Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-06 / 5. szám

iET-A-IFICL-A.:?

ELŐFIZETÉSI ÁB i K:

Helyben házhoz hordva 1 Vidékre postán küldve :

Eíész évre 12 KI Negyedévre 3 K] Egész évre 16 K (Negyedévre 4 K | és Fél évre 6Ki|Egy (hóra I K|Fél évre 8K |Egy lióra 2 K | Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.

Szerkesztőségi,

kiadóhivHtali

nyomdai telefon sz.: 117.

Megjelenik mindennap, hélfő és ünnep utáni í apók kivételével

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Arpád-u. 28. sz. ahova úgy az előfizetési pénztk, liijdelések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők.

A függetlenségi <mrt jelölő értekezlete.

Gróf Károlyi Gyula a jelölt.

(Saját tudósítónktól.) A szatmári függetlenségi párt ma délután hosszú, szinte páríotbontó vitatkozással megállapodott a képviselő jelölt személyében. Az Ulető Károlyi Gyula gróf, a nagykárolyi István gróf veje, a ki a központ támogatásával lett a szatmári függetlenségi párt jelöltje

A ma délután megtartott értekezleten viharos jeleneteknek voltak szem tanúi mindazok, a kik ott megjelentek s már-már úgy tetszett, hogy a jelölő gyűlés eredmény nélkül fog szétoszlani, mert a jelöltek között egyik személyében sem tudtak megállapodni.

Mint a „Szatmári Napló“ mai száma jelezte a szatmári függetlenségi párt kebelében három jelöltről volt szó Az egyik Uray Géza, a másik Kelemen Samu dr., a harmadik pedig Károlyi Gyula gróf. Uray Géza nem fogadta el a jelöltséget, s el sem jött a gyűlésre Kelemen Samu dr. pedig világosan kijelentette, hogy csakis azon esetben lép fel Szatmáron, hogyha az

egész függetlenségi pártnak egyhangú határozata lesz az ő jelöltsége. Mihelyt egy ember is találkoznék, aki személyét kifogásolja, a jelöltséget nem fogadja el.

így történt aztán, hogy a függetlenségi párt részekre szakadt. Mindegyik rész más-más jelölt mellett foglalt állást. Midőn a felkorbácsolt hangulat már a tetőpontra hágott, akkor tették az indttványt hogy Uray Gézát okvetlenül meg kell hallgatni, hogy a jelöltség elfogadása kérdésében határozott kijelentést tegyen.

Mar az ülés elején történt, hogy Kovács Leó nyilatkozott a dologban, t. i. hogy Uray Géza nem fogadja el a párt bizalmát. Ekkor llelmeczy József ajánlotta Kelemen Samu drt, aki azonban csak a már említett feltételekkel volt hajlandó a jelölést elfogadni.

Kovács Leó erre felolvastatta Kossuth Ferencz levelét, a melylyel Károlyi Gyula grófot ajánlja a függetlenségi pártnak.

Végre megjelent az értekezleten Uray Géza is, aki nem fogadta el a jelölést, hanem maga helyett ajánlotta gr. Károlyi Gyulát.

A párt elfogadta a jelölést, a melyről táviratilag értesítették a grófot.

A jelölő értekezletről egyébként részletes tudósításunk a következő:

A szatmári íügetlenségi párt ma délután^ Kató Antal elnöklete alatt, a vigadó kis termében jelölő ülést tartott, a melyben hosszas viták után megállapodtak a jelölt személyében.

Az ülés megnyitása után Helmeezy József szólalt fel és általánosságban körvonalazta az értekezlet fontos voltát, majd rátért arra, hogy a jelölt személyében okvetetlen meg kell állapodni. A maga részéről Kelemen Samu drt. ajánlotta

Az értekezleten megjelent párttagok nagy részénél általános kedvezésére talált llelmeczy József ajánlata. Alig nehány ember akapt a teremben, a kiknek Kelemen Samu nem

tetszett.

Erre Kelemen Samu dr. kijelentette, hogy a párt bizalmát csak úgy fogadja el. lia az egyhangúlag nyilvánul meg. Pártsza, kadást semmi körülmények között nem aka- előidézni.

Ezután K o v á cs Leo szólalt fel és Károlyi Gyula grófot ajánlotta, aki úgymond a közpout jelöltje is.

Itt tört ki a vihar. Az értekezlet nagy

Féljellemek.

Irta :Karácsonyi Aladár.

Czakófalvy Géza szolgabiró eszeveszetten belegabalyodott, Tolnay Sándor földbirtokos feleségébe, aki harmincznyoicz éves volt s háromvármegyében hires szépségét érintet- lenül hagyta az a körülmény is, hogy már három nagy baba gügyögte feléje: édes mama.

— Történjék, minek történnie kell, szólt Czakófalvy. szeretem, imádom magát, ha nem lesz az enyém, főbe lövöm magam.

Tolnayné olyan embernek ismerte a szolgabirót, aki minden körülmények között megtartja a szavát, azért jónak látta a szemébe nevetni, megmutatni, hogy tréfának tartja szenvedélyes kitörését.

— Becsületszavammal állok jót, hogy megteszem, erősködöt az imádó.

— Azt akarja, hogy a szeretője legyek? válaszolt gúnyosan az asszony.

— Nem, hanem a feleségem.

— Jaj, de gyermek maga, hiszen van már nékem férjein, akit szeretek és Zoli, Mimi és a Bébi.

— Tehát maga már, válaszolt, kimondta ream a halálos Ítéletet? szólt a fiatal ember s mintegy jóravaló novella hős szeleburdian eltávozott.

Az asszony azt se tudta mi tévő legyen, kinevesse-e Czakófalvyt, vagy visszahivassa az inassal. Egyiket sem tette, hanem a zongorához ült s valami gyászinduló félébe kapott, majd a kis Bébit ringatva várta, hogy egyszer nagy robajjal megérkezzen a megyei hajdú, aki kijelenti, hogy a szolgabiró ur főbe lőtte magát. Eleinte az eset nagyon mulattatta ő nagyságát* később mosolygó arcza elborult, mert eszébe jutott, hogy a fiatalember becsületszavát adta, hogy visszautasítása esetén agyon durrantja magát. Az asz- szony félni kezdett nagyon, hogy az a bolondos ficzkó még csakugyan beváltja a szavát. Ez pedig nemcsak bolondság, hanem megdöbbentő dolog volna. Mit is akar tőle ez a Czakófalvy, hogy itt hagyja az urát és három gyermekét; miért, hiszen szereti őket ? Igaz, hogy a szolgabirót is kedveli, de csak, mint egy tisztességes asszony kedvelhet egy kellemes modorú, szellemes fiatal embert, aki mulattatni tudja

Tolnayné okos asszony volt, tudta, hogy időt kell nyernie arra, hogy kiábrándítsa lovagját. Hogy el ne késsen, gyorsan egy levelet irt, melynek tartalma a következő volt : „Jöjjön azonnal vissza, bizonyára megfogunk egyezni“.

Czakófalvy visszajött s az asszony igy szólt hozzá:

— Tudja mit, a felesége semmi szin alatt sem lehetek, hanem, hogy megmentsem az életét — áldozatból a szeretője leszek.

— Ezt az áldozatot nem fogadom el válaszolt a szolgabiró.

— Nagylelkű, felelt gúnyosan Tolnayné, magának még nagyobb áldozat kell ?

— Ezért kár volt engem visszahívni.

Az asszony felállt s olyanforma mozdulatot tett, mintha elbocsátaná vendégét. Ca- kófalvy eltávozott. Tolnayné színéből kikelve, haragjában összetört egy majolika vázát s annyira restelte, hogy csupa nagylelkűségből lealázta magát a fiatal ember előtt, aki visszautasította azt az ajánlatot, amelylyel ha más neki hozakodott volna elő, talánmegfojtotta volna. Később arra a konklúzióra jutott, hogy Czakófalvy mégis nagy jel lem, tehát mégis véghetetleniil szeretheti őt, még sem olyan köznapi szoknyahős. Majd ismét sápadt lett.

— Mi fo most történni — suttogá magában, — megöli magát? Bizonyára uiartir- ja lesz e nagy, mély és iiszta szerelemnek. Mit tehet érte ezek után ? Semmit. E1 nem hagyhatja az urát és gyermekeit.

Sírni kezdett. Tehetetlenségében tépdeste a zsebkendőjét. Érezte, hogy többet nem tehetett, mint a mennyit tett.

Ismét a Bébit ringatta s várta a maFigyelem! Olcsó borárjegyzék. Figyelem I

A H/vmráí? a mai naPM ^ez^ve kiväl0 minőségű idei borok, melyek előkelő urasáqi szőlői

JLWiiVíJU ovi alá termései,a következő árakon kaphatók: — — — Buteliákban 2 krajczárral olcsóbb

Sikárlói az üzletben 1 1. 40 kr. házhoz kimérve 36 ki. | OláhgyÜrÜsi az üzletben 1 1. 36 ki. házhoz kimérve 32 kr.

Apahegyi „ 1 1. 40 kr. „ „ 36 kr. | Szatmarhegyi „ l l- 36 ki- - » ^ kr5 liter vételnél nag;v árengedmény.

m