Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-12-14 / 10. szám

1904. itatíMHuber 14

i_ *.K *•

ti X 1’ L 0

kedvéért, a muzsikáért 240 koronát kiadtak. Aranyos, mosolygós szénád kisasszonykáim, kaezkiás bajsza gavallérok, mit gondolnak önök, hogyha azokat az összegeket, melyeket a jótékony bálok kedvéért egy szétrakandó laktopánkára kiadunk, ha a jótékonyság oltárára tennénk, nem-e többet segítenénk a szegényeken? Én azt hiszem, hogy jobban segítenénk rajtuk. Mert hiszeu a mulatság nem szttkséges, a szegéuy koldus nép pedig éhségtől beteg, hidegtől fázik, mig mi ezifra termekben keringőzünk.

A szatmári jótékony nőegylet úrnői most járnak gyűjteni a szegények számára. Ne tagadja meg tőlük senki filléreit. Adjatok abból, amit isten adott.

— Loea-napja. Ma volt. Luea-napja, mely már összefüggésben van némileg a küszöbön lévő karácsonyi finepekkel, a hozzáfűzött babonás szokás miatt. A népnél tigyanis még ma is szokásban van az úgynevezett Luea-szék faragás, melyet karácsony éjszakáján el kell vinni a templomba,

1 ott szenteltviztartó alá kell tenni és ráülni,

hogy a boszorkányokat megláthassa a kiváncsi ember. A Luea-széket ma kellett elkezdeni azoknak, kik evvel foglalkozni akarnak és mindennap kell rajta valamit faragni, karácsonyra azonban kész kell ienní. Luca-napján szokták a lnca-pogácsát is sütni, amibe gyűrűt, máshol pedig krajcárt tesznek. A krajezár a gyermekeknek Szerez örömet, a leány pedig, aki a gyűrűt megtalálja, abba a boldog hitbe ringatja magát, hogy egy év alatt férjhez megy. Némely babonás nép még azt is megteszi, hogy Luca-napján semmit a házból ki nem ad. Ha kérdi az ember miért, azt a választ kapja, hogy „nem jó“. Szóval Lnca-napja nevezetes nap, a karácsonyi babonák előhírnöke.

— Uj virilisek. Szatmár város bíráló Választmánya tegnap foglalkozott a virilisek névjegyzéke ellen beadott fellebbezésekkel. Felebbezést adtak be Krausz Áron és Beer Mór, akiknek kérelmét a választmány jogosnak találta és avirilisek közé felvette.

— Egy 99 éves ember halála. Sopronból írjak: Schnabel Ferencz Kabold község legidősebb polgára balt meg a napokban. Schnabel 1805 október 15-én Bónyán született; anyját korán elragadta a kolera- járvány s így a kis Ferkónak korán meg kellett ismerkedni a kenyérkeresés küzdelmeivel. Legénysorba jutván, megnősült; neje és négy lanya mind megelőzték a halaiban. Legutóbb unokáinál tartózkodott, akik gyöngéden ápolták az öreget. Éltében sohasem betegeskedett, halála is pár órai rosszullót után következett be.

— Hálátlan vendég. Pandi Eerencz, dobrács-apáti illetőségű napszámos csúnya módon visszaélt Markovies Mátyás helybeli lakos jóságával. Éjjeli szállásért kopogtatott Pandi Markovicséknál, ahol szívesen látták, mer} már többször is megfordult a háznál. Pandi Ferencz azonban avval hálálta meg a házigazda vendégszeretét, hogy mikor azok elaludtak, minden kézzelfogható dolgot felpakolva, a balközépen ellépett. Ma aztán a rendőrség elfogta. A lopott holmit, ágyneműt, téli ruhát, téli kendőket, egy zsebórát megtalálták nála. A vizsgálat kiderítette, hogy Pandi Ferencz lelkét más hasonló büuök is terhelik.

— Hiúság. Mondja meg csak Krepel- káné asszony, hogy tarthat ilyen csúnya Veres kutyát?

— Tudj i, kedves Gipszné, ez a szin igen jól illik az arczomhoz.

— Beer Miklós jóhirnevü szatmári kereskedő lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét.

— Feltűnő olcso áron szerezhető be üveg, porczellán, gyerek játék és díszműáruk az uj „Korona Bazáréban Schön Mórnál Szatmár, Deák-tér 7. sz. alatt, a volt ■Oillyén üzlet szomszédságában.

— Aki divatszerüen és olcsóa akar ru- házkodai az forduljon Kohn Mór új posztókéról kedőhöz Deák tér, Lononczy-féle ház, kinél a téli idényre a brassói, brünni és angol gyapju-divat- szövetek nagy választékban megérkeztek és legszolidabb árban kaphatók.

SZÍNHÁZ.

Heti műsor.

Szerdán : M i k á d ó, operetté.

Csütörtökön: „Takarodó“ (Itt először.) Pénteken : „Vándorlegény“ (Zóna előadás.)

Szombaton „Lőcsei fehér »aszó d y“ énekes történelmi sziámii. (Itt először.)

A kis pajtás.

Ez a ma este színre került Weber- féle vígjáték végeredményében egy nagyon bájos darab, csak az a hibája, hogy egy kicsit unalmas. Azaz, hogy nem is egy kicsit, mert a színházban megjelent közönség előadásközbea olyan pompásan é« élvezetesen beszélgetett, mintha nem is premiéreo, hanem vakmi társas összejövetelen lett

volna.

Ennek a kis pajtásnak Párisban nagy sikere volt, a Yigszinhában is nemkülönben, de ahány vidéki színpadon csak színre került, a közönség mindig azt várta, vájjon mikor lesz vége.

Hogy pedig ennek nem más az oka, mint a döczögő előadás, az is tagadhatatlan. Mert Parisban és a Vígszínházban is úgy megy az előadás, mint a karikacsapás. Nálunk éppen úgy ment a darab, mint máshol a vidéken, de hát ki tehet arról, hogy nemcsak náluak, de sok helyütt a vidéken nincsenek eredeti vigszinházi művészek.

A darabban egyébként arról van szó, hogy Chautalard márki minden áron gazdag házasságot szeretne köttetni a fiával. El is véteti Morangené leányát Genevievet. A nászéjszakán a buta fiatal márki megszökik a feleségétől s igy a frauczia törvény szerint a válás azonnal kimondható.

Ez a mese négy felvonáson keresztül húzódik, végre az a vége, hogy a házasság felbomlik, és a fiatal par azé lesz, akit igazán szeret.

Az előadás vontatott volt. Felvonás felvonás után gördült és a közönség csak ásított. Volt egy nehány jelenet, amelyben megcsillámlott a derű, de az bizony csak egy csipetnyi volt.

A szereplők egyébként mindent elkövettek, hogy íelviduljuuk, de liát nem ment, nem ment. A harmadik felvonásban nyílt tapsot kapott Szentes, aki mesésen játszotta a márkit. Természetes játékáért zajos sikare volt Kendi Boriskáuak, aki Flor- rie szerepét adta. Igen kedves volt Szőke Sándor és Garai 11 us, a gyorsan váló házaspár szerepében. Krasznai Ernő pompás társalgási művésznek bizonyult. Gerő Ida és Peterdi Sáudor is tevtkeiiv részt vetlek a mentő munkában. Fehér este volt az igaz, de unalmas. Közönség e.ég szép számmal gyűlt össze.

TARKASÁGOK.

Egy kis jeientés tétel.

Beállít jámbor képpel a szoig.ibiróhoz egy nagyerkölcsü magyar.

— Egy kis jelentésem lenne, tekintetes uram.

— Hát csak ki vele! Mi a baj ?

— Nem egyéb, megkérem alásan a

tekintetes urat, csak az, nogy a szomszéd a szőlőm gyepűjét kivágta. Igen rendes, szép gyepű volt pedig.

— Hja barátom, akkor perelni kell. — Menjen a járásbírósághoz es kérjen visszahelyezést.

— Vótam étL ott már, megkövetem, pereltem is akkurátosan, el is ítélték a szomszédot, de az olyan ember, hogy nem nézi a törvényt.

— Hát most háborgatja kendet ?

— Most éppen nem bánt, hanem megígérte, hogy . . .

— No hát, ha ő kelme csak ígéri, várja meg, mig ismét kivágja a kend gyepűjét, aztán újra perelje be.

— De nem várhatom ám már azt meg.

— Aztán miért nem?

— Mert a szomszédot ma reggel agyonütöttem.

A rejtélyes idegen.

Egy szatmármegyei község szolgabirói hivatalában — idéző-levéllel a kezében — kihallgatásra jelentkezett egy daróczruhás parasztember. A szolgabiró ur tollat vett a Kezébe és szigorú hangon téve föl a kérdéseit, megkezdődött a kihallgatás:

— Mi a neve V

— Bagó János.

— Hová való?

— Perjámosi (Torontál m.) lennék !

— Sváb?

— Nem.

— Német?

— Nem.

— Bolgár?

— Nem.

— Orosz?

— Nem.

— Hát akkor mi az istennyila ? — for- tyant föl idegesen a főszolgabiro.

Amire a titokzatos idegen egyet köhintett és zsíros kalapját forgatva, tiszteletteljesen felelte :

— Instálom alásan, — magyar vagyok.

Mulatság.

— Protestáns bál. A szatmári ev. ref. egyház orgona a.apjauak javára 1905. évi január 14-én, a Pannónia szálló termeiben „protestáns bált“ rendez, melyre az előkészületek Uray Géza főgondnok es dr. Fekete Jenő rendezőbizottsagi elnök sereny működése alatt mar kezdetüket is vették és a legnagyobb sikerrel kecsegtetnek.

— Müvesz-estely a Csarnokban. A szatmári kereskedelmi es gazuasagi csarnok i. ho 17-eu, szombatou cslc, csakis tagjai számara názi esLelyo rendez. A rendezőség felkéri a vendégeket, hogy egyszerű esteiyi öltözékben jelenjenek meg. A műsor, mi.it értesülünk, igen érdekes es változatos lesz. A ni. kir. operahaz egyik hariamuvesze fog fellepni, lesz ezenkívül uumoros feio.- vasás es hegedüjatek. A hangversenyt tauez követi.

Törvényszék.

Á, — Ügyved a sztrájkbizottságban. Sztrájk esetén alakított bekeUeto bizottságnak hatósági jellege nincs es a bizottságban ügyvédi képviseletnek nincs helye. A keresívc- delemügyi miniszter az igazságügyi niiuiaz- terrei egyetertóleg kimondotta, hogy az alakított sztrájk békelte.o bizottságban, miután annak natosagi jellege nincs, natósagi ismérvekkel bíró teendoacC nem teljesít, az előtt luujdoukepeui tárgyalás nem loiy ia, hanem a bizottság tagjai, -mint az érdekeitek megbízottai szerepelnek, ügyvédi kep,.- seletuek heiye nincs cs az ügyvédi reüuuu- tás 38 §-aban loglalt rendelkezés az említett bekélteió bizottságodra ki nem ie.- jesztheíő.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Kovács Ödön.

Szerkesztő :

Balassa Sándor.