Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-27 / 22. szám

1904. január 20. SZATMÁRI NAPLÓ 5 Harcz a mandátumért. — A mai események. — Szatmár, jan. 19. (Saját tudósitónktól.) Lelkesedés­sel, igazi hittel és a győzelem biztos j reménységével tömörülnek az ellenzéki választópolgárok a mai nap után a 48-as szent igéket hirdető lobogó alá. A gyávaság, a kishitűség immár kiköl­tözött a lelkekből; a félelem a két­ségbeesés átfordult a kormánypárthoz és mi most már csak azt az egyet vallhatjuk, hogy győzni fogunk, mert győznünk kell! Az esélyek kiszámíthatatlanok, de az az általános vélernéuy, hogy erős küzdelemre van killátás, de erős a hit, a remény, hogy most nem jobbra, hanem balra elül a koczka. Ezt érzik a prémes bundában járó nagy urak is és megkezdték a lélekvásáriást a legnagyobb szemér­metlenséggel. A hivatalos erőszak újabb stik- liket visz véghez, főleg pedig pénz­zel dolgozik. Veszi a szavazatot, mint az áruezikket a tőzsdén szokás. Nekünk nincs egyebünk, csak a bizodaimunk és erős hitünk a pol­gárságban, amelyről feltudjuk tenni, hogy az ocsmáriy vesztegetésnek el­lene lesz minden 48-as szavazópol- gár, megmarad lelke tisztasága mel­lett és kidobják azokat, akik a lel­kűket akarják megvásárolni. Elfogadhat-e pénzt az, akinek két dolgos keze van? Szavazhat-e pénzért az, akinek becsülete van? Nem hisszük, hogy akadjon kö­zöttünk olyan ember, aki Kossuth Ferencz gyönyörűséges szavai után ki ne verné házából a becsteten lé- lekkufárt. Fenyegető levelek. A kormánypárt újabban egy má­sik fogással is él. Fenyegető és piszko­lódó leveleket küldöz szét, persze névtelenül. Ellenzéki választó polgá­raink közül ma többen kaptak ezek­ből az ocsmány dolgokat tartalmazó levelekből, amelyek csak azt igazol­ják, hogy a kormánypárti urak nem­csak, hogy szemtelenek, de gyávák is. Orozva támadnak a névtelenség bás­tyája mögül. Ez az igazi kormánypárti fegy­ver, amely éppen olyan csütörtököt mond, mint a többi tisztátalan fegy­verzetük. Az uj beszéd. Kelemen Samu mai programm- beszéde lázba hozta a közönséget. Ilyen tartalmas, gondolattaljes, mély­séges és érvekben gazdag beszédet még nem hallottak Szatmáron. Mivel a polgárság közül igen sokan aka­dályozva voltak a mai beszéd meg­hallgatásában, Kelemen Samu elha­tározta, hogy vasárnap újra beszédet intéz a választókhoz. A központból ekkor is egy jeles ellenzéki politikusunk érkezik hozzánk. A választások és a kormány. Budapestről jelentik: A kormánynál a hangulat igen levert, látszik, hogy kevés a pénz a választásra és hogy a szabadelvű párf rendkívül népsze­rűtlen és ismeretlen jelölteket lépte­tett fel. Tisza István ma Dániel báró előtt, ki a választások egyik intézője, igy nyilatkozott: — Nekem ezer és ezer bajom, rátok bíztam a választásokat, nektek kellett volna alkalmas jelöltekről gon- doskedni. Szolgabirákkaí és jegyzők­kel nem leket a szabadelvüpárt zász­lóját diadalra juttatni. HÍREK. Választási tízparancsolat. Mózes pedig fölmene a magyar Sión hegyére s onnan, miután a pártok vezér­fiaival tanácskozott, a következő tízparan­csolattal tért vissza, melyet átnyújtott a jelöltek ezrei ezer tömegének, hogy vigyék szét az országban, hirdetvén maguknak és magukról: I. Én vagyok a hon egyedül Remény­sége, aki kivezet benneteket a helyzet labirintusából. II. Ne legyen kétség a te szived­ben, hogy megválasztásod több mint bi­zonyos. III. Arczképeiddel és faragott képeid­del áraszd el az oszágot, hogy képed is­merjék kicsinyek és nagyok. IV. Mondd a népnek, hogy tiszteljék a honatyákat, hogy azok hosszú életűek legyenek a t. Házban. V. Emlékezz meg a lex-Dániel elfo­gadása napjáról és soha se dolgozz ön­érdek ellen. VI. Ne ölj! — ha esetleg rájö­hetnek. VII. Ne ölj! — malaczot válasz a fuvardíj czimen, mert a Kúria rettenetes és kegyetlen. Vili. Ne paráználkodjál minden párt­árnyalattal. XI. Ne kívánd az ellenjelöltnek, hogy záróra előtt gutaütést kapjon. X. Ne mint honatya kívánd felebará­taid feleségét, házát, ökrét, szamarát. Tedd ezt mint magánember. Szól pediglen ez a tízparancsolat a Ház formális megalakulásáig, sőt még to­vább is. — József főherczeg beteg­sége. Mint Budapestről táviraíozza tudósítónk, Kiseijak dr. orvosi jelen­tése szerint a betegnél az álomkór és az apathia nagymértékben jelent­kezett s a főherczeg állapota olyan, hogy bár lassan, fokozatosan, de az enyészet felé indul. — Hymen. Wetter Ambrus bánya, posta és táviróhivatali főnök jegyet váltott özv. Gferer ja- kabné sz. Brunner Herminnel. — Megszökött rendőrkapitány. Za­laegerszegről jelentik: Csentericz Béla Za­laegerszeg rendőrkapitánya tiz nappal ez­előtt kétezer négysráz koronát sikkasztott [ hivatalos pénzekből és megszökött. Mikor egy hétig nem jelent meg a hivatalában, gyanúsnak találták távolmaradását és első­sorban is a pénzszekrényt nyitották fel. Ek­kor kitűnt, hogy annak tartalmából kétezer­négyszáz korona hiányzik. Rögtön vizsgá­latot indítottak, amelynek során kiderült, hogy Csentericz Horváth Béla névre a sa­ját személyleirásávai külföldi útlevelet szer­zett és igy bizonyos, hogy Amerikába sző- ! köti, ahol egy jómódban élő bátyja van. Csentericz Béla gondosan előkészítette szö­kését. Barátaitól apróbb-nagyobb kölcsönö­ket vett fel, váltót íratott alá velük és a hozzáérkező szegénypénzeket is megtar- j tóttá. A szökevény ellen már kiadták a kö­rözőlevelet, de alighanem későn, mert tiz napi egéruttal már túl lehet az Oczeánon. i Nagy szegénységben hátrahagyott családját a város részesítette pillanatnyi segélyben. — Őrültség. A népszámlálók ősszeirási ivet hagytak a magyarnál. Nem igen szereti ezt a magyar ember, bizonyosan adóemelés miatt van az. Az okosabbja azonban becsülettel kitölti, mi­ntán a bátorság imponál. Van a népszámlálási iveknek egy rovata, melynek fején ez áll: Van-e a családban elmebeteg ? A magyar ezt igy töltötte ki: „Nem vót instálom egy se. Se az apám, se az az anyám, se az öregapám, se az öreganyám. Se az asszony apja, se az anyja, se az öregapja. Egyedül az én eszemet vette el az a jó Isten, mikor a sógornek aláírtam a váltót . . . .“ Hát szó, ami szó, nem is irt olyan nagy bolondságot a mi nagyarunk . . . — Uj íőgondnok. A németi ev. ref. egyház most tartotta tisztuji- tását, mely alkalommal eddigi Uray Károly főgondnok helyett 152 szó­többséggel 17 ellen Asztalos Sándort választották meg. Adgondnok egyhan­gúlag Félegyházy Ferencz lett. — Ötletes mentőeszköz. Az a ret­tenetes pánik, mely a legkétségbeejíőbb katasztrófáknak volt okozója szinházégések alkalmával, sokakat gondolkodóba ejtett, miképen lehetne a tömeget rátanitani a jó­zan viselkedésre az igazi veszedelem pilla­natában. A sajtó jó szolgálatot tesz ez irányban, de sajnos, meddőt, mert a kriti­kus pillanatban mégis csak a létfenntartás ösztöne kerekedik felül. Egynéhány berli„i színház újabban praktikus módját eszelte ki a közönség kitanitásának. A zenével feíderitett unalmas felvonásközökben a vas­függönyökre vetítik a következő mondá­sokat : — Nyugodtan távozzunk! — Uralkodjunk magunkon tűzvész alkalmával! Csakis a legközelebb eső kijárás felé távozzunk: — A kijáratokban ne álldogáljunk! — A ruhatárat gyorsan hagyjuk el: — Engedelmeskedjünk a rend fentar- tóinak! Efféle figyelmeztetéseket vetítenek éles világítással a függönyre. Csupa unalomból — hiszen szembeötlik — buzgón olvas­gatja az egész publikum, mely a vész gon­dolatához ekkép lassanként hozzászokik. S nincs egy is, a ki el ne határozná a fér­fias viselkedést. S Z IN H Ä Z. MŰSOR: Csütörtök: Annuska. Péntek: Szuiamit. Szombat: Heidelbergi diáélet. Vasárnap: Ugyanaz. * Annuska. Másodszor került ma esfe színre összevágó előadásban kevés számú közönség előtt Gárdonyi Géza bá­jos vigjátéka, Annuska. Igazi kedves fehér este volt a mai, melyhez a szereplők ki­váló játéka is járult. A szerző mintha a mi társulatunk két főszereplőjének, Szőke Sán­dornak és Garai ilusnak irta volna a dara­bot, mintha Annuska és Balogh Miklós szerepét a szerző e két müvészlélek talen­tumának bemutatására szánta volna. Pro­dukáltak is olyan együttest, aminőt csak fővárosi színpadokon láthatunk. Játszottak közvetlenül, szivhezszólóan, s természetes játékukat a közönség megértette s zajos és őszinte tapssal honorálta. Kitűnt még Kendi Borika, ki a tőle megszokott művészetével mindig kiválik a sablonból. Általában az összes szereplők legjobb igyekezetöket ve­tették latba. Köztük Szentes, Peterdy, Pa­pír, Tisztái, Gerő Ida, kisebb szerepükben Krémer, Bay, Tisztainé és Gerő járultak az est sikeréhez. I

Next

/
Thumbnails
Contents