Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)
1905-02-05 / 29. szám
2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. február 4. lament, mely érzékkel birt volna az ország közgazdasági igényei iránt. A politika, a meddő, üres politizálás ölte meg a magyar ipart, ezt a gyenge tákolmányt, mely minden egyes fuvallatra összed üléssel fenyeget. Hadd lássuk, hátha ez a politika, amely eddig csak vitt, végre hoz-e valamit. Hátha meghozza hazánk gazdasági fiigget- lenitését, Hátha csoda történik és az áldatlan viszály kiszáradt fáján életképes gyümölcs terem ! A jelenlegi parlament abban a szerencsés helyzetben van, hogy nevét arany- betűkkel írhatja be a nemzeti fejlődés történetkönyvébe. Könnyen teheti, mert csak primitiv kötelességét kell teljesítenie. Meglátjuk, lesz-e elég bátorsága vagy tudatlansága ahhoz, hogy kötelességéről megfeledkezzék. A nemzet számon fogja kérni ettől a parlamenttől sáfárkodását és meg fogja bélyegezni, ha megint átsiklik a nemzeti fejlődés gazdasági alapfeltételein. Sugár Ottó. Az idei fegyvergyakorlatok. A miniszter rendelete. Az 1905. évi fegyvergyakorlatok tárgyában a hadügyminiszter kiadta szokásos rendeletét. A rendelet szerint azon tisztek és tiszthelyettesek, akik az okkupáit területeken fekvő gyalogsági zászlóaljakhoz, hegyi- és vártüzérséghez, a 15. szekerészhadosztályhoz, a 25. és 26. egészségügyi csapatokhoz tartoznak, fegyvergyakorlataikat e csapatoknál teljesitik. A 3. tüzérdandár tábori tüzérségéhez tartozó tisztek és tiszthelyettesek, akiket hadibéosztásuk a hegyiütegekhez sorol, a 7., illetve 9. számú tüzérségi hadosztálynál végzik fegyvergyakorlataikat. Azon tartalékos tüzértisztek és tiszt- helyettesek, akiket mozgósítás esetére megerősített helyekhez osztottak, be, rendszerint egy fegyvergyakorlatot — az elsőt — az illettő helyre beosztott, illetőleg arra kiszemelt tüzérségi csapatnál végzik. Azon tartalékos tábori tüzértisztek, a kik fegyvergyakorlataikat vártüzérségnél teljesíthetik nem tartoznak saját nyeregszerszámaikkal bevonulni. Az okkupáit területre bevonuló fegy- vergyakorlatos tartalékos tisztek és tiszt- helyettesek nem tarthatnak számot az ok- kupált területeken rendesen szolgáló tisztek pótlékára. A tisztek, akik fegyvergyakorlataik helyére utaznak, csakis 14 kiló súlyos podgyász vitelére jogosítsák. A tábori tiizőrségnek azen tisztjei és tiszthelyettesei, akik első fegyvergyakorlatukat végzik avagy pótolják, április, má- és junius hóban hivandók be, megfelelő elosztással; akik másodszor vonulnak be, akképp, hogy a lövőgyakorlatok befejeztével helyezendők vissza a tartalékba és akik harmadszor vonulnak fegyver alá, akképp, hogy úgy a lövő-, mint a fegyvergyakorlatokban is résztvehesseneki A tábori tüzérség tartalékos tisztjei és tiszthelyettesei az első fegyvergyakorlatot vagy annak pótlását a lövőgyakorlatok alatt a második és harmadik fegyvergyakorlatoí végzők a kiképzési időszak egy másik szakaszában hivandók be, a szabályzat I. része 40 §. 1. pontjának megfelelően. A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek a fegyvergyakorlat alól való fölmentési kérvényei a legszigorúbban vizsgálandók meg és csakis legsürgősebb szükség esetén veendők tekintetbe. Ez különösen áll azokra a tüzérekre, akik a lövőgyakorlatokhoz hivatnak be, nehogy az utólagosan bevonuló tartalékosok által a lövőgyakorlatokon zavart okozzanak a be nem osztott tisztekés tiszthelyettesek. Az olyan kérvények, melyek a bevonulás helyéül kitűzött csapat helyett másutt fekvő csapat igénybe vételét kérelmezik, csak kivételes esetben vehetők tekintetbe és döntés végett a hadügyminiszternek ter- jesztendők fel. A kellőleg meg nem indokolt kérvények azonban már a közbeeső parancsnokságok által is elutasitandók. Azon kérvények, melyek az 1906-ra kötelező fegyvergyakorlatnak már ez évben teljesithetését kérelmezik, kedvezően intézendők el. E rendelet a póttartalékban levő tiszt- helyettesekre is érvényes. S Z 1 N H Á Z. HETI MŰSOR. Vasárnap: d. u. Mikádó este János vitéz. Hétfő: Bajusz. Kedd: János vitéz. János vitéz. Daljáték 3 felvonásban. Irta Bakonyi Károly. Verseket Heltai Jenő, zenéjét szerz. Kacsóh Pongráez. Szatináron először adatott 1905. febr, 4-én. Egy csodaszép és minden izében magyaros melódiákkal telt daljáték szédítő sikeréről beszél egész Budapesti. Korcsmában kávéházban, szalonokban, csak János vitéz mélabus dalai hangzanak s országszerte azon szenzáczióról beszélnek, hogy János vitéz a Kiráiyszinházban zsúfolt házak előtt a 100-ik előadáshoz közeledik. A ma esti bemutató előadást érthető izgalommal vártuk s igy a mai előadásra a jegyeket már napokkal ezelőtt elkapkodva a színház zsuffolásig megtelt. János vitéz Petőfi Sándor ösmert költő elbeszélése nyomán íródott. Kukoricza Jancsiról, ki szerelmesIlus- kába, de a leány gonosz mostohája Iiuskát a halálba, Jancsit pedig a nagy világba üldözi. Jancsi mint huszár vitéz tetteket követ el s franczia országot is megmenti a töröktől de jutalmul felajánlott franczia király kisasszony kezét is vissza utasítja, s megy mendegél mig végre tündérországban feltalálja szerelmét, lluskát. Ennek a szép tendentiáju és gyönyörű zenéjü darabnak nálunk is zajos sikere volt. A zeneszerző az ő magyaros muzsikális lelkének hevületével magához emelte, magával ragadtatta a szépiránt érdeklődő közönségünket s felvonásról-felvonásra inten- czivebb volt a darab hatása. A gyorsan népszerűségre emelkedő szólok, karénekek a csattanósan felépített finálék járulnak a darab sikerének biztosításához. Színészeink, mind egytől-egyig kitünően, szívvel, lélekkel játszották. Virág, babér, taps és siker volt az est signaturája. A siker oroszlánrészét Kornay Margit aratta a czimszerepben. Természetesen játszott, szívhez szólóan énekelt, gondos áttanulmányozás után egész lényét szerepébe fektette bele s igazán művészi munkát végzett. Tisztelői egy halom virággal és egy ezüst furulyával lepték meg. A sikerben osztozott Révész Ilonka is, de lluska naiv szerepében sentimentalisabbnak kellett volna lenni, de ő nem tud leszokni a tulhabzó temperamentumról a mely az ő játékát jellemzi. Papír, Bagó szerepében bizonyította be sokoldalú művészetét s hatásos énekszámait zajos taps kisérte. Kőszegi mint franczia király kisasszony nagy tetszés mellett, kedvesen játszott és énekelt; Szentes a franczia királyból igen jó figurát csinált a játéka, valamint az Ernyeié temérdek derültséget keltett. Qerő Ida kitűnő maszkjában, epizód szerepekben pedig Bay, Tisztái és Garai tetszettek. A kar kissé ingadozott, a tündértáncz pedig nevetségesen rossz volt, ellenben Ujházy Margit, Bor- zási és Havi mint tündérek feszes trikójukkal okoztak érthető tetszést az urak között. Az ügyes rendezés Szentes János, a zenei rész kellő betanítása pedig Kovács Mihály karmester érdeme. Végül meg kell említenünk közönségünk nyugtalanságát, mely az előadás előtt oly óriási zajban és lármában nyilvánult, hogy nem csoda, ha a karmester a gyönyörű ouveturt lekopogni volt kénytelen. Sz. M. Czigánybáró. Az aranyvirág előadásáról szóló referádánkat azzal végeztük, hogy az újonnan szerződött Solti Vilmáról nem zárjuk le ítéletünket. Reményeinkben tegnap este nem is csalatkoztunk amidőn Strausz örökszépségü operettjének Szaffiját láttuk tőle kreálni. Konstatálhatjuk, hogy Solti Vilma kifogástalan énekesnő. Játéka e szerepben inkább érvényesült, mint Aranyvirágban és tiszta coloraturája múlta felül. Meleg érzést és sok hevületet vitt szerepébe s a közönség nem csak a felvonás végén hanem a nyílt színen is számtalanszor megtapsolta. Mellette, Szentes Zsupánja volt jellegzetes. Tetszett meg Kornay rutinos játéka és éneke Áldori tenorja, gubicsné mint Czipra és Papír disztingvált játéka. HÍREK. Olvasóinkhoz. Most hogy túl vagyunk már az izgalmas időkön, nino- mnyira szükség arra, hogy a no ./ti eszmék diadalra jutása után ^-események fölött pillanatról pillanatra ellenőrzést gyakoroljon a helyi sajtó. Kell azonban, hogy a megvívott szép küzdelmekkel járó hangulatot ébrentartsuk és beszámoljunk az olvasó közönségnek a történtekről. Ezek előre bocsájtása után azzal az értesitéssél szolgálunk független érzelmű polgártársainknak, hogy a „Szalmári jVapió6*, mely eddig mint napilap naponta szolgálta a nemzeti eszméket, mától kezdve minden héten háromszor és pedig kedden, csütörtökön és vasárnap fog megjelenni. Lapunk megmarad továbbra is független politikai újságnak és ugyanannak a nemes czélnak érdekében fog bátran síkra szállani. Amidőn ezt olvasóink tudomására adjuk, kérjük továbbra is pártfogását és szeretetét. Végül megemlítjük, hogy lapunk keddi számában egy igen érdekes újítást fogunk olvasóink kényelmére életbe léptetni. A „Szatmári Napló“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Ez az édes óra . . . Ez az édes óra Jnt-e még eszedbe, Mikor rábornltam Fehér kis kezedre. — jut-e még eszedbe '? Az a mosolygó lány Tán nem is te voltál, Aki akkor, egyszer szivemre hajoltál. — Tán nem is te voltál. Csak egy elszól ló kép, Hogy mindig sirassam, De szivemhez többé Sohsc szoríthassam. — Csak mindig sirassam l SxafxeifHlia Mih át//. Aki Tisza István fejét akarja. Nagyváradról írják a következő naiv és érdekes esetet: Szvatkó Lajos berettyó- ujfalusi szabósegéd nevezetes instáncziát
