Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-11 / 9. szám
Második évfolyam 9. szám. Szatmár, 1905. január 11. Csütörtök Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A „Szatmári Napló“ olvasó közönségéhez. Kétnapóta a rendes időben nem jelent meg a „Szatmári Napló“. Hogy ez az egy számú elmaradása hiány-' zott a közönségnek azt a sok kérde- zősködésből örömmel tapasztaltuk, mert ez csak azt igazolta be, hogy a „Szatmári Napló“ rövid idő alatt hozzá férkőzött a nagy közönség szivéhez. De im most rajtunk a sor, hogy megmagyarázzuk a kimaradás okát. A mint olvasóink látják a „Szatmári Napló“ uj köntösben került ki ma a sajtó alól. A lap, mely eddig a „Szatmári Napló hírlapkiadó vállalat“ nyomdájában készült, tegnap nyomdát és szerkesztőt cserélt. Kovács Ödön az eddigi felelős szerkesztő megvált az újságtól és helyét Balassa Sándor, a szatmári ujságiróikar ismert tagja, a ki eddig is szerkesztője volt a „Szatmári Naplódnak, — foglalté el. A változás legtöbbször előnyére közönséget, tartson meg bennünket továbbra is pártfogásában. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva egy hónapra egy korona, Vidékre postai szétküldéssel negyedévenkint 3 korona. Hirdetéseket jutányosán veszi fel a kiadó hivatal Eötvös u. 2. Hazafias tisztelettel a Szatmári Napló szerk és kiadóhiv. van az újság eleiében, különösen pedié olyan esetben, ha az uj emberek, kipróbált tudásukat, tehetségüket és erejüket viszik abba a harezba, a mely a közönség fokozottabb mérvű szeretetét van hivatva kivivni. Az uj szerkesztőség a jelen esetben sem kér mást a közönségtől, csak fáradságos munkájáért elismerést, a melyből a komoly munkálkodáshoz erőt merit. A midőn ezt a változást tisztelettel hozzuk a közönség tudomására, egyben arról is kell értesitenünk olvasóinkat, hogy a „Szatmári Napló“ ezentúl nem naponta, hanem heíen- kint háromszor és pedigkeddön, csütörtökön és vasárnap 6—8 oldal terjedelemben fog megjelenni. A „Szatmári Napló“ mind e változások daczára friss és eleven lesz. Telve a legérdekesebb dolgokkal, aktuális eseményekkel. A midőn még hozzá tesszük azt is, hogy az újság csinos kiállítása Ujvárossy Sámuel könyvnyomdáját dicséri, arra kérjük a : A szatmári választások. Szatmár, jan. 10. (Saját tudósitónktól.) A szatmári képviselő választási mozgalmak napról napra nagyobb mérveket öltenek. Úgy a szabadelvű, mint a függetlenségi párt elkészítő bizottsága minden nap ülésezik, a melyen a választások minden ügyét baját meghányják vetik. A függetlenségi párt tudvalévőén vasárnap tartott közgyűlést, a melyen a jelölés kérdésében akartak határozni, de nem történt meg, mert a pártot összetartó erő megbomlott, a mely egyszersmind a párt szakadást is maga után vonta. A közgyűlésen kínos jelenetek folytak le. Uray Géza jelölését a közgyűlésen megjelent párthivek A czigányokról. Irta: József főherczeg. Most, amikor minden magyar ember szeme mélységes részvéttel fordul a magyar tengerpart felé, ahol a legmagyarabb íőher- ezeg nagybetegen fekszik : érdekesnek találjuk reprodukálni József főherczeg e czik- kelyét, amelyet az ő kedves tárgyáról: a czigány kérdésről irt. A népvándorlások árjának, melylyel kelet elözönlötte nyugatot, utolsó hulláma a XV. század elején folyt széjjel Európa országain. A czigányok kis csapata volt ez. Jöttek senki sem tudja honnan, mentek, maguk sem tudták hová. Megjelenésük sajátságos, fantasztikus tüneményszerü volt. Vándorlásuk okáról és czéljáról csodás regéket meséltek; a népek elhitték s kegyesen bántak velők. Kiderült, hogy ámítok voltak; rablók is lettek. Erre minden országban halálra üldözték őket. Nem tudták őket kiirtani. Humánosabb idők következtek. Czivilizálni, letelepíteni akarták őket. Ez sem sikerült. Így daczolnak a műveltség hatásával s nagy részük oly kezdetleges kultúrája, mint félezer évvel ezelőtt. így voltak ők az újkor rejtvénye. De iényök, eredetűk, nyelvűk egy század óta mind több sikerrel fejtegeti a tudomány, mely a tanulmányok egyik legérdekesebb tárgyául ismerte meg őket mindenütt. De a legjelentékenyebb szerepűk Magyarországon van, hol a nemzeti zeneművészet leleményeseiként működnek, hol a legjellemzetesebb népjelenségül tűnnek fel s hol a nemzet- gazdaság és nemzetgyarapodás szempontjából is mint fontos tényezők jöhetnek számba. Nagyon érdekes azonban és ezért különösen figyelemreméltó a czigányok nyelve is. A czigány nyelv Indiának árja nyelveihez tartozik, mint a szanszkrit nyelv is. Közelebb rokonságban áll az India észak- nyugati részében dívó szindhi nyelvjárással s az ezzel határos kasir és dardus nyelvekkel. Grammatikája gazdagabb minden más élő ind nyelvénél. Számos tájszólásra oszlik, melyek sokban eltérnek egymástól. Legromlottabb a spanyol czigányok nyelve. Az Európában dívó czigány tájszólásokat Miklosich 13 csoportba osztja: 1. a görög, 1. a görög, 2. oláh 3. magyar 4. cseh- morva, 5. német, 6. lengyel-hfván, 7. orosz, 8. íinon, 9. skandináv, 10. dél-olasz, 11. bászk, 12. Angol-skót. 13. spanyol czigányok nyelve. Az osztrák-magyar monarki- ában élő czigányok szójárásában 7 főosztályt lehet megkülönböztetni. Az első osztályba tartoznak a magyar vidéken letelepedettek, ezek közt a legtöbb zenész-czi- gány; a 2-ba a magyar Kárpátokban letelepedett tót czigányok; a 3-ba szirmai és szerb vidékiek; a 4-be az oláhok közt élők; az 5-be a cseh-morva vidékiek; a 6-ba a Törökországból időnként hozzánk átrándulók, nevezetesen a nyilvános tán- ezosnők; végre a 7-be a vándorczigányok. Az erdélyiek nyelve hol a megtelepedett magyar, hol az oláh czigányokéhoz sorakozik. A czigány nyelv hangjait magyar helyesírással a következő 47 betűvel jelez- hetltik: a, á, b, c, cs. d, dzs. e, é, f, g, gk, gy, h, eh, i, i, j, kh, k, 1, ly, m, n, ny, o, p, ph, r, s, sz, sí, sty, t, ty, th, n, u, v, z, zs. A h mássalhangzó után mély torokból ejtett erős hehezett. A hangsúlyra nézve megjegyzendő, hogy a legrégibb európai tájszolásban, a török-görög czigányokéban a hangsúly némi kivétellel az utolsó szótagra esik. Ez az oxitonálás megvan némi kivétellel az oláh czigányoknál is; a magyar és tót czigány- tájszólás hangsúlyozásának a paroxitonálás az alapja. A magyar czigány azonban a magyar nyelv hatása alatt most már rendesen az első szótagra helyezi nyomatékát. . Isi ; ' ^ XZTdeáKtfti czipifizletften szerezheti he. FIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve : Egész évre TO K j Negyed évre 2.50 K Egész évre 12 K j N dé oK Fél évre 5 K j Egy hóra 1.25 K Fél évre 6 K ; 1Negyeü evre Egyes szám ára 3 kr. (6 fillér.)
