Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-16 / 12. szám
1*jü4. <wezember ló. SZATMÁRI NAPLu Kolompár István nsrü kóborczigány veit ez a veszedelmes ember, aki előbb Szatmármegyében, aztán Vasmegyében és a szomszédos Stájerországban rablást és rab- lógyilkosságot követett el társaival együtt. Hosszas üldözés után a nyár folyamán végre sikerült kézrekeriteni a bandát. Valamennyit bekísérték a balassagyarmati ügyészségi fogházba. A törvényszék p ír héttel ezelőtt hozott Ítéletet a banda tagjai felett s Kolompár Istvánt tizennégy évi fegyházra Ítélte. , Az ügy felebbc-zés alá kerülvén, az elítéltek egyelőre még az ügyészségi fogházban maradtak. Ko'ompár István, a főbünös, Ugylátszik, érezte bűneinek súlyát, mert a napokban a fogházőrök éberségét kijátszva, megszökött a börtönéből. A szökést csak jó későn vették észre s addig Kolompárnak sikerült elmenekülni. A veszedelmes ember Hevesmegye felé 'Vette ú ját s már a szökés után való éjjelen a hevesmegyei Csány községben öt- Tendbeli rablást követett el, mely alkalommal polgári ruhát, pénzt, revolvert vett é3 *gy vadászfegyvert kerített magának. A szökés ntán nyomban értesítették a környékbeli csendőrséget. Ennek alapján kezdte meg a nyomozást a hatvani csendőrség. Két tagja nyomára is akadt a betörőnek, aki egy a pusztán levő szalmakazalban volt. elrejtőzve. Kolompár, amint a csendőrök közeledtét észrevette, előbb vadászfegyverével kezdett lövöldözni a csendőrökre, majd pedig a Revolvert vette elő s azzal folytonosan lövöldözve, futásnak eredt. A csendőrök nem Vették ám tréfára Kolompár folytonos lövöldözéseit, hanem szintén lövéssel feleltek, -8 az egyik golyó a menekülő veszedelmes -embert lábán találta, mire aztán Kolompár leesett a földre. De még itt sem akarta magát megadni, mert még fekvő helyzetében is folyton lövöldözött mindaddig, mig a töltényei el nem ■fogytak. A sérült gonosztevőt, miután ártalmatlanná tették, beszállították a balassagyarmati fogházba, ahol ezután valószínűleg jobban fognak rá vigyázni. Min mulatnak Németiben? (Megboszult részeges félj.) R. I. polgártárs jóravaló ember Németiben lakik. Egy gyöngéje van, hogy néha többet barátkozik a boros üveggel, mint -Szabadna Tegnap is benyakalt kegyetlenül -s mivel emiatt életepárja leszidta, mint a bokrot, R. I. magához véve a disznóölö kést és a baltát, azzal a kijelentéssel távozván, csak hogy szégyenbe vesse családját, akit az utczán eiőtalál, legyilkolja. A pityókos polgártárs a baltával, konyhakéssel és a szörnyű elhatározással fölfegy- verkezve, egyelőre beállított a közeli korcsmába és ott ismét annyit ivott, mint két kefekötő. Az alatt a felesége otthon főzött egy bogrács burgonyát,, majd elszaladt a korcsmába és onnan nyakánál fogva húzta ki az elázott urát, akit nagy nehezen hazadirigált. Othon leültette a földre és elébe tette a bogrács burgonyát, majd ráfogta a baltát -és így szólt: — Hallja kend, ha meg nem eszi ezt « sok burgonyát, levágom a fejét. R. I. gazda nem mert a tenyeres-talpas asszonyával ellenkezni, hanem hozzálátott a szóbajött burgonya evéshez és el is fogyasztotta utolsó darabig. Azután eidült a földön és elaludt. Egy óra múlva R. I. gazda felorditott : — Jaj a gyomrom. Ilivj asszony orvost, mert megőrülök. Az asszony mintha csak süket lett volna, ráse bederitett részeg urára. Az ember bőgött, ordított, káromkodott, »irt, de az asszony nem könyörült meg rajta. — Édes jó feleségem, sohasem iszom le magam többé. — Akkor nem is kínoznak meg a beleid . . . — Csak most az egyszer segíts rajtam. Az asszony nem is válaszolt neki. — Jaj meghalok. — Majd eltemetünk bandaszóval. Ma reggelig ordított szegény R. I. Reggel csoportosulás támadt a ház előtt. A szomszédok gyülekeztek a jajgatásra és beszóltak : — Hány disznót ölnek maguk, hogy annyira jajgatnak ? — Nem ölünk mi egyet sem, — felelt az asszony. Az uram mulatott tegnap és még most is jókedve van tőle. . . T örvény szék. § Plehve oyHkosát elítélték, Pétervár- ról jelentik, hogy a törvényszék két napi tárgyalás után Szaszanovot, a bombavetőt életfogytiglan tartó kényszekmunkára Ítélte. A tárgyalás zavartalanul folyt le. § Halálos ítélet, BóC3-Ujhelyben — mint onnan jelentik : Kohl János negyven éves zsellért,aki atyját orozva meggyilkolta, kötéláltali halálra ítélték. Kohl János az apjával rossz viszonyban élt, mert iszákos- sága miatt dorgálta. Tavaly télen egy alkalommal összeszólalkoztak s ekkor Kohl baltát ragadva, az apját darabokra vagdalta. REGÉNY. Özönvíz. Irta - Sienkiewicz Henrik. t — Őszintén szólva nem hallottam róla azonnal, de mondhatom, hogy a megboldogultat nagyon megsirattam, amikor azok az errevaló emberek hozzámjöttek s közölték velem halála hírét. Igaz barátom volt, mintha édes testvére lett volna az édes apámnak. Azt hiszem, hogy ismeretes ön előtt, hogy négy esztendő előtt nálunk járt az öreg. Már akkor Ígérte nekem kezét s mutatta az arczképét, amely előtt én ezután oly sokat sóhajtottam. Hamarább is eljöttem volna, de tudja, a háború nem az a jószivü apa ; a háború legfeljebb a holtakkal hozza össze az embereket. Ez a bátor beszéd egy kissé zavarttá tette a kisasszonyt s hogy azt palástolja, másra terelte a beszédet. — Úgy hát ön még nem iátta Lubi- ezot ? — Nem. De azt hiszem, hogy lesz idő még sokat látni. Mert itt egy hatalmas kincsem van, amely drágább mindennél, ezt akarom legelőször is megszerezni. No de ön úgy a kandalló mögé bújik, hogy meg se nézhettem még. Forduljon csak el egy kissé, így ni. Jöjjön közelebb. így. E szavaknál a vakmerő katona megragadta a kezét. Olenka, a ki az ilyesmihez nem volt hozzászokva, visszahúzta, de bár- mint is erőlködött, nem tudott kitérni András akarata elől. Zavartan, szemeit lesütve állott most teljes világításban. — Istenemre mondom, hogy ön csodaszép. Jóltevőm lelki üdvéért iraádkoztatni fogok a templomban. Száz arauyat adok erre a czélra. No mondja, mikor legyen ax esküvőnk ? — Hohó uram, még nem vagyok az öné: szólt Olenka. — De az enyém leszel, még akkor is, ha a világ romba dől. Istenemre mondom, hogy az a bizonyos kép nem jó. Az a festő, a ki készítette, meg se közelítette a szépségedet. Megérdemelne száz botot, mert te — most látom, csak nem is hasonlítasz a képhez. Mily szerencse, hogy nem ölt meg valami golyóbis a háborúban. — Ej, ej András! A nagyapám mégis csak jól mondta, hogy maga olyan rátartás legény. •— Hát azok is vagyunk mi smolensz* kiek, nem úgy mint az idevalók. Egy kettő és mag kell lenni a házasságnak, mert ha nem, megölöm magam. Olenka nevetett s már fesztelenebben beszélt a gavallérral. — Ügy látom, hogy nálatok bátor nép is lakik. Azok olyan erőszakosak. — Az minden. Te az enyém vagy már azért is, mert a szülőink úgy akarják, de meg a mi a legfőbb, a szivem is. — Hogy a szived is akarja azt még nem tudóin. — No pedig az igaz, mert ha nem volna igaz, agyonszurnára mágamat. — Ugyan, hogy beszél ön, még pedig a cselédszobában. Menjünk beljebb. Menjünk az ebédlőbe. A hosszú ut után jól fog esnie a vacsora. Olenka Kulwieczovna kisasszonyhoz lépett : — Nénikém jöjj velünk ! A fiatal zászlós ur oda nézett s nem tadta megérteni, hogy micsoda „nénikéről vau szó. \ — Hát a Kulwieczovna kisasszonyról világosította fel Olenka. — Igen, nohát akkor az én nénikém is — s gyorsan hozzá lépett, hogy megcsókolja a kezét. Az igaz, most jut eszembe, hogy vau egy bajtársam, a kit szintén igy hívna mint önt. Talán rokona ? (Folyt köv.) Felelős szerkeszti és laptulajdonos: Kovács Ödön. Szerkesztő: Balassa Sándor. Szatmári kereskedők és iparosok czimtára. FELDMAN LÁZÁR férfi-szabó, Cső- k»nai-utcza 2. sz. készin elegáns férfiöltönyöket. KEPES DÁVID órás a színházzal szemben. Egy óra javítása 80 kr., egy évi jótálással. INGL1K PÁL czipészmester, Deáktér 2. sz. Itt készülnek a legjobb és leg1 tartósabb lábbelik. * ROZNER S. elsőrendű férfiszabó, Ka- zinczi-utcza 7. MITTLFR S. Kötszer és látszerész, a színházzal szemben. Színházi látcsövek kölcsön adatnak estenkint 40 fillérért. MANASSZES DÁNIEL borbély és fodrász, Petőfi-utcza 20. MORGENTHAL A. utódai kocsi gyártók, Várdomb-utcza. Kész kocsi kapható. WEISZFELD J. szobafestő, czé*jiró és mázoló, Várdomb-utcza 9. A báli idényre megérkeztek a legújabb szalon szövetek ~, - . (2 . posztó és gyapjúszövet W 0IS2 begum üzleteben valamint a legújabb s ■millió báli melények is. Szatmár, Deák-tér, Freund ház.
