Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-12 / 32. szám

1905. február 12. SZATMÁRI NAPLÓ HÍREK. — Kelemen Samu dr. — pártjegyző. Szatmár város országos képviselőjét, dr. Kelemen Samut az országos függetlenségi párt jegyzőjévé választották ineg Buda- i pesten. — A gazdasági szakbizottság ülése. Szatmár város gazdasági szakbizottsága pén­teken tartott ülést, a melyen a hétfői köz­gyűlés elé kerülő ügyekben hoztak javas­latokat. A szakbizottság javaslatai között érdekesebb a jégverem ügye. A méntelepi jégvermet ugyanis körülbelül 2700 korona költséggel felépíteni javasolja, Péchy Antal nyugdiját 1857 koronában állapították meg. — Az időjárás. Meteor jelenti: Jel­zésemnek megfelelőleg a 27—28-iki csomó­pontok viharos jelleggel köszöntöttek be, sőt a hó is többször esni kezdett, úgy, hogy valóságos hóvihar is keletkezett. Majd a jelzett enyhület beállott, sőt egy kitörés­ből származott s egy hozzánk fordult óriási méretű folt csoport hatása folytán ez nagy mértékben növekedőben van, mely igy a kívánt, de kimaradt csapadékot is meghozta hó alakban. A hónap további változásai: 10-iki csapadékos; 12-iki hideg; 19-iki enyhe; 24—25-iki újra hideg jellegű, igy február hava a bolygók részéről átlagban hideg. Február havi csomópontok : 8—9— 10—12—19—24—25-re esnek. Márczius ha­vának eleje és vége hidegnek középrésze enyhültnek Ígérkezik. — Kristóffy József távozása. Budapesi tudósitósitónk írja, hogy az ország azon főispánjai közül, a kiket Tisza István gróf nevezett ki a vár­megyékbe, már nagyon rövid idő múlva távoznak el állásukból. A távozók kö­zött van vármegyénk főispánja is, Kristóffy József, aki lemondását kö­zölte is már az ideig óráig-miniszter- elnökkel. — Eljegyzés. Hartman Henrik, a Rosen- feld Miksa czég könyvelője jegyet váltott özv. Lázár Edéné kedves és müveit leányával Ilonkával. — Adózás az ex-lexben. A törvé­nyen kívüli állapot miatt alaposan megcsap­pant a kir. adóhivatalok dolga. Január el­seje óta alig folyt be pénz, az állam terheit azonban fedezni kell s igy meglehetősen megfogyott az állam pénzkészlete. A közsé­gekben azonban megkezdődtek a végrehaj­tások a községi adókért, ami az elöljárósá­goknak sok kellemetlenségre ad okot, mert a nép szentül hiszi, hogy most már nem kell adót fizetni. Egyes helyeken, mint ne­künk Írják, csak csendőri fedezet mellett történhetik meg a községi adók behajtása. — Az állami tisztviselők szervez­kedése. Tudvalevő, hogy az állami tiszt­viselők nincsenek megelégedve helyzetük­kel, mert annak idején Tisza István gróf nem a Széli-féle formula, hanem egy kü­lön javaslat alapján rendezte fizetésüket. Dacára annak, hogy a kormányelnök kö­telező Ígéretet tett a tisztviselői fizetések törvényszerű rendezésére, a tisztviselők ma is csak ideiglenes pótlékot élveznek, a kishivatalnokok nagyrésze pedig nem is részesült semmiféle fizetésjavitásban sem. Emiatt szervezkednek most az állami hiva­talnokok s az irányban lépnek akcióba, hogy az uj kormány figyelmét esetleg monstre küldöttség utján felhívják a fize­tésbeli mizériák sürgős rendezésére. A moz­galom különösen az igazságügyminiszteri- urnból indult ki s az országos egyesület­től kolonnáivá kívánja a küzdelmet fel­venni. — A városi számtiszti állás. La­punk legutóbbi számában jelentettük már, hogy a város közgyűlése hétfőn fog dön­teni a városnál megüresedett számtiszti ál­i lás dolgában. Leközöltük akkor a pályázók neveit is. A többek között az állásra Kiss József rendőrtisztünk jelesen képzett fia, Kiss József is beadta a pályázatát. A töb­biekkel szemben Kiss Józsefnek attól elte­kintve, hogy édes atyja egyik legszorgalma­sabb és legbuzgóbb hivatalnoka a városnak J feltétlenül azzal van előnyben, hogy kato­nai kötelezettségének eleget tett, a mi lé­nyeges körülmény olyan állásnál, a mely nem ideig óráig tartó. Viszont Kiss Józse­fet az atyja révén is megilleti az állásra való jogosultsága, mert a mikor valaki egy negyedszázadnál többet töltött fáradságos hivatalos munkák teljesítésével, méltán rá­szolgált arra, a fia egy kis jóakaratu párt­fogásra, pláne akkor, ha a pályázó teljesen idegenekkel áll szemben. — A szatmári színház. E hó 14-én dönt a Szatmár—eperjesi kerület szinivá- lasztmánya az igazgató kérdésben. Mi már megírtuk előzőleg álláspontunkat s öröm­mel konstatálhatjuk, hogy eddig a kerület három városa Eperjes, Nagykároly és Be­regszász is egynézeten van velünk, t. i., hogy a színészet ügyét egy másik igazga­tóra bízzák. Ma egy eperjesi újságban a következőket olvastuk: A szatmárnémeti polgármester átiratot intézett szinügyi vá­lasztmány, a melyben tudatja, hogy a kér. választmány f. hó 14-én fog dönteni az iránt, ki legyen a színi kerület igazgatója s egyúttal felhívja a szinügyi választmányt, hogy Eperjes városa az értekezleten magát megfelelően képviseltesse. Krayzell Aladár 1 h. polgármester ennek folytán a szinügyi választmányt össze hívta, mint értesülünk a választmány egyhangúlag Krémer ellen fog­lalt állást és szavazatát Baráti Rezsőre adja. — 20 millió 104 ezer. Hivatalos szá­mítások szerint az elmúlt év szilveszter- i napján 20 millió 104 ezer lakosa volt a magyar szent korona országainak. A sze­génység, a kivándorlás, az egy gyermek­rendszer s annyi nemzeti mizéria mellett növekszik, népesül ez az ország. Ehhez a számhoz még a január elseje óta támadt szaporodás száma adódik hozzá. Minden­esetre ez a szám jelentős dátum a magyar birodalom népesedési történetében, amit ér­demes külön följegyezni. — Kik szerződtek el ? A jelenlegi színtársulatból eddig elszerződtek : Szentes János Budapest, Szőke Sándor Pozsony, Papír Sándor Pozsony, Peterdy Sándor N.-Várad, Kováts Miksa karnagy Kecske­mét, Krasznay Ernő Debreczen, Kendy Bo­risba Szeged, Garay llus Pozsony, Gerő Ida Kassa. Ebből is látható, hogy ép azok távoznak a társulattól, akik érnének valamit. — Magyar címer. Szatmár város törvényhatóságához rendeletet intézett a kereskedelmi miniszter a magyar címer használata ügyében. A rendelet felemlíti, hogy nem magyar gyártású iparcikkekre al­kalmazni egyáltalán ,nem szabad a magyar címert, mert ez a közönséget félrevezetné. Ennek az alapján el rendeli a miniszter, hogy az iparhatóság minden ilyen esetben kutassa az iparcikk származását s ha be­bizonyul, hogy a címert nem hazai gyárt­mányra alkalmazzák, a kihágási eljárást indítsa meg. — Nyiíatkozatt. A „Szamos“-ban megjelent azon hírre nézve, mintha Baróti Rezső a színház pályázatát visszavonta volna ma a következő sorokat vettük: A „Szamos“ ez. helyi lap legutóbbi számában egy hirt közölt, a mely szerint én a szatmári színházra vonatkozó pályá­zatomat vissza vontam volna. A hir csak annyiban felel meg a valóságnak, hogy tényleg szándékomban volt vissza lépni, a pályázattól, de mivel láttam, hogy Szatmár város közönségének nagy része mellettem foglalt állást és igy lemondó levelemet vontam vissza. A pályázatomata színházra fenntartom. Baróti Rezső. MULATSÁG. ___________3 (* ) Orgonabál. A Szatmár-Németi énekkar által a németi-i ev. ref. egyházta­nács védnöksége alatt február hó 12-én, a Vigadó összes helyiségeiben, a németi-i ev. ref. egyház javára rendezendő hang­versenynyel egybekötött jótékonycélu zárt­körű orgonabált rendez. Az orgonabál hang­versenyének műsora: Kossuth-induló. Elő­adja az énekkar. Felolvasás. Tartja Osváth Elemér főgim. tanár. Czimbaiomjáték. Elő­adja Félegyházy Ilonka k. a. Szavalat Tartja Gachal János s. lelkész. Népdalok. Elő­adja az Énekkar. Kezdete este 8 órakor Belépő-dij: személy-jegy 1 kor. 20 fill, család-jegy 3 kor. karzat 50 fill. TÖRVÉNYSZÉK. § Ami egy színésznőre nem sértő. Budapestről Írják: A Népszínház egyik fia­tal, szép tagjáról, N. színésznőről M. O. mérnök azt állította, hogy őt már nagyon sokszor megölelték. A színésznő becsület- sértés, illetőleg rágalmazás miatt följelentette a mérnököt, a ki a mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy az ő állítása nem lehet sem rágalmazó, sem sértő, mert hiszen a szí­nésznőnek szerepéből kifolyólag többször kell másokat ölelnie. A panaszosnő ezzel a magyarázattal megelégedett, mire a bíróság a további eljárást megszüntette. KÖZGAZDASÁG. A tőzsde a múlt héten. — „Hermes“ r. t. heti jelentése. — Budapest, febr. 11. A belpolitikai viszonyok bizonytalan­sága még egyre nyómasztólag hat a tőzs­dére, és az osztrák államvasut részvények­től eltekintve, melyek újból felmerült álla­mosítási hírekre élénk üzlet tárgyát képez­ték, a tőzsdét még mindig az üzlettelenség uralja, és az árfolyamok hanyatló irányza­tot követnek. E hanyatlás azonban inkább lassú lemorzsolódásban mint rohamos esés­ben nyilvánul, és ezért még mindig mego­kolt az a vélemény, hogy a politikai viszo­nyok tisztázódásával az egész vonalon fel­lendülés fog beállani. Befektetési értékek közül záloglevelek élénk keresletnek örvendenek, a 4 százalé­kos magyar korona járadék árfolyama azon­ban az elmúlt héten jelentékenyen vissza­ment, főleg azon okból, mivel Bécsben igen sok árut hoztak a piaczra. A pénzbőség monarchiánkban még egyre tart, de külföldön és főleg Ameriká­ban, hol az ipari szükséglet növekedése nagy összegeket vesz igénybe, a pénz meg­drágult, úgy hogy a huzamos idő óta tartó pénzbőség egy kissé megcsappant. A hazai bank r. t. az elmúlt hét folya­mán tartott közgyűlésén alaptőkéjének 10.000.000 koronáról 15.000.000 koronára való felemelését határozta el 25.000 darab, 200 kor. névértékű részvény kibocsátása által. Az uj részvények 220 kor. árfolyamon bocsáttatnak ki, és a régi részvényeseknek az elővételi jog oly módon biztosittatik, hogy minden 2 darab régi részvényre 1 darab uj részvény lesz átvehető. Ez irány­ban szívesen szolgál felvilágosítással a „Hermes“ Magyar általános Váltóüzlet R. T. Budapesten. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Balassa Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents