Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-21 / 17. szám
Szatmár, 1905. január 21. Szombat Második évfolyam 17. SZATMÁRI NAPLÓ l & v *üt ' FÜGGETLEN POLITIKAI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: j Vidékre postán küldve : Egész évre 10 K 1 Negyed évre 2.50 K Egész évre 12 K i KI , . Fel évre 5 K , Egy hóra 1 K ! Fel évre 6 K i NeSyed evre 3K Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.) Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. íisziViselíH figyelnie! Az aj Választási törvény 167. és 16S. §*ai megszabjál* a tisztviselői* Viseli*^' nel* mődját a Választás alKalmaHor. Sal*an nem ismeri!* a törvény e részét, hát épülésül ide ií*tatjn!*. Állami és törVényhatösági HözhiVatal- noH, polgármester, rendőrkapitány politikai mozgalmadat nem irányithat. Valamely hatáskörébe eső cselekménye Vagy mulasztása, illetőleg ezek« Vonatkozó ígérete Vagy fenyegetése által Vagy hivatali állása felhasználásával Valamely Választót bizonyos jelölt melletti Vagy elleni szavazásra nem bírhat stb. .Korteskedés. Szatmár, jan. 18. Disztingváljuk egy kicsit és tegyünk különbséget lélekvásárlás és Iélektoborzás között. A lelkek toborzása most napirenden van az egész országban és nincs ember, aki elitéiné a hódítási hadjáratnak ezt a nemét. Mindenkinek jogában van annyi lelket toborozni a maga zászlaja alá, eszméinek annyi lelket megnyerni, amennyit tud, a mennyi hódításra eszméinek ereje és egyénisége kepes. A nép felvilágosításának nevezzük ezt parlamenti nyelven, közönséges szólásmód szerint ezt korteskedésnek mondják. A régi választási elvek szerint e korteskedés nem igen válogatós az eszközökben s hogy a kormánypárt legkevésbbé volt válogatós ezekben az eszközökben, azt a rnult idők választási mozgalmai bizonyítják és erre történeti dekumen- tumok is vannak. A kormánynak módja is van abban, hogy a megengedett és a gyakorlat által szankcionált lélekíoborzást lélekvásárlássá változtassa. Ez már a meg nem engedett, a súlyosan elítélendő korteseszközök közé tartozik. Bűn a választási törvény és vétek a nemzet ellen. Meghamisítása a népképviseletnek, — eltorzitása a parla- mentárizmusnak. S minden jel arra mutat, hogy a mostani kormány és annak kortesei még sokkal kevésbbé válogatósak az eszközökben, mint minden előző kormány. Ha valóban a nemzetre apellál a kormány és annak a véleményét akarja kikérni a függőben levő kérdésekre vonatkozóan, akkor az ilyen meg nem engedett eszközöktől csakugyan tartózkodnia kellene. A választási törvény a nemzet őzömét amúgy is kirekeszti a választásokból. Húsz millió lakosság mellett körül-belül csak egy millió ember van felruházva választói joggal. Ilyen körülmények között csak nem lehet igazságosan állítani, hogy a nemzet az, mely Ítéletet mond a függőben levő kérdésekről. Csak a választók— a nemzet elenyésző csekély részé — mond Ítéletet az urnák előtt. Most tessék elképzelni, hogy ezeknek a választóknak nagy része hivatalnokokból áll s minthogy a választás nem titkos, minden szavazat ellenőrizhető. A kormány tudja azt és Dlkiösmerete nem riad vissza attól, hogy a tisztviselőire gyakorolt nyomás a mérleget a választásokon a javára billentse. Tudja a módot is erre; tisztában van az eszközökkel is. De más hatalmi eszközök is állanak a kormány rendelkezésére, a melyek a választási eredményt az ő javára befolyásolhatják. A „nemzet felvilágosítása“ tehát — amint a korteskedést legális nyelven nevezik — nagyon is egyoldalú. Kényszereszköz és felvilágosítás között ég és föld különbség van és a kormány bőven használja föl ezeket a kényszereszközöket. Nemcsak a tisztviselők, lianem a kormánynyal és kormányhatalommal többé-kevésbbé ösz- szeköttetésben levő választók is megkapták már a bizalmas intést, hogy jó lesz a kormány felfogását nekik is vallani. A „szelíd nyomás“ brutális erőszakká válhatik bizonyos körülmények között, ha a nemzet választóit nem figyelmeztetik előre, hogy politikai meggyőződését nem adta el a tisztviselő, amikor hivatalt vállalt, engedelmeskedni tartozik hivatalban, mialatt munkáját végzi az eljáróinak, de semmiféle elöljárónak nincs joga ráparancsolni, hogy ilyen vagy amolyan politikai meggyőződése legyen és csak azért szavazzon kormánypárti jelöltre, mert tisztviselő. Ilyen körülmények között a lé- lektoborzás valósággal lélekvásárrá változik át és ettől óvni kell a nemzetet és a választókat. Mily rut, mily visszataszító formát ölt ez a lélekvásárlás, ha nemcsak a hivatalos apparátus nyomása, hanem a pénz hatalma is szerepet kap a választásokon! Innen is, onnan is jönnek hírek, hogy egyes kortesek nagy pénzösszegekkel a zsebükben járják be a választók köreit és egyeseket, úgy, mint csoportokat nem politikai argumentumokkal, hanem pénzzel akarják megtántoritani. Szózat a magyar néphez. Vérié meg az Isten valamennyi átka, A ki becsületét áruba bocsátja! Mert az igaz embert nem arra nevelték, Hogy pénzért eladja hitét, szavát, lelkét!... Hosszabb a kutyánál — mert az legalább hű, A ki magát gyáván, hitványul eladja! Verje is az isten, a hatalmas Isten Rettentő haragja! Nem magas fal óv meg, nem a márványftető, Földrengés ledönti, megeszi az idő. Nem a vas, nem a kő —; egy sem állhat [ellen! A mi örökké tart, egyedül a jellem! . . . Templom szentségéből a kufárt kiverte Jézus nagy haragja! . . . Verje meg az isten, a ki magát gyáván, Hitványul eladja! Nemzetek nagysága a jellemen épül. Erejét meríti a polgár szivéből. Áll is az, mint a tölgy, az erdő királya, Mely a zugó szélvészt dacosan kiállja. De átok a népre, mely kincses keritök Talpaihoz szédül! Elpusztul az isten, a hatalmas Isten Megtorló kezétől! . . . Pusztuljon is! . . . Nem kár! ... Az ajaj [ne éljen, Akiből kiveszett a nemes szemérem! Én uram! Be gyászos, csüggedt az ilyen [nép! Mintha az időből a hajnal kiesnékl . . . Rabszolgát csinálhat a legelső zsarnok Könnyedén belőle! . . . Megveri az isten, a hatalmas Isten, És elfordul tőle! . . . Senki sem tehet túl büszke magyar népen, Ha elszánt akarat lobog a szivében! Ha emelt homlokkal, bátran megy előre, Mint a jog, igazság rendületlen őrei ______ $ z a 11 i r o ti, Kaziaczy-btcza H.gsz. a. a Zárdával W szemben kpih Vsrrlpp«! risiUtfizúásrí lajtaiéi*. Murner Oltóinál
