Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-17 / 13. szám
Szatmár, 1904. deczember 17. Szombat Első évfolyam, 13. szám. SZATKUU NAPLÓ HST^IPIXi-AJP ELŐFIZETÉSI ÁBAK: Helyben házhoz hordva Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K [Negyedévre 3 K Egész évre 16 K |Negyedóvre4 K Eel évre 6 K |Egy hóra I K|Fel évre 8 K |Egy hóra 2 K Egyes szám ára 2 kr. (4 fill. Szerkesztőségi, kiadóhivatali [ és nyomdai telefon sz. [[Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep utáni napok kivételével. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; ji Árpád-u. 28. sz. ahova úgy az előfizetési pénzt k, hirdetések íj valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Az ülések elnapolva. A t. Házat feloszlatják. Uj választások. Tisza Béosben. A képviselőház ülése. — Haját tudósítónk távirata. — Budapest decz. 16. A képviselőház mai ülésén bekövetkeztek azon hireszlelések, a melyek egy esztendő előtt, Tisza István gróf miniszterelnökké történt kinevezésével szárnyra keltek. A képviselőház mai ülésének izzó légkörében kipattant végre a titok, hogy a képviselöházat feloszlatják és uj választások lesznek, még pedig igen rövid idő múlva. A t. Ház mai ülésén újra tombolt a vihar, a mely úgy látszik, hogy szűnni nem akar már s különösen akkor tombolt legjavában, a mikor Tisza István gróf beszélt, a mikor bejelentette, hogy a képviselőházat feloszlatja s erre vonatkozó felhatalmazása meg is van. Előbb azonban az indemnitást akarja keresztül hajtani, ezenkívül az ujoncz javaslatokat is, de hogyha az ellenzék szépszerével nem hajlandó a javaslatokat keresztül bocsájtani; akkor ex lexben is feloszlatja a Házat. Az ülésen Feilitzsch Arthur; elnökölt.- A ház azonnal a napirendre tért át. Rakovszky István élesen tört ki a kormány erőszakoskodása ellen s majd egy félóra hosszat a legkeményebb szavakkal Ítélte el Tisza gróf eljárását. Utána Tisza István gróf akart beszélni, de az óriási lármában nem volt képes szólani. Végre Apponyi Albert gróf kapaczitálására meghallgatták Tiszát, aki kijelentette, hogy a megkezdett ütőn tovább halad s bejelentette, hogy a Házat 1905. január hó 5-ig elnapolja. Majd rátért arra, hogy rövidesen megejted az uj választásokat. A Házat exlexben is feloszlatja s indemnitást ka törik szakad meg szerzi. Az esetben, ha a törvényhatóságok a kormány intézkedéseit végre — A „Szatmári Napló“ eredeti tärceäja, — A magyar történelemnek alig van még egy olyan korszaka, a mely annyi csudaszép eseményben bővelkednék, mint az ötvenöt esztendő előtt lezajlott szabadságharc?, dicsőséges ideje. Az a sok minden, a mit az írók, történészek könyvbe, újságba összehalmoztak már eddig is erről a diadalmas korszakról, szinte, azt a feltevést keltik az emberben, | hogy újat lehetetlen hallani többé. Pedig nem igaz. A nagy, a diadalmas idők tanúi még mindig tudnak valami szépet, valami újat regélni a magyar szabadságharczról, a kik héroszi tetteik révén halhatatlanokká tették nevüket mindörökre. A szabadságharcz édes szavú dalnokáról, Petőfi Sándorról kötetre menő legendák járnak szájról-szájra az ország minden részében. Különösen sokat tudnak róla mesélni az erdélyi kúriákon, a ho! tudvalevő, hogy a nagy költő igen sokat fordult meg s megjelenésével oh mennyiszer hozta remegésbe az ábrándozó leányok szivét, lelkét. És a hogy most akadnak leányok, a i kik naplót vezetnek, a melybe titkos vágyaikat, érzéseiket beleírják, ép úgy vezettek naplót több egy fél évszázad előtt azok a leányok is, akiit most már fehér hajú öreg matrónák. Ők beszéltek a nagyokkal, látták tetteiket, nekünk, az utókor szülötteinek azonban az is gyönyörűségünkül kell, hogy szolgáljon, a mit a jó öregek elmesélnek. Hiszen minden oly szép, oly gyönyörűséges, ami abból az időből származik. Bizony azok a fehérhaju matrónák is vezettek naplót, mert akkoron ők is fiatalok voltak és hevesen dobogott a szivük, ha egy- egy daliás vitézről hallottak, vagy beszélhettek vele. A napokban egy irás jutott a kezemhez Ezernyolczszáznegyvennyolczból való, a melyen kedvesen, vonzóan vojt megírva, hogy egy előkelő nagyenyedi család leányától Petőfi Sándor, hogy rabolt csókot egy csuda- szép tavaszi napon. Az úri kisasszony 1848. április elején a kúriához tartozó nagy kertben töltötte a délutánt. Rendesen úgy szokott tenni mindennap. A kertben gyomlálgatott, öutözgette a virágokat és vig dalolással végezte a tavaszi teendőket. Éppen kedvencz virágaival foglalatoskodott, a midőn a kert túlsó végénél, a szomszédos kerítésnél erős férfi hangokat hallott. Abban az időben gyakoriak voltak az idegenek Nagyenyeden s igy nem is igen törődött az illetővel. Egyszer csak látta, hogy a férfi megállott a kerítésnél és oda kiáltotta a leánynak : ___ __________________ ne m hajtják, megfosztja önkormányzati joguktól. Ezután Pölónyi Géza beszélt hosz- sznsabban. Majd Apponyi Albert gróf és Kossuth Eerénez, a ki a kormányelnököt figyelmeztette a következményekre. Ezenközben a jobboldalról Rosenberg Gyula valami sértő megjegyzést tett [Bánffy Dezső báróra, a ki nem maradt adós a felelettel. A két képviselő hevesen összeszólalkozott s a leggorombább és legsértőbb szavakat kiáltották át egymásnak. Végül Tisza gróf kijelentette, hogy a képviselőház már holnap nem fog ülésezni. A képvisélőház ülése délután három órakor a legnagyobb zaj és lárma közölt oszlott szét. Az adótörvény módosítása. Aranyos- Tordamegyg feliratot intézett az adótörvény módosítása tárgyában s e feliratot pártolás végett Szatmárvármegye és Szatmár vá- ! ros törvényhatóságának is megküldötte. A föliratbau a vármegye az adótörvény olyan ! módosítását kivánja, hogy elemi csapások» [ tűz, viz, de főleg szárazság alkalmával, a ; meddőn maradt természetes kaszálók és ie- ! gelők állami adója az Ínséges évre .enged— Dalos kis pacsirtám, eszem azt a | szép szádat, nem adnál egy csókot a szegény ! huszárnak. Az úri kisasszonynak még ideje se volt a beszéd fölött gondolkodni, a midőn a kerítést átugorta a huszár s egy perc alatt hozzá futva, derékon kapta és összc-vissza csókolta. Persze a vakmerőség után volt sikoltozás. A leány hirtelen kiszakította magát az ölelő karokból és a kúriához futott, ahol elpanaszolta a történeteket. A csókrabló katona nem volt más, mint Petőfi Sándor, aki midőn látta, hogy a lakásból a kertbe tartanak, a kerítésnél lévő lovára pattant és elvágtatott. Petőfi Sándor ezután is megfordult a nagyenyedi „nevezetes“ kúria körül, de az úri kisasszonynyal a „csók rablás“ utáu nem beszélt. Ez az epizód volt a papíron. Az úri kisasszony évek múltán férjhez ment. Meg is öregedett és valahányszor a legendás idők eseményeiről szó esett, mindig elmesélte gyermekeinek, hogy Petőfi Sándor megcsókolta. A fehér hajú matróna ilyenkor elmerengett a múltakon és tréfálkozva jegyezte meg: — Hej, ha Petőfi Sándor most kérne tőlem csókot, de biz Isten mondom gyerekek, nem ijednék meg tőle. _____________________Balassa Sándor. Fi gyelem 1 a Honvéd sörcsantokfean Olcsó borárjegyzék. Figyelem! a mai naptól kezdve kiváló minőségű idei borok:,' melyek előkelő urasági szőlők termései, a következő árakon kaphatók: — — — Buteliákban 2 krajczárral olcsóbb. Sikárlói az üzletben 1 1. 40 kr. házhoz kimérve 36 kr. Oláhgyürüsi az üzletben 1 1. 36 kr. házhoz kimérve 32íkr. Apahegyi „ 1 1. 40 kr. „ „ 36 kr. Szatmarhegyi „ 1 1. 36 kr. „ „ 32 kr. mr 5 liter vételnél nagy árengedmény. Petőfi Sándor csókja.
