. Ifj. Schwartz Antal csen- geri fiatal, törekvő asztalos kedden este el­jegyezte özv. Burger /akabné szép és ked­ves leánykáját Gizuskát — Csengerben. — Kézrekerült rablóbanda. Zilah- ról jelentik, hogy a zilahi adóhivatal rablói közül néhányat elfogták. Alapos a gyanú, hogy ezek törték be a nagykárolyi adóhi­vatalba is. — Meglopott úriember. Egyelőkelő szatmári úriember, a kinek nevét a vizsgá­lat érdekében hallgatjuk el, panaszt tett a rendőrségen, hogy egy barátja 350 koronát lopott el tőle. A vizsgálatot folytatják. Az áruló verskötet. A férj a költő házibarát ellen. Szatmár, feb. 16. (Saját tudósítónktól.) Rossz idők jár­nak mindenképen a költőkre. A közönség nem olvassa verseket, de talán még azok sem, akik a szegény költőket dalra inspirál­ják. A költő fájdalmát, búját csak önmagá­nak kell éreznie, mert az emberek részvét­lenek és rossznak. A múzsák se csókolnak már homlokon poétákat, sőt a poéták „sze­relme tárgya“, „Ő“-je manapság nem is be­szél azzal, a ki dalolni merészkedik a fe­kete vagy kék szemekről, csókról, holdsu­gárról és szerelemről. Egy miskolczi lapban ravasz esetet olvastunk egy poéta sorsáról. A vidéki új­ságoknak a közönség által leginkább ked­velt rovatában a „nyilttér“-ben van szó egy verskötet történetéről, a mely felette érdekes. Ónodi Tóth Kálmán az illető poéta, a ki megyei díjtalan gyakornokság nevű fog­lalkozás mellett nagy előszeretettel pengeti a lantot. A mit csak össze lehet dalolni a szerelemről, izzó vágyakról, tekintetekről csókról, pásztorórákról, azt ő mind rímbe szedte és hogy ideális lelkületének az utó­kor számára maradandó nyomot hagyjon „dalait“ egy kötetbe foglalta össze és „Me­lánia“ czimen megjelentette. Az éremnek azonban egy másik oldala is volt. Melánia hozzátartozója Gulassa An­dor, a ki nem igen rokonszenvezett a költő verseivel, (talán mert nagyon rossz versek) kikérte magának az ilyen poétika liceníiát és kinyiltterezte a megyei díjtalan gyakor­nokot, mint költőt, mivelhogy a verses, kö­tetben lévő forró dalok — állítólag Gulas- sát, mint férjét közelebbről érintik. A verskötet tartalmát nem ismerjük, de ugylátszik igen kompromittáló lehet a férjre, mert a nyílttéri nyilatkozatában azt mondja, hogy „a versfüzet reám nézve sé­relmes volta és nyilvános meghurczoltatása ■ miatt“ beperelte a költőt. Ebből az a tanulság, hogy szerelmes ember mindig csak akkor írjon verset ha jót tud írni, mert a jó versek senkire nézve nem lehetnek kompromittálók. Egyébként az a ravasz nyílttéri köz­lemény igy hangzik: Nyilatkozat. Melánia (hírlapi közlemények) czim alatt a helybeli könyvpiaczon a napokban ónodi Tóth Kálmán nevii megyei díjtalan gyakornoktól egy nyom­tatott versfüzet jelent meg, mely nekem és nőmnek lett ajánlva. A nagy közönség tájékoztatása czéljából kötelességemnek tartom ez 3 utón kijelenteni, hogy ezen füzet az én megkérdezésem és tudtom nélkül jelent meg. S miután nevezett többek előtt odanyilatkozott, hogy házamhoz bejá­ratos volt s hogy nekem szándékáról tudomásom volt, kijelentem, hogy én ezen magáról megfeledkezett éretlen egyént e füzet megjelenése előtt nem is láttam soha s hogy ellene a füzet tar­talmának reám nézve sérelmes volta és nyilvános meghurczoltatásom miatt il­letékes helyen a kellő lépéseket meg­teszem. Miskolcz, 1905. február 13. Gulassa Andor, máv. ellenőr. IRODALOM. Színház és Élet képes művészeti he­tilap e heti száma bővelkedik a színházi élettel foglalkozó czikkekben. Vezércikke a | magyar irók és zeneszerzőkről szól, abból az alkalomból, hogy a hét hat bemutatója közül öt magyar darab, e jelenségből azt a következtetést vonja le, hogy a magyar szinmüirás és zeneszerzés nemcsak van, de igen magas fokon áll. Egyes szám ára 20 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal ingyen küld. Budapest VIII. Baross-u. 59. sz. KÖZGAZDASÁG. Visszaélés a szállítási kedvez- ménynyel. A keresk. miniszter rájött, hogy a gazdák részére szállítandó erőtakarmány küldeményekre nézve a máv. vonalain en­gedélyezett dijkedvezménynyel nagymértékű visszaélés történt. Egyes gazdasági egyesületek ugyanis olyanok részére is állítottak ki korpára és tengerire díjkedvezmény igénybevételére jo­gosító igazolványt, akik állattenyésztéssel, illetve mezőgazdasággal nem is foglalkoznak. Az ezek czimére hozatott takarmány az állomástól valamely helybeli kereskedő raktárába fuvaroztatott. Előfordult az is, hogy egyes gazdasági egyesületek által ki- ! állított igazolványok alapján fogyasztási szö­vetkezetek; ipari szeszgyárosok és czukor- gyári vállalatok, sőt építési vállalkozók ré­szére is történt díjkedvezményes szállítás. Végül megtörtént, hogy olyan gazda részére is állított ki a gazd. egyesület igazolványt, aki visszaélés miatt a díjkedvezményből már ki lett zárva és a kinek ezen esettől az illető gazdasági egyesület azzal a megha­gyással lett értesítve, hogy részére több igazolványt ki ne állítson. Mindezen visszaélési esetekből, ame­lyek nyilván csak csekély részét képezik a tényleg elkövetett, de sok esetben meg nem állapítható visszaéléseknek, konstatálta a miniszter, hogy a gazdasági egyesületek nem járnak el a kellő lelkiismeretességgel és ezért egy régebbi rendeletével újból fel­hívja az érdekelt gazdasági egyesületeket, hogy a gazdák által kért — említett czélra szolgáló igazolványok kiszolgáltatásánál a legnagyobb szigorral és körültekintéssel járjon el s emellett a díjkedvezménynek a czélzatnak megfelelő módon és terjedelem­ben való igénybevételét is szigorúan ellen­őrizze. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Balassa Sándor. Sgy tanúié lapnuK nyomdájában fizetéssel felVétetilj.

Next

/
Thumbnails
Contents