Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. nyár (6. évfolyam, 2. szám)
Események, évfordulók
HALMOSI SÁNDOR 150 éve született Sesztina Jenő A 2019-es évben emlékeztünk meg a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyik legsikeresebb elnöke, Sesztina Nagybákay Jenő születésének 150. évfordulójáról. Sesztina Jenő (1869—1944) kamarai elnöki működése Magyarország történelmének egyik rendkívül nehéz időszakára esik, 1926 és 1940 között vezette a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarát. Ez az időszak magában foglalta a tragikus trianoni békekötéssel bekövetkezett terület- és piacvesztés negatív gazdasági hatását, az ennek következtében kényszerű országos kamarai jogszabályi és szervezeti átalakítás folyamatát. Ezt a szakmai képesítések és szakvizsgák rendszerének kialakítása, illetve fejlesztése követte. A kamarák tevékenysége bővült a mestervizsgák szervezésében, az iparengedélyek kiadásával kapcsolatos kötelezően előírt meghallgatásokkal, a tisztességtelen verseny kapcsán felmerült vitákra vonatkozó véleményezési joggal, majd a Kamaráknak a fontosabb gazdasági események megszervezésébe történő bevonásával és a kiállítások rendezésével, majd a külföldi vásárokon való részvétel engedélyezésében előírt feladatokkal. A harmincas évek gazdasági világválsága ismét nagy megpróbáltatást jelentett az ország gazdaságának. A túlélésért való küzdelem egyik kitűnő eszköze volt a kamarai tevékenység, mely a külső és belső kapcsolatok kialakításával, fejlesztésével, valamint a lehetőségek kialakításának segítésével, a kormányzat felé tett jelentős javaslatokkal járult hozzá a helyzet normalizálásához. Megállapíthatjuk, hogy ez az időszak rendkívüli rugalmasságot, hozzáértést, kitartást, stressztűrő képességet követelt meg a kamarai vezetőktől, akik maguk is kereskedők, gyáriparosok, iparosok voltak. Sesztina Jenő maga is a tiszántúli kereskedelmi és ipari élet egyik vezéralakja volt. Az ország egyik legnagyobb vaskereskedő cégének tulajdonosaként - mely cég, másokhoz hasonlóan, Trianon után elvesztette piacainak felét -, átérezte az ipar és kereskedelem problémáit. Kamarai elnökként saját tapasztalat alapján tudott sikeres megoldásokat és lehetőségeket kialakítani, melyekkel segíteni tudta nemcsak Debrecen, hanem a teljes hazai ipar és kereskedelem túlélését és fejlődését. Ezen tevékenységének kiterjesztésében nagy előrelépést jelentett, hogy 1923-ban a gazdasági és a kulturális életben folytatott sikeres tevékenysége elismeréséül kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki, majd 1926-ban, mint a Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a vidéki kamarák küldötteként bekerült az országgyűlés felsőházába, tagja lett a Közgazdasági és Közlekedésügyi Bizottságnak. Előterjesztéseiben mindig az aktuális, kereskedelemmel kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet, javasolt megoldást. Közreműködésével nyílhatott meg az első Tiszántúli Kereskedelmi és Áruminta Vásár, a TIKÁV, Debrecenben, mely fellendítette a kereskedelmi kapcsolatokat és az áruforgalmat. A Debreceni Első Gőzszappangyár és a Debreceni Vas-, és Rézbútorgyár Rt. egyik megalapítója, a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt. megalapítója és igazgatósági elnöke, a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt. igazgatósági tagja, a Debrecen-Nyírbátori Vasút Rt. igazgatósági tagja volt. Támogatta a kisvállalkozásokat tőkebevonással, és/vagy forgalmazási megállapodásokkal, többek között a Békéssy féle szappangyár, a Flegler féle réz-, nikkel-, és vasbú-93
