Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-24 / 19. szám

Szatmár, 1905. január 24. Kedd Második évfolyam 19. szám. FÜGGETLEN POLITIKÁI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Egész évre 10 K Negyed évre 2.50 K | Fel évre 5 K { Egy hóra 1 K | Egyes szám ára Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K Fél évre 6 K 2 kr. (4 fillér.) Negyed évre 3 K Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EötvöS-uícza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A vasárnapi népgyülés» — Három beszéd a Vigadóban. — Szatmár, 1094. jan. 23. Győzni fogunk ! Győzni fogunk olyan biztosan, amint a hogy Isten van az égben. — Az ellenpárt két­ségbeesett erőfeszítése biztos jele an­nak, hogy vesztét érzi. Győzelmünket most csak egy ronthatja meg. Ha igaz volna az a szörnyű hir, mely mostanában kere­kedett, hogy tulajdon véreink válnak árulókká! Gondolatnak is rettenetes! Hogy akadjon olyan függetlenségi ember, aki gyűlöletből, irigységből, felekezeti vakságból szívesebben venné azt, ha a kormánypárt győzne! Mi ezt nem hisszük. Nem hihet­jük! Most akkor meggyaláznák a 48-as szent eszméket! Megtagadnék vele azoknak lelkesítő erejét, mely valamikor idegent és ellenséget ro­konná, ellenséget baráttá, futóbetyárt szabadsághőssé tudott tenni? De ha mégis igaz lenne a hir ? Úgy testvéreink nagy kötelesség néz rátok. Nektek kell rovást vezetni ezekről a Judásnál rosszabb embe­rekről. Kisérjétek őket figyelemmel és ügyeljetek minden mozdulatukra — könnyen meigsmerszenek. Amelyik függetlenségi most hazug ürügy alatt távol tartja magát mozgalmaktól, aki eljön, de burkolt szóval konkolyt hin­teget, aki a választás napján hirtelen „beteg lesz,“ vagy „e! kell utaznia,“ az áruló ! Tartsátok őket számon, hogy ha majd eljön a visszafizetés órája, a szemébe vághassuk, hogy hitvány gazember! Mert a kinek nincs hite s oda szavaz a hol e hatalom van az sem- mi ember; akinek nincs hite oda szavaz, ahol pénzt adnak vagy igér- nek, az komisz ember, de akinek hite van s a döntő perczben szennyes indulatból megtagadja azt, az hitvány gazember! Polgártársak résen legyetek! — A függetlenségi párt-irodák a választó polgárság védelmét czé- lozzák, azért mindenféle felvilágo­sítás a választásokra vonatkozóan ez irodákban szerezhetők be, ugyancsak ide jeieníendők be a pártot érdekelhető minden fonto­sabb esemény. (Saját tudósítónktól.) Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a vasárnapi népgyülés elé némi akadá­lyokat görditett a hatalom. Nem en­gedte meg, hogy a Vigadó erkélyé­ről beszélhessenek a szónokok a vá­lasztó polgársághoz. A Vigadó nagy­termében gyűltek tehát újra össze a polgárok, hogy az ellenzék lánglelkii szónokát dr. Kelemen Sö/w/meghallgas sák. De mit a nép akar, az tlsten is akarja. Örömmel konstatálhatta tehát minden igaz hazafi, hogy a tegnapi népgyülés szebb volt, impozánsabb volt, mint amire számítani lehetett. Ott nyilatko­zott meg az a kitéphetetlen, szent, szilárd akarat, amely a szatmári nép szivében lakozik a 48-as eszmék ■ iránt, ott jutott kifejezésre az az igazi törhetetlen igazi ragaszkodás, a ! melylyel Szatmár város szavazópolgá­rainak egy hatalmas része jutatta ki­fejezésre, hogy minden körümlények között függetlenségi képviselőt akar választani. A Vigadóban rengeteg nép, ta­lán három ezeren is voltak jelen és kiváló gyönyörűséggel hallgatták meg Kelemen Samu tiszta meggyőződés­től duzzadó beszédét. A lelkes han­gulat csak emelkedett, amikor dr. Komáromy Zoltán az ellenzék egyik oszlopos tagja állott fel szólásra s percekig tartó taps és él­jenzés kíséretében mondotta el a tü­zes, szép beszédet, amelyet alább köziünk. A népgyülésnek harmadik szó­noka Csornai Imre volt, aki beszédé­ben rátért a kormánypárt izeílen ma­nővére, a zsidó polgártársaink ellen való izgatásra. Szóló kijelentette, hogy az izra- l elita polgártársainknak feltesz annyi becsületességet és tisztességet, hogy olyan pártot, amely aljas eszközökkel a vallást támadja meg, nem támo­gatnak. Nincs nekünk se okunk kétel­kedni, hogy a lelkes felhívás vissz­hangra talál és a párt rúgására, iz­raelita polgáraink is rúgással felelnek. Kelemen Samu beszéde. A népről kívánok szólani a népnek. A népről, amely nélkül nem volna szabad politikát csinálni, amelytől azonban | a politika mindig eltávolodik s csak a vá­lasztások előtt közeledik feléje. A politikát a nép ezért nevezte el? úri hunczutságnak, de ma már nem talál ez a kép, mert kiveszett belőle a nemesebb úri vonás és a hunczutság vékony fogalom azokra a vastag visszaélésekre, amelyeket takar. De a visszaélések oka az általános választói jog hiánya. Volna csak Szatmá- ron 6000 választó, a választások tisztasága legalább anyagi szempontokból biztosítva volna. Az alkotmány válságáról szölottam a erről nem lehet eleget beszélni. Régebben az országgyűlések a királyi üzeneteket tárgyalták s mikor a nemzeti sérelmek tárgyalására került a sor, az or­szággyűlést rendszerint feioszlatták, szétker­gették. Ez történik most is, .törvénytelenül al­kottak uj, ideiglenes házszabályokat s ami­ként sűrűn szaporodnak a patkányok, .épp­úgy szaporodnak a törvénysértések A tör­vénytelen házszabályok után törvénytelen feloszlatás következett, ezután következik a törvénytelen választás. ' A kormány azzal védekezik, hogycsak formasértés történt. Hátha egy leánytházassá- gon kívül ejt meg egy férfi, ez is formsértés, csak épen az esketési bizonyiiván^ formasága hiányzik, de azért nem hiszem, hogy ezt becsületes és követésreméltó dolognak tar­tanák. A kormány politikája folytonos kapkodás. A vége az lesz, mint a czígáriybakáé, aki addig kapkodta a háborúban a. fejét, a mig tényleg beleütötte egy golyóbisba. Tisza az mondja: ítéljen a> nemzet. Mit szólnának önök, ha valamely pe­rükben erőszakkal és vesztegetéssel befo­lyásolnák a bírákat. A szabadelyüpárt kétségbeesésében uj pártot is akart már alakitaui ■ „közérdek­párt czimen. Ennek a pártnak, mint aczim- . bői is látszik, az érdek lett volna az alapja. Egyébként a politikai elvtelenség lett volna a karaktere. Hiszen anyagi előnyöket egye­seknek és városoknak kínáltak a Bach kor­szakban is, de azért sem egyesek, sem városok nem adták oda magukat a pillanatnyi előnyökért: Ha ilyen áron kell megszerezni kaszárnyákat, isko­lákat és. egyéb intézményeket, akkor inkább vegyőnk csákányt a kezünkbe és- .bontsuk le az épületekat, melyeknek tégláiba szé­gyenüket akarják beégetni és a melyek árulásunkon és gyalázatunkon épülnek fel. A mi pedig az éjjeli alakokat illeti, a kik a homályban igyekszenek bejutni a polgárok házába, azokkal szemben egy megtorlás van! ki kell őket onnan rúgni. Mert az ellentétes politikai meggyőző­dést tisztelni kell, ha annak forrása tiszta. De aki árulásra akar csábítani, avval úgy kell elbánni, mint az áruíőval. A küzdelem­ben pedig, melynek- elébe indulunk, az le­gyen az egyetlen jelszó hogy: Élőre? A beszéd mintegy félórát vett Fst|g«ilmt§i 'ísiinlíl! Polgártársai!

Next

/
Thumbnails
Contents