Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-05 / 4. szám

1905. január 5. SZATMÁRI NAPLÓ 3 ség lapja lesz, amelyben mindenki megta­lálja az olvasni valóját. A „Szatmári Napi ó“ hírszol­gálata újévtől kezdve még frisebb és eleve­nebb lesz. Szépirodalmi rovatunkban ped g a legelőkelőbb irók munkáit adjuk a közön­ségnek. Lapunk előfizetési ára egy hóra 1 korona. — Rákóczi szobor Trencsénben. A vármegye törvényhatósági bizottsági közgyű­lésén gróf Zay Miklós az alisrani jelentés kapcsán azt a nézetét fejezte ki, hogy a tervezett Rákóczi szobrot nem Hamrő köz­ség határában, hanem Trencséuben kell fel­állítani, mert szerinte a trencséuinek neve­zett hamrői csata nem tartozik a Rákóczi- korszak dscsőséges mozzanatai közzé, a mennyiben Rákóczi e csatában lováról le­bukott, minek következtében a kurucz sereg megfutamodott. Ezt sz indítványt a Rákóczi szobor bizottsághoz utasították. — A színház szerződése lejárt. Szat- már városának Krémer Sándor színigazga­tóval a szatmári színházra vonatkozó szer­ződése ma járt le. Pap Géza polgármes­ter, mint a szatmári-eperjesi szinikerület el­nökét a színházra vonatkozó pályázatot ma hirdette meg. A polgármester egyben érte­sítette a kerületbe tartozó összes városok szinügyi bizottságait a szerződés lejártáról, hogy az uj szerződés megkötése iránt annak idején intézkedjenek. — A csendőr „ur“ megszólít. Három napja, hogy Szatmár város utczáiu úgy nappal, mint éjjel a parlamenti drabantok- hoz hasonló szállás csendőrlegények czir- kálnak és megjelenésükkel rengeteg „félel­met“ keltenek azokban, akik félnek tőlük. Osak három napos ez a falusi idyll és ma már panaszt kapunk a csendőrök megbabo­názó félelméről. Ezt a panaszt azért hoz­zuk Tankóozi Gyula főkapitány tudomására, mert a csendőrök az ö felügyelete alatt álla­nak. A panasz a következő : Tegnap éjszaka a csendőrlegények a közrend felett való túl­buzgóságukban megcselekedték, hogy tisz­tességes polgárokat, akik éjszaka hazafelé tartottak a leggorombább hangon igazolásra szólítottak fel. De tovább is mentek a túl­buzgóságban. Már tiz lépésről ordították a Deák-téren : — Hé, megálljának. Honnan gyünnek? Korcsmából ? Hová mennek ? A csendőrlegények úgy látszik, még most is azt hiszik, hogy falun vannak, a hol a berúgott atyafiakkal kiabálnak. Itt Szatmáron az ilyesmit egyszer és minden­korra kikérjük magunknak, minthogy a csendőröket nem azért vette nyakára a vá­ros, hogy tisztességes polgárokat feltartóz­tassanak az éjszakai hazamenetelben, ha­nem azért, hogy olyan dolgokba folyauak bele, amely a közbiztonságot és közrendet veszé­lyeztetik. Felteszünk annyi jó Ízlést azokról, akiket illet, hogy a csendőrség behozatalá­val a polgárság szabad akaratát nem akar­ják megcsorbitani s uem azt akarták azzal elérni, hogy békés embereket arra szólítsa­nak fel a csendőrök, hogy oda menjen, a •hová ők akarják. Elvégre is mindenkinek Joga van éjszaka oda menni a hova tetszik s ez nem képezhet se rend zavarást, sem pedig közbiztonság elleni kihágást. A főka­pitány úrtól pedig elvárjuk, hogy a csend­őröket az ilyen falusi tempóról leszoktatja. — Tolvaj munkás. Göbel Ferencz gőz­malomtulajdonos panaszt emelt a csendőr­ségnél, hogy újév napjáu a városon kívül fekvő gőzmalmának irodájába ismeretlen tet­tesek betörtek és a pénzes szekrény tar­talmát, mintegy 50 K-át ellopták. A betö­rőt ma Pók Mihály gőzmaínii nappali öt- személyében a ezendőrség letartóztatta, ki miután alibijét hasztalan iparkodott bizonyí­tani — tettét beismerte. Pók Mihályt teg­nap délután az ügyészséghez szállították, a hol ellene a vizsgálati fogságot elrendelték. Itt említjük meg, hogy ez az eset volt a csendőrség első funkcziója bűnügyi osztály körében. — Első alföldi kereskedelmi és for­galmi iroda, Szegeden. Január 15-étől köz­vetít földbirtokok, házak, üzletek eladását és véteiét, földbérleteket. Külön bankbizo­mányi osztály. Pénz, személyhitelre, föld­birtokokra és házakra. Utólagos díjazás. Magán detektív. A legkényesebb ügyek disz­krét kinycmozása. A kereskedelmi ügynök­ségi osztály közvetít gazdáknak és földbir­tokosoknak, mindenféle gazdasági vető és cséplőgépeket. Boriigynöksóg. Bel- és kül­földi gyárak képviselete. Veszedelmes újítás. — A kereskedők baja. — Az „Osztrák Magyar Bank“ főtanácso­sának utasítása folytán úgy a szatmári, mint az összes fiókintézetek január elseje óta a váltóóvatolásokra különös, veszedelmes és a régi megszokástól teljesen elütő újí­tást léptetett életbe, amely újítás néminemű riadalmat okozott, a kereskedővilágbau. A dolog részleteit a következőkben ismertetjük: A törvények értelmében a váltók meg- óvatolása tudvalevőleg a lejárat napjától számított második, illetve harmadik hétköz­napig halasztható el, illetve ez az utolsó terminus arra, hogy óvást felvegyék. Ezt az engedvényt a közszokás ren­des gyakorlattá emelte s a bankok, taka­rékpénztárak, pénzintézetek mindig és min­denütt csak a második illetve harmadik nap délutánján foganatosíttatják a váltó meg- óvatolását. A váltókkal doigozó kereskedő- világ tehá, ekként intézi a fizetéseit s épp ezért nagy volt a meglepetés, mikor az „Osztrák Magyar Bank“ szatmári fiókja pár nappal ezelőtt egy itteni kereskedőt érte­sített, hogy váltóját a lejárat napjáu ren­dezze, miután a bank mostantól kezdve nem vár még negyvennyolcz óráig sem. En­nek a veszedelmes reformnak nagy jelentő­sége van, részben mivel teljesen semmissé tesz egy eddig fenálló, a fizetőkre előnyös uzust, részben mivel a többi pénzintézetek kényszerítve lesznek ugyanígy intézkedni, levéu ők az „Osztrák Magyar Bank“-kal visszleszámttolási viszonyban. Szóval ez eleinte nagy zavarokat szül, ami nyilván­való különösen azok előtt, akik tudják, hogy a kereskedők egymás között forgó csere és ?ru váltók kifizetését, is a régi szokáshoz ragaszkodva rendezték be. A váltóadósok eddig a lejárat napján, megnyugodva mondhatták: Van még két napomi Most már vége ennek, mert a köz­jegyző aznap könyörtelenül megjelenik az adós lakásán s rideg szigorúsággal felveszi — az óvást. TÁVIRATOK. József föherczeg jobban van. Budapest, jan. 4. (Saját tudósítónktól.) Fiúméból jelentik, hogy József föher­czeg állapotában nagy javulás állott be. Betegsége, mely még tegnap este na­gyon komoly aggodalomra adott okot, ma jobbra fordult, úgy hogy a föher­czeg minden veszélyen túl van. A hir mindenütt nagy örömre talált. A szövetkezett ellenzék. Budapest, jan. 4. (Saját tudósítónktól.) A szövetkezett ellenzék mialatt a trónbe­széd tartott, a Kossuth-párt helyiségében tartózkodott és várta a trónbeszédről ér­kező híreket. Az ellenzék ma este értekez- leett tartott, amelyen elhatározták, hogy holnap már kerületeikbe utaznak, hogy a megejtendő választásokat előkészítsék. Port-Artur sorsa. Budapest, jan. 4. (Saját tudósítónktól.) Berlinből táviratozzak, ko,?y Portartur vá­rát tegnap az oeoszok elhagyták. A várra kitűzték a japán lobogókat s mindent ami az oroszokra emlékeztet eltüntettek. Tokió­ból jelentik, hogy az egész országban di­adalmi ünnepeket tartanak a nagy győzede- lem emlékére. Pétervárott nagyon nyomott a hangulat. Tegnap este több helyen tün­tetés volt. SZÍNHÁZ. Utazás az özvegység felé. A nemzeti színház eme nagy sikert aratott darabjának volt a premierje ma este a szatmári szín­házban. Daczára a jó hírnek, mely Szécsi Ferencz e valóban szellemes és gondos elő­adásban mulattató vígjátékét megelőzte, még­is kevés számú közönség jött össze az elő­adásra. Azonban nem vesztettek semmit se azok se, akik otthon maradtak. Hiába való volt az egyes szereplők buzgalma és ipái- kodása, a közönség semmiképpen se tudott felmelegedni, A főbb szerepek Pataki , Riza — Ellen Moore, Kendi Boriska — Ágota, Krasznai Ernő — Lugosi és Szőke Sándor kezében voltak. Közülök azonban csak Kendi Boriska és Krasznai Ernő nyújtottak elfo­gadható alakítást. Művészi gonddal és am- biczióval játszották meg szerepeiket. Pataki Riza amerikai leányából hiányzott a termé­szetesség, mely az igazi újvilági nőt jel­lemzi. Szőke Sándor szertelen és állandó nevetésével rontotta el azt, amit jól akart megjátszani. Szegény súgónak is nagyon sok került a munkából. Fecskefószek. Szombaton lesz „A fecs­kefészek“ operette bemutató előadása Szat­máron. A színház igazgatója uj jelmezeket készíttetett e bájos zenéjü operett újdon­ságra. A darabból pénteken tartják meg az utolsó zenés főpróbát. A fecskefészek bemu­tatója iránt általános az érddklődés a szín­házlátogató közönség körében. REGÉNY. Özönvíz. Irta : Sienkiewicz Henrik. 16. Csak Rekucz adott magáról gyenge élet­jelt s amikor Kmiczie feléje hajolt, alig hallható hangon könyörgött egy pap után. — Ki bántott beneteket? szólt Kmiczie és két kezével a haját tépte. A Butrym nemesek — válaszolta Re­kucz. Kmiczie szótlanul közeledett az asztal­hoz s rátette a lámpát. Majd leült s egy ideig a levegőbe bámult, mint olyan ember, a ki hirtelen felébred álmából és nem tudja, hogy ébren van-e vagy álmodik. Aztán újra félhomályban levő holttes­tekre nézett. Hideg verejték gyöngyözött a homlokán, majd meg ordítozni kezdett, úgy hogy az ablaküvegek is összezörrentek. — Halljátok, emberek, halljátok, me­lyikötök él még? Az óriási kiáltozásokra katonák és pol­gárok törtek a szobába s Kmiczie a kezei­vel mutatott a holtakra. — Agyonverték őket, agyonverték. Az érkezők odamentek a halottakhoz, hogy megnézzék őket. Egyik-másik égő fák­lyával világított a halottak arczába. A cso­dálkozást eztán zaj és lárma váltotta fel. (Folyt köv.)- " — a. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kovács Ödön. Szerkesztő: Balassa Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents