Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-22 / 18. szám
1904. áacz#»feer 22. SZATMÁRINAPL6 8 SZÍNHÁZ. Niobe. Érdekes este volt ma a színházban. Premier is, ineg nagy szellemek találkozása. Stoll Károly, a Népszínház derék főrendezője ugyanis találkozóra hívta össze a régi és az uj, a modern zeneszerzőket. A találkozón hallottuk Sullivan Arthur, Sidney Jones, Milöc- ker, Strausz, Zell, Konti, Varney és Zihrer bájos melódiáit, a melyekkel segítették Stollt és Pásztor Árpádot, hogy az elmés angol bohózatból készült Niobe operettnek sikere legyen. Volt is. A fülbemászó dalhunok elkeltek Stoll egy két eredeti melódiája között. Ezt a darabot ezelőtt két esztendővel adták a Népszínházban. Ott is tetszett, de nem jubilált, mert a Bob herczeg agyonnyomta. Végre mi is láttuk és mulattunk is a hogy csak lehetett mulatni ezen az operetten. Az előadás pattogott. Szentes Dunne Péterje zajos tetszést keltett s különösen a harmadik felvonásban tört ki a viharos taps ötletes játéka és mókája nyomán. Kornai Margit a czimszerepbeu nagyon jó volt. Ott- hoi 'Osan éretze magát a kedves ismerősök között, akik nem voltak mások, mint pajzán dalok, a melyeket már máskor annyiszor és élvezetesen elénekelt. Hetty szerepét Révész Ilona sok elevenséggel játszotta. Az első felvonásban nem kevesebb mint három virág- kosárral cs csokorral lepték meg tisztelői. Gerö Jola a hárpia feleseg szerepében állandó derültségben tartotta azt a szépszámú közönséget, a mely a szinbázba összegyűlt. Aldori is jeleskedett s úgy jatéka, mint énekszáma, a Revészszei való duettje elismerést váltott ki a közönségtől. A többi szereplők és a karmester is igyekezettel voltak, hogy a találkozóra összejött vendégeknek az előadásban 'öröme teljek. Milton. Csütörtökön, decz. 22-én este, Jókai Mór a költőkirály egyik remekművét, „Milton“-t mutatja be Krémet- Sándor szin- társulata a szatmári színpadon. A darab főbb szereplői a társulat java-erői: Peterdi Sándor, Krasznsi Ernő, Pataki Riza, Szilágyiué Berta, Szőke, Ernyei. A színházlátogató közönség körében nagy az érdeklődés a köitöfejedelaiii színmüve iránt, úgy hogy sokait már ma megváltották jegyeiket. Vegigcsókolt közönség. Ha a kritikus szerelmes, akkor olyan kritikák jelennek meg az újságban egyik-másik színésznőről, mint aminő egy vidéki lapban napvilágot látott, a vidéki színpadok eddig még ismeretlen csillagáról, Kormos Ilonkáról. így szól a kritika: „A ház tüntetett mellette. Ötször hívta a lámpák elé, csakhogy kedvesen trillázó hangjában gyönyörködhessen. És ő hála- telten tett eleget a közönség beczéző óhajának és éneked. Lágyan, behizeigően, majd szenvedélyesen s végül, hogy a hatás még frappánsabb legyen, egy halk, sóhaj- szerű pianissimóval csókolta végig a tapsban kitörő közönséget. Ez tény volt, melyet itt konstatálnunk kell s ezért senki részrehajlással nem vádolhat.Akik az előadást végignézték, tanúskodhatnak e tény valódiságáról, akik pedig nem, a oknak ezt tudomásul adni kedves kötelességünknek tartottuk.“ TÁVIRATOK. A király karácsonya. Budapest, decz. 21. (Saját tudósítónktól.) A király szombaton reggel Wallseeba megy, hogy a karácsonyi ünnepet Mária Veléria herczegnőnél és Ferencz Szalvátor herczeg- nél töltse. Az uralkodó az ünnepek után, 28-án Bécsbe tér vissza. Perczel Dezső utóda. Budapest, decz. 21. (Saját tudósítónktól.) A főváros politikai köreiben ma az a hir terjedt el s egyes gyenge czáfolatok daczára, erősen is tartja magát, hogy a házelnöki székben Perczel Dezső utóda Márkus József Budapest főpolgármestere lesz. Márkus főpolgármester a belvárosban képviselőjelöltnek lép föl, ahol eddig csupán Polónyi Géza szándékozott a biztos siker kilátásával megmérkőzni Láng Lajossal. Hiszik, hogy Márkus főpolgármester befolyásával és összeköttetéseivel. ellensúlyozhatná Polónyi népszerűségét. Háború. Port-Arthur végórái. Budapest, decz. 21. (Saját tudósítónktól.) A harcztérröl érkező jelentések szerint most már Port-Arthur igazán végóráit éli s a japánok dicsőséges bevonulása az oly sokáig ostromlott városba, rövid idő alatt megtörténik. A japánok tegnap éjfélkor a Kikvan- san erődöt is elfoglalták, amely már a belső gyürühez tartozik és a vár északkeleti részén van. Ezzel az egész északi front a japánok kezébe került. A Kikvansau-erőd elfoglalásáról hajmeresztő részletek érkeznek. A japánok az egész erőd helyőrséget felkonczolták. Az erőd birtokába pedig úgy jutottak, hogy aláaknázták, mély alagutat vájtak alája, melyben ezer kiló dinamitot helyeztek el. Ezúttal az oroszok nem is sejtették a rémületes veszedelmet és mire ocsúdlak, már végük volt. Maguk a japáni- ak is oly gyorsan rohantak az erődre, hogy be sem várták, inig a törmelékek lehallanak, és ezt hetvenen életükkel fizették meg. Ennyit a romok temettek el. A japániakuak kétségkívül igen nagy diadaluk volt az elmúlt éjszaka, eltekintve a zsákmánytól, melynek birtokába jutottak. Az oroszok hátrahagyták ágyúikat és muníciójukat, melyekkel már meg is kezdték a szomszédos erődök bombázását. A japáni flottának is újabb győzelme van: a „Szebasztopol“ elsülyesztését hivatalosan is jelzik, miközben a japániaknak újabb alkalmuk volt hősiességük és különösen személyes bátorságuk bebizonyítására. A „Szebaszlopol“-t japáni torpedók pusztították el, amelyek közül egyet elsü- iyesztettek. Vándorló falu. Budapest, decz. 21. (Saját tudósítónktól.) Mint táviratok jelentik, Roscommon grófság területén megmozdult egy ingoványos talajon épült falu és egy nap alatt félmértföld- nyire vándorolt házastul, lakóstul. A vándorlás szombaton este kezdődött s vasárnap már egy féimértföldnyivel messzebb volt a falu. A nép rettegve menekül. A hatóságok sietve akarnak csatornát építeni a lecsapo- lásra. Törvényszék. Az angyalcsináló bába. Lapunk tegnapi számábau részletesen közöltük az egrii angyalcsináló bábaasszony viselt dolgait. Kondor Imréné, a lelketlen asszony a szatmári kir. ügyészség fogházának lakója, akit a vizsgálóbiróság ma is kihallgatott. A szen- zácziós bünperben meglepő dolgok kerülnek napfényre. .Kondor Imréné eleinte tagadta a tettét, de a vizsgálóbíró, kinek már bizonyítékai vannak, a keresztkérdésekkel úgy zavarba hozta, hogy töredelmes vallomást tett. Minden egyes esetre nézve hallgatják most ki. A régi bűnökre nem akar emlé- lékezni s a legutóbbi operáczióra nézve, csak azt vallotta, hogy ö nem ajánlotta fel szolgálatait Lakatosáénak, hanem ő jött hozzá s csak tanácsot adott a szerencsétlen asszonynak. Kondomé ezután megnevezett n. hányt asszony, akinek szintén segédkezett a förtelmes dolgokban. A kihallgatása még egyre tart. IRODALOM. Az Amatőr. Az évnegyed utolsó száma gyanánt szinte valóságos képalbumot ad az Amatőr, ez a ritka művészi diszszel kiállított kétheti folyóirat, mely a maga nemében igazán egyedül áll nemcsak itthon, de a külföldön is. Tizenhárom kép és egy remek mütnelléklet van ebben az uj 6. számban. A jövő évfolyam 1. száma már karácsonykor, mint rendkívüli díszes ünnepi album jelenik meg, melyből a kiadóhivatal (V., Honvéd utcza íö.) kívánatra bárkinek in- és bérmentve küld mutatót. REGÉNY. Özönvíz. Irta • Sienkiewiez Henrik. 9. — Jó éjt kedves királynőm — aludjon jól, álmodjon szépeket. Én bizonyára nem fogom a szememet lezárni, mert örökké csak önre gondolok. — No no csak ügyeljen, hogy valami csúnyát ue lásson. Egyébként pedig egy embert adok maga mellé, hogy a lámpát vigye, ne hogy a farkasokkal valami kalandom legyen, mert tudja, Yolmontovicze felé sok ám az ordas. Hát mi vagyok én, hogy farkasoktól féljek ? A farkas a katoua barátja, sokszor az ő kezéből kapja a táplálékot. Aztán tudja a szánkáu van egykét pisztolyom, a melyek segítenek majd, ha baj lesz. És most jó éjszakát én szépem. — Isten vele! E szavak után Olenka visszahúzódott, és Kmicie ur elindult. A szánka csengetyüje sokáig csilingelt. Eleinte élesen, azután tompábban, végre pedig egészen elhalt a zaja. Wodotkyban csöndesség lett. Olenka csodálkozott ezen, hiszen még egyre hallotta András szavait, hallotta kedves nevetését, látta az alakját. A kisasszony a fülét hegyezte, hátha hallhat még valamit. De semmi ! Minden elhalt. A kicsi csengő valahol az erdő- ségekben csilingelt., arra Woimontovicze leié. A szobában nagyon árvának érezte magát. Lassan egy gyertya után nyúlt s a hálószobába ment, a hof letérdelt és imádkozott. Ötször is belekezdett, mert egyre másfelé volt a gondolata. De később szárnyra keltek a gondolatai és követték a szánon utazót. Fagyott hó mind a két oldalon, a merre András járt. A szobában ha egy kis nesz támadt, mindjárt feleszmélt az álmodozázból. A hős, a bátor lovag eltűnt szemei elől csak azokat a szavakat hallotta, a melyeket András mondott: — Még Radziwill herczegnek se lehet beleszólása ............Igazi férfi vagyok. . . Katona , a kit a nagyapó is szeret. . . Ilyeténképen gondolkozott a kisasszony. A lelkében kergetődztek a különféle hangulatok. Aztán levetkezett. Majd kopogtatás hallatszott az ajtón s Kulwiekwona néni jött be rajta. — No hát ugyancsak sokáig vacsoráztatok — szólott ő. Nem akartalak zavarni benneteket, hogy kibeszéljétek magatokat. Azt hiszem, hogy helyes legény ez az András. Neked hogy tetszett? Az első pillanatban Olenka nem szólt semmit, de később mezitláb szökött a vén
