Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-24 / 19. szám

1905. január 24. SZATMÁRI NAPLÓ 3 — Ugyan kérem csak nem csinálunk a városból Jeruzsálemet! Nos mi ez ? Kell ide magyarázat. Aki gondolkozni tud, az hamar kapcsolatot ta­lál a zsidókat gyalázó kortesvers és e ki­jelentés között. Hol az igazság ? Ha a bíró meg van vesztegetve. Gr. Tisza István miniszterelnök a nemzethez telebbezte ügyét, a házszabá­lyok erőszakos megsértésének jóváhagyá­sát, felmentő ítéletet kérve. A felebbezést megokolta ő maga is, kormánytársai is, hü csatlósai is szóban és Írásban, képek­ben és képtelenségekben. A többi közt egy füzetet adott ki, amelyben arra adott oktatást, hogyan ítéljen a nemzet. Semmi kifogásunk az ellen, hogy valaki okokkal, ha mindjárt álokokkal védi is a maga igazait. Ezzel szemben mi ki­fejthetjük, hogy mielőtt itél a nemzet, mi­csoda dolgokat vegyen figyelmébe, mi le­begjen a választók szeme előtt. Nevezetesen figyelemre méltó, hogy gr. Tisza István a nemzet ítéletét kérvén, mindent elkövet, hogy a nemzet felmen- töleg ítéljen, E czélból mindenek előtt bőven szórja, ő és mamelukjai a pénzt; másodszor a főispánok, hivatalfőnökök, jegyzők stb. utján szelíd nyomást gyako­rolnak a választók jelentékeny részére; harmadszor a „választási rend megőrzé­sére“ egy csomó osztrák ezredet vezényel­nek hazánkba, ami azt jelenti, hogy a magyar katonában nem bíznak, hogy haj­landó lesz a rendet megőrizni? Nem, ha­nem megzavarni! Azf kérdezzük, mi szüksége mind­ezekre annak, aki nyakig úszik az igaz­ságban ? Figyelemre méltó továbbá, hogy a miniszterelnök és társai a honvédtiizér- séggel és más fontos katonai vívmányok kieszközlésével dicsekednek. Vagy jogunk volt kezdettől fogva ezen vívmányokhoz, vagy nem. Gróf Tisza Ist­ván maga sem állítja, hogy nem volt jo­gunk. Ha pedig jogunk volt: miért fosz­tottak meg bennünket ezen jogainktól 38 éven át ? És miért nem adják meg még most sem több más jogainkat? Ez a jogfosztás. Az Ausztria javára való gazdasági kizsákmányolás ezt bizo­nyítja, hogy a 67-es alap nen az, aminek szánva volt: kölcsönös, két oldalú szerződés, hanem alap a mi tönkretételünkre ! HÍREK. Adóbehajtás ex-lexben. Konkrét esetből kifolyólag köz­bevetett panasz folytán a közigazga­tási bíróság azzal a kérdéssel fog­lalkozott, hogy ex-lex idején lehet-e községi adóköveteléseket behajtani? A közigazgatási bíróság az ügy­ben elvi döntést hozott, mely annál érdekesebb, mert a maga néniében az első ilyen Ítélet. A legnagyobb fórum a panasz elvetése mellett Ítéletében kimondja, hogy a szóban forgó községi adókö­vetelések behajthatok. Az indokolás­ban felsorolja a bíróság a vonatkozó törvényeket s azt mondja, hogy az az autonóm jogok közé tartozik, bogy a törvényhatóságok a közigaz­gatás költsépeit költségvetéseikben megállapíthassák és azok fedezetéről gondoskodhassanak. A törvényhatóságok önmegadóz- tatási joga önálló és az állami költ­ségvetéstől teljesen független, tehát az a körülmény, hogy az állami adó be nem hajtható, nem akadályoz­hatja azt, hogy a községek a köve­teléseiket behajthajthassák. Búcsú. — L. Ratisbonne. — Vádoltalak ? Bocsáss meg nékem! Világom! Álmom ! Üdvösségem ! Sugaras, tiszta, szép egem, Megkínzott drága gyermekem ! Búcsúra int a tűnő óra: Ne adj a durva, büszke szóra! Hazug szemem, hazug szavam ! Vad hangom mélyin, — higyj nekem ! Csupán a szív fájdalma van. — Bocsáss meg, én jó gyermekem ! Lehulló, gyászos könyedet, A súlyos, fájó perczeket, Szegény, hü, édes gyermekem, Bocsásd, bocsásd meg énnekem, Virágom, álmom, életem ! Bocsáss, bocsáss meg énnekem. Ki járok, czéltalan borongva, Köny nélkül sírva, bujdokolva, Ezer csapással lelkemen S mig ajkam görcsösen vonaglik, Fehér emléked temetem ,.. — Bocsáss meg, én jó gyermekem. Hírű Arthur. — A katonai utóállitások. A honvédelmi miniszter Szatmár váro­sához rendeletet intézett az 1905. évi utóállitások tárgyában. A rendelet felemlíti, hogy a rendes sorozó bi­zottságok, miután az idei ujonczál- litás a rendes sorozó időben meg nem tartható március esetleg április hónapokban is egybegyíiljenek ugyan, de működésűk csakis a gyámolitásra szorult férfi rokonok keresetképessé­gének megállapítására szorittassék. — Az idei himlőoltás. A belügymi­niszter Szatmár város törvényhatóságához rendeletet intézett a himlőoltásokról a tiszti főorvosok által szerkesztendő kimu­tatások megállapítása tárgyában. Miután majd mindenik törvényhatóságnál ezen ki­mutatások más-más alakban állíttatnak ki, ennek elhárítása végett helyesebben össze­sítő kimutatás adatai számára a miniszter uj mintát állapit meg. Szabad a kivándorlás. Tisza Pista végre is belátta, hogy a nemzet ezreit az ő sze­szélye szerint nem szállíthatja kinyakru fő­re Fiúmén keresztül,Amerikában ezért megen­gedte, högy a kivándorlás Brémán és Ham­burgon át történhetik, A kivándorlásról ki­adott uj rendelet szerint a Fiúmén át Ame­rikába szóló útlevelek most Brémán át is érvényesnek. Aki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül 20 korona előleget keli otthonról Brémába küldeni. — Hadltervek. Első anarkista: Te, a leg­közelebbi ágyuösszeesküvésre japán tüzéreket kell felfogadnunk. Második: Miért ? Első : Mert azok biztosan találnak . . . — Statisztika a munkás mozgal­makról. A statisztikai adatgyűjtésnek egy újabb fajtája lépett életbe 1905. év elejétől kezdve, ámely a külföldi államokban már évek óta meg volt, nálunk azonban csak most lett kötelező. A kereskedelmi minisz­ter elrendelte, hogy a hatóságok ezentúl statisztikát vezessenek a munkás mozgal­makról, amelynek minden fázisát kimutásba iktatassák. Az uj statisztikai adatok gyűjté­sével az I. fokú iparhatóságokat és a ke­rületi iparfelügyelőket bízta meg a miniszter. — LengyelEndre ternetése.Teg­nap, vasárnap délután helyezték örök nyugalomra Lengyel Endrét, Szatmár város törvényhatósági bizottságának tagját. A temetésen a város társadal­mának minden rétege megjejent, hogy a közbecsülésnek örvendő polgárt utolsó útjára elkísérje. — Tenläts*Sitinkhöz én Hágtunk ha- rátaiiuez. Mindenfelé megindultak a választási mozgalmak. Kérjük lapunk tudósitóit és barátait,hogy a kerületükben előforduló minden mozgalomról ér­tesíteni szíveskedjenek. A tudósításokat legczélsze- rübb levélben közleni a szerkesztőséggel. Kérjük is­mételten mindazokat, kik jó szívvel vannak a nagy és szent nemzeti ügy iráni és akik méltányolni tild­ák a mi nehéz munkánkat: tímogassanak benniin- feladatunk teljesítésében. EGYLET. — A népkonyha jóttevői. Újabban abakoztak: cs. Mayer Salamonná Krassó 20 K, 2 zsák burgonyát és aszalványt, Fuchs Bertalanná egy zsák kenyérlisztet, Klein Miksáné 3 zsák burgonyát, Fried Emilné egy fazék lekvárt és aszaltszivát, Balog Ignáczné 10 K, aszaltszilvát, Kovács Ábrahámné 10 K, Teiber József villamos művezető 10 K, Emerich Ti vadamé 5 és Gál mérnök 2 K-át, Fried Dezsőné úrnő Szekeresen 16 K-át gyűjtött, Racz Béla 10 K, Jónap Miksa és Bárány Sámuel Jánk, Feldman Ábrahám Mánd 2—2 K. Freund Samuné és Netter Kálmánné úrnők 71 K gyűjtöttek. Bakó Lajos 6 K. Steinberger Ábrahámné 4 K, 1. Magyar 6 K, ifjú Freund Samuné, Netter Kálmánné, Neiwirthné, özv. Lechnerné; dr. Dezső Káimánné, Markovics Ignáczné, Pataki Riza, Netter Sámuelné, Szepesi Aladárné, Szijgyártó Teréz, Nusser Dezsőné, Virágh Gyula, N. N. özv. Vein- bergerné, Benedek Samuné, 2—2 K. Schvarz I József, Irinyi, dr. Matolayná, Krasznai Ekker János, Drágos Béla, Ficzeréné, Ist- koháné, Reiter Mónié, Hanka János, Schot- né, özv. Tóíhné, Windjener Ferencz, Háj- táterné, Markus Samuné, Róth Gyula 1 — 1 K. Kolb Vilmosné 5 kiló sót, Rooz Szi­lárd 5 klió rizskásat. S Z I N H A Z. MŰSOR: Kedd: Brankovics György. Szerda: Bőregér. * Heidelberg! diákélet. Mayer főr- ter bájos színmüve, a Heidelbergi diákélet vasárnap este másodszor került színre igen szép számú közönség előtt. Olykor olykor tapasztalhatja az ember, hogy a szatmári közögségnek nagy része mégis csak hajlik a komoly színmüvek felé. Hogy néha drá­mai előadások üres házak előtt folynak le annak igen sokszor a rossz darabok vagy peaig a rossz előadások az okai. A vasárnapi előadás például na­gyon sikerült volt. Peterdi Sándor Dr. Jiittner szerepében elénk állította azt az igazi német profeszort, akit mi csak úgy hírből ismerünk. Szentes a lump diák Sze­repében volt nagyonjó. A főszereplőkről Ga- rai és Szőkéről már elmondtuk vélemé­nyünket. A diákélet ilyen előadás mellett sokáig marad a műsoron. IRODALOM. 0 Figyelő. Ilyen czim alatt Osváth Ernő szerkesztésében irodalmi folyóirat jelent meg. Az érdekes folyóiratban az if- ;jabb irói nemzedék igen sok talentumos tagjának dolgozatait láttuk. A figyelő igen érdekes, választékosán szerkesztett lap, a melynek előfizetési ára fél évre 6 korona. I Az ízléses kiállítású újságot Deutsch Zsig- mond és Tsa ezég (Budapest, Dorottya u. 9. sz.) adja k. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Balassa Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents