Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-24 / 19. szám
1905. január 24. SZATMÁRI NAPLÓ 3 — Ugyan kérem csak nem csinálunk a városból Jeruzsálemet! Nos mi ez ? Kell ide magyarázat. Aki gondolkozni tud, az hamar kapcsolatot talál a zsidókat gyalázó kortesvers és e kijelentés között. Hol az igazság ? Ha a bíró meg van vesztegetve. Gr. Tisza István miniszterelnök a nemzethez telebbezte ügyét, a házszabályok erőszakos megsértésének jóváhagyását, felmentő ítéletet kérve. A felebbezést megokolta ő maga is, kormánytársai is, hü csatlósai is szóban és Írásban, képekben és képtelenségekben. A többi közt egy füzetet adott ki, amelyben arra adott oktatást, hogyan ítéljen a nemzet. Semmi kifogásunk az ellen, hogy valaki okokkal, ha mindjárt álokokkal védi is a maga igazait. Ezzel szemben mi kifejthetjük, hogy mielőtt itél a nemzet, micsoda dolgokat vegyen figyelmébe, mi lebegjen a választók szeme előtt. Nevezetesen figyelemre méltó, hogy gr. Tisza István a nemzet ítéletét kérvén, mindent elkövet, hogy a nemzet felmen- töleg ítéljen, E czélból mindenek előtt bőven szórja, ő és mamelukjai a pénzt; másodszor a főispánok, hivatalfőnökök, jegyzők stb. utján szelíd nyomást gyakorolnak a választók jelentékeny részére; harmadszor a „választási rend megőrzésére“ egy csomó osztrák ezredet vezényelnek hazánkba, ami azt jelenti, hogy a magyar katonában nem bíznak, hogy hajlandó lesz a rendet megőrizni? Nem, hanem megzavarni! Azf kérdezzük, mi szüksége mindezekre annak, aki nyakig úszik az igazságban ? Figyelemre méltó továbbá, hogy a miniszterelnök és társai a honvédtiizér- séggel és más fontos katonai vívmányok kieszközlésével dicsekednek. Vagy jogunk volt kezdettől fogva ezen vívmányokhoz, vagy nem. Gróf Tisza István maga sem állítja, hogy nem volt jogunk. Ha pedig jogunk volt: miért fosztottak meg bennünket ezen jogainktól 38 éven át ? És miért nem adják meg még most sem több más jogainkat? Ez a jogfosztás. Az Ausztria javára való gazdasági kizsákmányolás ezt bizonyítja, hogy a 67-es alap nen az, aminek szánva volt: kölcsönös, két oldalú szerződés, hanem alap a mi tönkretételünkre ! HÍREK. Adóbehajtás ex-lexben. Konkrét esetből kifolyólag közbevetett panasz folytán a közigazgatási bíróság azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy ex-lex idején lehet-e községi adóköveteléseket behajtani? A közigazgatási bíróság az ügyben elvi döntést hozott, mely annál érdekesebb, mert a maga néniében az első ilyen Ítélet. A legnagyobb fórum a panasz elvetése mellett Ítéletében kimondja, hogy a szóban forgó községi adókövetelések behajthatok. Az indokolásban felsorolja a bíróság a vonatkozó törvényeket s azt mondja, hogy az az autonóm jogok közé tartozik, bogy a törvényhatóságok a közigazgatás költsépeit költségvetéseikben megállapíthassák és azok fedezetéről gondoskodhassanak. A törvényhatóságok önmegadóz- tatási joga önálló és az állami költségvetéstől teljesen független, tehát az a körülmény, hogy az állami adó be nem hajtható, nem akadályozhatja azt, hogy a községek a követeléseiket behajthajthassák. Búcsú. — L. Ratisbonne. — Vádoltalak ? Bocsáss meg nékem! Világom! Álmom ! Üdvösségem ! Sugaras, tiszta, szép egem, Megkínzott drága gyermekem ! Búcsúra int a tűnő óra: Ne adj a durva, büszke szóra! Hazug szemem, hazug szavam ! Vad hangom mélyin, — higyj nekem ! Csupán a szív fájdalma van. — Bocsáss meg, én jó gyermekem ! Lehulló, gyászos könyedet, A súlyos, fájó perczeket, Szegény, hü, édes gyermekem, Bocsásd, bocsásd meg énnekem, Virágom, álmom, életem ! Bocsáss, bocsáss meg énnekem. Ki járok, czéltalan borongva, Köny nélkül sírva, bujdokolva, Ezer csapással lelkemen S mig ajkam görcsösen vonaglik, Fehér emléked temetem ,.. — Bocsáss meg, én jó gyermekem. Hírű Arthur. — A katonai utóállitások. A honvédelmi miniszter Szatmár városához rendeletet intézett az 1905. évi utóállitások tárgyában. A rendelet felemlíti, hogy a rendes sorozó bizottságok, miután az idei ujonczál- litás a rendes sorozó időben meg nem tartható március esetleg április hónapokban is egybegyíiljenek ugyan, de működésűk csakis a gyámolitásra szorult férfi rokonok keresetképességének megállapítására szorittassék. — Az idei himlőoltás. A belügyminiszter Szatmár város törvényhatóságához rendeletet intézett a himlőoltásokról a tiszti főorvosok által szerkesztendő kimutatások megállapítása tárgyában. Miután majd mindenik törvényhatóságnál ezen kimutatások más-más alakban állíttatnak ki, ennek elhárítása végett helyesebben összesítő kimutatás adatai számára a miniszter uj mintát állapit meg. Szabad a kivándorlás. Tisza Pista végre is belátta, hogy a nemzet ezreit az ő szeszélye szerint nem szállíthatja kinyakru főre Fiúmén keresztül,Amerikában ezért megengedte, högy a kivándorlás Brémán és Hamburgon át történhetik, A kivándorlásról kiadott uj rendelet szerint a Fiúmén át Amerikába szóló útlevelek most Brémán át is érvényesnek. Aki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül 20 korona előleget keli otthonról Brémába küldeni. — Hadltervek. Első anarkista: Te, a legközelebbi ágyuösszeesküvésre japán tüzéreket kell felfogadnunk. Második: Miért ? Első : Mert azok biztosan találnak . . . — Statisztika a munkás mozgalmakról. A statisztikai adatgyűjtésnek egy újabb fajtája lépett életbe 1905. év elejétől kezdve, ámely a külföldi államokban már évek óta meg volt, nálunk azonban csak most lett kötelező. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a hatóságok ezentúl statisztikát vezessenek a munkás mozgalmakról, amelynek minden fázisát kimutásba iktatassák. Az uj statisztikai adatok gyűjtésével az I. fokú iparhatóságokat és a kerületi iparfelügyelőket bízta meg a miniszter. — LengyelEndre ternetése.Tegnap, vasárnap délután helyezték örök nyugalomra Lengyel Endrét, Szatmár város törvényhatósági bizottságának tagját. A temetésen a város társadalmának minden rétege megjejent, hogy a közbecsülésnek örvendő polgárt utolsó útjára elkísérje. — Tenläts*Sitinkhöz én Hágtunk ha- rátaiiuez. Mindenfelé megindultak a választási mozgalmak. Kérjük lapunk tudósitóit és barátait,hogy a kerületükben előforduló minden mozgalomról értesíteni szíveskedjenek. A tudósításokat legczélsze- rübb levélben közleni a szerkesztőséggel. Kérjük ismételten mindazokat, kik jó szívvel vannak a nagy és szent nemzeti ügy iráni és akik méltányolni tildák a mi nehéz munkánkat: tímogassanak benniin- feladatunk teljesítésében. EGYLET. — A népkonyha jóttevői. Újabban abakoztak: cs. Mayer Salamonná Krassó 20 K, 2 zsák burgonyát és aszalványt, Fuchs Bertalanná egy zsák kenyérlisztet, Klein Miksáné 3 zsák burgonyát, Fried Emilné egy fazék lekvárt és aszaltszivát, Balog Ignáczné 10 K, aszaltszilvát, Kovács Ábrahámné 10 K, Teiber József villamos művezető 10 K, Emerich Ti vadamé 5 és Gál mérnök 2 K-át, Fried Dezsőné úrnő Szekeresen 16 K-át gyűjtött, Racz Béla 10 K, Jónap Miksa és Bárány Sámuel Jánk, Feldman Ábrahám Mánd 2—2 K. Freund Samuné és Netter Kálmánné úrnők 71 K gyűjtöttek. Bakó Lajos 6 K. Steinberger Ábrahámné 4 K, 1. Magyar 6 K, ifjú Freund Samuné, Netter Kálmánné, Neiwirthné, özv. Lechnerné; dr. Dezső Káimánné, Markovics Ignáczné, Pataki Riza, Netter Sámuelné, Szepesi Aladárné, Szijgyártó Teréz, Nusser Dezsőné, Virágh Gyula, N. N. özv. Vein- bergerné, Benedek Samuné, 2—2 K. Schvarz I József, Irinyi, dr. Matolayná, Krasznai Ekker János, Drágos Béla, Ficzeréné, Ist- koháné, Reiter Mónié, Hanka János, Schot- né, özv. Tóíhné, Windjener Ferencz, Háj- táterné, Markus Samuné, Róth Gyula 1 — 1 K. Kolb Vilmosné 5 kiló sót, Rooz Szilárd 5 klió rizskásat. S Z I N H A Z. MŰSOR: Kedd: Brankovics György. Szerda: Bőregér. * Heidelberg! diákélet. Mayer főr- ter bájos színmüve, a Heidelbergi diákélet vasárnap este másodszor került színre igen szép számú közönség előtt. Olykor olykor tapasztalhatja az ember, hogy a szatmári közögségnek nagy része mégis csak hajlik a komoly színmüvek felé. Hogy néha drámai előadások üres házak előtt folynak le annak igen sokszor a rossz darabok vagy peaig a rossz előadások az okai. A vasárnapi előadás például nagyon sikerült volt. Peterdi Sándor Dr. Jiittner szerepében elénk állította azt az igazi német profeszort, akit mi csak úgy hírből ismerünk. Szentes a lump diák Szerepében volt nagyonjó. A főszereplőkről Ga- rai és Szőkéről már elmondtuk véleményünket. A diákélet ilyen előadás mellett sokáig marad a műsoron. IRODALOM. 0 Figyelő. Ilyen czim alatt Osváth Ernő szerkesztésében irodalmi folyóirat jelent meg. Az érdekes folyóiratban az if- ;jabb irói nemzedék igen sok talentumos tagjának dolgozatait láttuk. A figyelő igen érdekes, választékosán szerkesztett lap, a melynek előfizetési ára fél évre 6 korona. I Az ízléses kiállítású újságot Deutsch Zsig- mond és Tsa ezég (Budapest, Dorottya u. 9. sz.) adja k. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Balassa Sándor.
