Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-13 / 10. szám
Miendkivwli kiadás. Szatmár, 1905. január 13. Péntek Második évfolyam 10. szám. FÜGGETLEN ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Helyben házhoz hordva: Egész évre 10 K 1 Negyed évre 2.50 K í Fél évre ,5 K Egy hóra 1 K Egyes szám ára Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K I N d évre Fel evre 6 K j 2 kr. (4 fillér.) 3 K í Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A miniszter programmbeszéde Hieronymi Károly választóihoz. Szatmár, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) Rövid idő alatt ma volt a Vigadó nagytermében a második nagygyűlés, a melyen a megjelentek a lelkesedés nagy tüzé- vel foglaltak állást az elvek és a jogok mellett. Az egyiket a függetlenségi párt tartotta vasárnap, a második gyűlésre pedig azért sereglettek össze az emberek, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter prog- rammbeszédét meghallgassák. Csupa szin, csupa élet volt a vigadó nagyterme. A földszintén ember ember hátán, hallgatta nagy figyelemmel a miniszter beszédét. A karzaton pedig nagyszámú hölgy közönség tapsolt és éljenzet a szónoknak. Valamivel tizenegyóra után megjelent a teremben Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, a kit Károlyi György gróf. Keresztszeghy Lajos dr. Kristóffy József főispán és Hollán Sándor titkár kisértek. Az emelvényen Keresztszeghy Lajos dr. üdvözölte a párt nevében a minisztert és felkérte programm be- széde, megtartására. Éljenzés tört ki a teremben, s a mikor a lelkesedés zaja elült, miniszter szólásra emelkedett. Hieronymi azzal kezdte a beszédet, hogy az országgyűlést a király feloszlatta ennél fogva a 14 hó előtt kapott mandátuma lejárt. Kedves kötelességet teljesít, a mikor választóknak beszámol azzal hogy a lefolyt idő alatt miként sáfárkodott a megbízásukkal. A midőn még kijelentette, hogy mély hálával fogadja a jelölést, nemcsak arról akar beszélni, hogy mi történt, de arról is, hogy mi fog történni. Az 1903. évben részletesen szólt a Tisza kormány programmjáról, s melynek akkor a katonai kérdések rendezése volt a fő alapelve. Hosszas fáradozás után sikerült a közöshadseregbe a nemzeti szellemet belevinni. Sarkalatos elvet képez a magyar tisztképzés, a melynek az volt a főbaja, hogy a tisztképezésre kevés alapítvány volt. Ezen úgy segitett a kormány, hogy 129 alapítványi helyet létesített s igy meg lesz a hatása, mert magyar tisztek nagy számmal fognak a jövőben kiképeztetni. Majd hosszasabban fejtegette a hadsereg magyarosítására vonatkozó intézkedéseket. Szólt a katonaságnál szükséges szállításokról is, a melyek érdekében sok újítás történt. A magyar kormány — mondotta tovább — beváltott^ az Ígért prog- rammot. Sikereit tetézte azzal, hogy a honvédség tüzérségét kap, amely régi óhaja a nemzetnek. Azonban ez még nem minden, mert már legközelebb a kétéves katonai szolgálat is be fog következni, Ezután áttért a tisztviselők fize- tésjavitására, amely az egész vonalon megtörtént, hanem is véglegesen, de előnyösen. A végleges rendezés is mihamar elköetkezik. Majd azokra a dolgokra tért át, amelyek őt, mint tárcza minisztert terhelik. Legelső sorban is az útépítést kezdte reformálni az egész országban. Az útépítés előtt természetesnek és nem hibásnak tartja, hogy az ország rövid idő alatt óriási vasúti hálózatot teremtett, de a vasúiból a nemzetre háramló áldásokat nem élvezhetjük, mert az ország nagyon sok helyén a lakosság csak hosszas fáradsággal közelítheti meg a vasutat. Ezen tehát úgy kellett segíteni; hogy a közutak kiépíttessenek. Amint most az uj országgyűlés összeül, nyomban az útépítési beruházásra törvényt fog benyújtani, a melyből az útépítés költségei fedezhetők. Haladni csak akkor fog gazdaságilag az ország, ha a közúti hálózat is versenyezhet a vasúttal. Ámde uj úttörvényt is fog szerkeszteni. A vasútépítésnél nem tartja fontosnak, hogy csak a nagy vonalak fejlesztessenek, gondoskodni kell egyes városok helyiérdekű közlekedési eszközeiről is. A helyiérdekű vasút tehát fontos tényezője egy vidék fejlődésének. Hogy pedig ezeken a vonalakon a közlekedés meggyorsittassék és a közönség olcsóbban utazhasson, a motorforgalmat hozta be. Ez már igen sok helyen és czélszerüen vált be. A vasútépítés fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt évben 630 km. vasút épült ki, mi az előző évekhez képest nagy eredményt tüntet fel. A posta és telefon tarifa rekonstruálása is küszöbön van. A miniszter azután az ipari dolgokról szólott hosszasabban. Beszélte, hogy a textil és a vasipart a külföldön tanulmányozta s mindazt az üdvös újításokat, melyeket az országon kívül tapasztalt, nálunk is meg fogja honosítani. A gazdasági szakoktatás után a miniszter elsorolta a legutóbbi politi- 1 kai eseményeket. Beszélt a nov. 18-i ülésről, a decz. 13-i rombolásról és 1 fejtegette a házszabályrevizió fontos- i ságát, amelynek keresztülvitele égetően szükséges, ha a nemzet azt kívánja a kormánytól, hogy váltsa be Ígéreteit. A lefolyt politikai esztendő minden nagyobb eseményeire kiterjeszkedett s szólt végül a kormány jövő terveiről, a melyek — úgymond — mind a nemzet boldogulásának segítő eszközei. A miniszter végül megköszönte a választóknak, hogy beszédét ily szép számmal hallgaták meg. A minisztert lelkesen megéljenezték, amikor a beszéde véget ért. A banketten. A „Pannóniában“ 1 óra után bankett volt, amelyen mintegy százötvenen jelentek meg. A banketten elejétől kezdve a végéig a legjobb hangulat uralkodott. A harmadik fogásnál a fosztok serege kezdődött el. A legelsőt Keresztszeghy Lajos dr. mondta Hieronymi Károlyra, Hieronymi válaszolt rá. Éltette a szatmári szabadelvű pártot. Majd Lristóffy József mondott pohárköszöntőt. A jól sikerült bankett a késő délutáni órákban oszlott szét. A miniszter az esti vonattal utazott el. HÍREK. — Tanító és postatiszt, mint bakter. Szégyenletes dolog, hogy Magyarországon még mindig akad község, hol egy világtól hátramaradt, bocskoros biró úriembereket rendel ki éjjeli bakternek. Aradmegyében történt, hogy Vadász község bírája kirendelte tanítóját és postamesterét soros strázsának (éjjeli bakternek.) bírónak ezen szégyenletes és megalázó rendeletét a kisbiró a tanítóval az iskolában a gyermekek előtt közölte, mire az aggkoru, már 32 éve ta- nitóskodó Hajdú József megbotrán- kozva és méltó felháborodással sietett fel a községházára s tiltakozott a bírónak ezen jogtalan rendelete ellen. A vidám kedélyű sjóhumoru Nagy Imre postamester elvállalta és teljesité a biró rendeletét, de csak azért, hogy élvén éjjeli őri jogával, a szövetkezet korcsmájában mulatozó birót és társait záróra után kidobhassa, amit meg is tett. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Balassa Sándor.
