Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. nyár (6. évfolyam, 2. szám)
Szépirodalom
Barát vagy szolga? „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek. Nem mondalak többé titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura: titeket pedig barátaimnak mondottalak, mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.” (János 15. 14-16.) Barát: egy bizalmas személy, akivel gyakori a közös tevékenység, mivel a kapcsolat kölcsönös megértésen, bizalmon, ragaszkodáson alapul, akivel jót és rosszat is megoszthat az ember, aki segít, bátorít, támogat, fedd, int, erősít, aki őszinte, aki ugyanazon ügyhöz ragaszkodik, akivel egy közös szándék köt össze, aki szeret. Ezen jelzőket szoktuk a barát fogalmánál használni. A bibliai barát fogalma azonban nem azonos a hétköznapi értelmezéssel. A barát, a héber „jádid” szava azt jelenti: kedvence, szeretett fele valakinek, s nem időközönként, hanem mindig. A „jádid” szó a „vetni, sorsot vetni valami fölött” igéből származik, egy elrendelt viszony, egy állandóságot adó kapcsolat, amely örökérvényű. Egy bonthatadan szövetség, mely végtelen, de ha az ember kiszáll belőle, akkor végessé teszi, és szolgai állapotba kerül. A „szolga” kifejezés kettős tartalmú. Negativ abban az értelemben, hogy e szóval illették a rabszolgákat is, akik keményen dolgoztak csekély bérért. Pozitív értelme azonban ennek a szónak az „ávád”, mert így nevezték az Isten szolgálatában állókat is, akik Isten törvényeit elismerték és véghezvitték. Mi tehát a különbség a barát és a szolga között ? A barát belülről érez, belülről lát, hall, figyel. A szolga kívülről néz, külső utasítás hatására viszi végbe a parancsokat. Mint Mózes idejétől kezdődően a papság tagjai, kívülről jövő utasítások, parancsok által végezték szolgálatukat, de mélységesen nagy tisztelettel, istenfélelemmel, odaadással és alázattal. Mindig csak a következő lépést tudták, de nem ismerték Uruk tervét. A barát számára minden ki lett jelentve, nem volt előtte többé titok. A barát a héber „jádid” szava, mely érdekes összetételű szó. Leírva a következőképpen is lehetne olvasni: „jád—jád”. A „jád” jelentése kéz, mely szó igen sokrétű, s rengeteg jelentéstartalommal, üzenettel bír. Az emberi erő helye, ezért jelent hatalmat, segítséget, tevékenységet: terjedelmes terület, határ, park, emlékkő, támasz, rész, osztalék, birtok, csap, tengely, nyeremény, bér, keresmény, táplálék, életfenntartás, támogatás, segélyezés, felszentelés. Itt két kéz van egymás mellett: „jádjád”. A barát két kezével áll ott, hogy cselekedje ura akaratát, belülről érzi és tudja, hogy mit kell tennie, de nem akárhol, hanem egy meghatározott helyen. Nincs határtalanság, hanem egy körbehatárolt rész, egy saját birtok van, mint tengely van jelen „gondolatai, érzései egy valaki körül forognak, hogy nyújthasson támogatást, segítséget, s ez egyben szellemi—lelki tápláléka is”. Mindezen felsorolások a „jád” szó jelentései, s mivel itt két kéz szerepel, a felsorolás oda-vissza hat. Szolgaként egyszerű élni, szinte azonosulni sem kell a hallottakkal, csak megtenni a 21
